T‑593/11. sz. ügy

Fares Al‑Chihabi

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – A védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség – Mérlegelési hiba – A tulajdonhoz való jog – A magánélet tiszteletben tartásához való jog – Arányosság”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2015. április 30.

1.      Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A szíriai rezsimmel szoros kapcsolatban álló személyek, szervezetek vagy szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A meghozott határozatokat igazoló egyedi és különös okok közlésének kötelezettsége – Terjedelem – Az érdekelttel a Hivatalos Lapban történő közzététel útján történő közlés – Megengedhetőség

(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, 47. cikk és 52. cikk, (1) bekezdés; 2011/522/KKBP tanácsi határozat; 878/2011 tanácsi rendelet)

2.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A szíriai rezsimmel szoros kapcsolatban álló személyek, szervezetek vagy szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Védelemhez való jog – A terhelő bizonyítékok közlése – Valamely személy nevét az ezen intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében fenntartó későbbi határozat – Új indokok hiánya – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Hiány

(2011/782/KKBP, 2012/739/KKBP és 2013/255/KKBP tanácsi határozat; 36/2012, 1117/2012 és 363/2013 tanácsi rendelet)

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – Személyek, szervezetek vagy szervek pénzeszközeinek befagyasztása a szíriai helyzetre tekintettel – Az érintett előtt ismert olyan összefüggésben meghozott határozat, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését – Rövidített indokolás megengedhetősége

(EUMSZ 296. cikk; 2011/273/KKBP, 2011/522/KKBP, 2011/782/KKBP, 2012/739/KKBP és 2013/255/KKBP tanácsi határozat; 878/2011, 36/2012, 1117/2012 és 363/2013 tanácsi rendelet)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – Személyek, szervezetek vagy szervek pénzeszközeinek befagyasztása a szíriai helyzetre tekintettel – Az említett kötelezettség korlátai – Az Unió és a tagállamai biztonságát érintő kényszerítő megfontolások – Az érintett személy jogos érdekeinek sérelme

(EUMSZ 296. cikk; 2011/522/KKBP, 2011/782/KKBP, 2012/739/KKBP és 2013/255/KKBP tanácsi határozat; 878/2011, 36/2012, 1117/2012 és 363/2013 tanácsi rendelet)

5.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok egyértelmű és pontos ismertetése – Az egyértelműség és a pontosság hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

6.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – Beutazási és átutazási tilalom, valamint a civil lakossággal szemben gyakorolt erőszakos elnyomásért felelős bizonyos személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – A tulajdonhoz való jog és a magánélet tiszteletben tartásához való jog korlátozása – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; 2011/522/KKBP, 2011/782/KKBP, 2012/739/KKBP és 2013/255/KKBP tanácsi határozat; 878/2011, 36/2012, 1117/2012 és 363/2013 tanácsi rendelet)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 36–43., 54., 55. pont)

2.      Ami a valamely személy nevének a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékén történő fenntartására vonatkozó határozatot illeti – a jegyzékre való eredeti felvétellel szemben – az illetékes uniós hatóság főszabály szerint köteles e határozat elfogadását megelőzően közölni a személlyel azokat a bizonyítékokat, amelyekre e hatóság a határozatát alapítja, hogy e személy felléphessen jogainak védelme érdekében.

Azonban, amikor a Tanács kiegészíti az érdekelt nevének a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére való felvételének indokolását, különbséget kell tenni a szóban forgó jogi aktusok szerint.

Bár főszabály szerint a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó minden későbbi határozatot meg kell előznie az új terhelő bizonyítékok közlésének és egy meghallgatásnak, nem ez a helyzet akkor, amikor a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó későbbi határozat indokai lényegében megegyeznek a korábbi határozat kapcsán már hivatkozott indokokkal. Ekkor elég lehet az erre vonatkozó megállapítás is.

Következésképpen egy ilyen határozat egyedi közlésének hiánya, amely határozat tekintetében a Tanács az eredeti felvétel indokainak megismétlésére szorítkozott, anélkül hogy azokat bármivel kiegészítette vagy módosította volna, nem sérti a védelemhez való jogot.

Egy olyan határozat esetében viszont, amely tekintetében a Tanács módosította az érdekelt nevének a szóban forgó jegyzékekre való felvételének indokolását, az ilyen jogi aktusok keretében az új terhelő bizonyítékok közlését és a meghallgatáshoz való jogot e jogi aktusok elfogadását megelőzően biztosítani kell.

