A Törvényszék (kibővített nyolcadik tanács) T-409/21. sz., Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2024. január 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2024. április 3-án benyújtott fellebbezés

(C-242/24. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar, C.-M. Carrega, Kovács C. meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Németországi Szövetségi Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített nyolcadik tanács) T-409/21. sz., Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2024. január 24-én hozott ítéletét;

utasítsa el az első fokon benyújtott keresetet mint megalapozatlant;

másodlagosan helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-409/21. sz., Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2024. január 24-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az az SA.56826 (2020/N) – Németország – A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének 2020. évi reformja – állami támogatásról és az SA.53308 (2019/N) – Németország – A meglévő kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények számára szóló támogatási rendszer módosítása (KWKG 13. §) – állami támogatásról szóló, 2021. június 3-i C(2021) 3918 final bizottsági határozat (198) preambulumbekezdésének a)–d) pontjában említett intézkedésekre vonatkozik;

másodlagosan utasítsa el az első fokon benyújtott keresetet mint megalapozatlant annyiban, amennyiben az az SA.56826 (2020/N) – Németország – A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének 2020. évi reformja – állami támogatásról és az SA.53308 (2019/N) – Németország – A meglévő kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények számára szóló támogatási rendszer módosítása (KWKG 13. §) – állami támogatásról szóló, 2021. június 3-i C(2021) 3918 final bizottsági határozat (198) preambulumbekezdésének a)–d) pontjában említett intézkedésekre vonatkozik;

kötelezze a Németországi Szövetségi Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik.

Egyetlen jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a valamely intézkedés EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősítéséhez szükséges „állami források” kritériumának értelmezése során tévesen alkalmazta a jogot.

E jogalap keretében a fellebbező először is azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők által viselt, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előmozdítására irányuló intézkedésekből eredő pénzügyi teher nem minősül a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett adónak vagy más kötelező díjnak.

Másodszor, egyetlen jogalapja keretében a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bíróságnak a PreussenElektra ügyben¹ kialakított ítélkezési gyakorlata nem korlátozódik azon esetekre, amikor az állam – piaci árszabályozás, mint például minimális vagy szabályozott árak, illetve minimális beszerzési mennyiségek rögzítése révén – valamely ügylet árképzésével összefüggésben beavatkozik, hanem azon helyzetekre is kiterjed, amikor az állam magánszemélyek között közvetlen fizetési kötelezettségeket ír elő anélkül, hogy azok bármilyen ügyleti jogviszonyon alapulnának.

____________

¹ C-379/98. sz. ügy (EU:C:2001:160).