(vö. 44–48. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 61–67., 71., 76. pont)

4.      Ami valamely személy nevének a Szíriával szembeni korlátozó intézkedések által érintett személyek jegyzékeire történő felvételét illeti, a Tanács – ahhoz, hogy megfelelően teljesítse a korlátozó intézkedéseket megállapító jogi aktus indokolására vonatkozó kötelezettségét – köteles megemlíteni azon ténybeli és jogi tényezőket, amelyektől ezen intézkedések jogi igazolása függ, valamint azon megfontolásokat, amelyek az intézkedések megtételére indították. Ebből következik, hogy főszabály szerint az ilyen jogi aktus indokolásának nemcsak a korlátozó intézkedések alkalmazásának jogszabályi feltételeire, hanem azokra az egyedi és különös okokra is vonatkoznia kell, amelyek miatt a Tanács a mérlegelési jogköre gyakorlása során úgy ítéli meg, hogy az érintett személlyel szemben ilyen intézkedéseket kell hozni.

Ugyanakkor az érintettekkel szemben felhozott kifogások részletekbe menő közzététele nemcsak az Unió és tagállamai biztonságát vagy a nemzetközi kapcsolataik irányítását érintő közérdeken alapuló kényszerítő megfontolásokba ütközhetne, hanem sérthetné a szóban forgó személyek és szervezetek jogos érdekeit, amennyiben súlyosan sértheti a jóhírnevüket, ezért kivételesen el kell fogadni, hogy csak a rendelkező résznek, valamint egy általános indokolásnak kell a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat Hivatalos Lapban közzétett változatában szerepelnie, tekintettel arra, hogy e határozat külön és konkrét indokolását más megfelelő módon kell formába önteni és az érintettek tudomására hozni.

(vö. 72., 73. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 94–96. pont)

6.      A tulajdonhoz való jog az uniós jog általános elvei közé tartozik és az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkében került rögzítésre.

Azonban az Alapjogi Charta által elismert jogok az uniós jogban nem részesülnek korlátlan védelemben, hanem a társadalomban betöltött szerepük függvényében kell értékelni őket. Következésképpen e jogok gyakorlása korlátozásnak vethető alá, azzal a feltétellel, hogy e korlátozások ténylegesen az Unió által elérni kívánt közérdekű céloknak felelnek meg, és a kitűzött cél vonatkozásában nem jelentenek aránytalan és elfogadhatatlan beavatkozást, amely épp az ily módon biztosított jogok tartalmát veszélyeztetné.

E tekintetben a szíriai rezsimnek gazdasági támogatást nyújtó valamely személlyel szemben korlátozó intézkedések elfogadása megfelelő annyiban, amennyiben az a nemzetközi közösség számára fontos közérdekű célkitűzés megvalósítását, nevezetesen a polgári lakosság védelmét szolgálja. A pénzeszközöknek és más gazdasági erőforrásoknak a szíriai rezsim támogatásában részt vevőként azonosított személyekkel szemben elrendelt befagyasztása, valamint az Unió területére való beutazásuk tilalma ugyanis önmagukban nem minősülnek nem megfelelőnek.

Emellett az ilyen korlátozó intézkedések szükségesnek is minősülnek annyiban, amennyiben az alternatív és kevésbé korlátozó intézkedések, mint az előzetes engedélyezési rendszer vagy a folyósított pénzeszközök felhasználásának utólagos igazolására vonatkozó kötelezettség, nem teszik lehetővé a kitűzött cél ugyanolyan hatékony elérését, vagyis a szíriai rezsim finanszírozása elleni küzdelmet, tekintettel különösen az előírt korlátozások megkerülésének lehetőségére.

Továbbá az érdekelt nevét a Szíriával szembeni korlátozó intézkedések által érintett személyek jegyzékeire felvevő vagy e jegyzékeken fenntartó jogi aktusok rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök felhasználását alapvető szükségletek fedezésére vagy bizonyos kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint hogy különleges jogosítványokat biztosítsanak pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy egyéb gazdasági erőforrások befagyasztásának feloldására, továbbá hogy rendszeres időközönként felülvizsgálják a jegyzékre vételt azon személyek és szervezetek törlése érdekében, akik, illetve amelyek már nem felelnek meg a jogvita tárgyát képező jegyzékben szereplés kritériumainak.

Végül az említett jogi aktusok azt is előírják, hogy a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság különösen sürgős humanitárius okokból engedélyezheti a területére történő beutazást.

Következésképpen – tekintettel Szíriában a civil lakosság védelmének elsődleges fontosságára, valamint a megtámadott határozatok által célzott mentességekre – a fent hivatkozott jogi aktusok által okozott, az érintett személy tulajdonhoz való jogának és a magánélete tiszteletben tartásához való jogának korlátozásai nem aránytalanok az elérni kívánt célkitűzéshez képest.

(vö. 97–100., 102–104. pont)