Language of document :

A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-334/17. sz. Cargolux Airlines kontra Bizottság ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen a Cargolux Airlines International SA által 2022. június 16-án benyújtott fellebbezés

(C-401/22. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Cargolux Airlines International SA (képviselő: E. Aliende Rodríguez abogada)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

elsődlegesen, teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot (határozat) 1. cikkének (1) és (4) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre vonatkoznak;

másodlagosan, részben semmisítse meg a határozat 1. cikkének (1) és (4) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre, valamint a jutalékfizetéssel és/vagy a biztonsági pótdíjjal kapcsolatos magatartásra vonatkoznak, és/vagy semmisítse meg az 1. cikk (2) és (3) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre és a bejövő útvonalakra vonatkoznak, és minden esetben csökkentse ennek megfelelően a fellebbezővel szemben a határozat 3. cikkének f) pontjában kiszabott bírságot;

teljes egészében törölje a határozat 3. cikkének f) pontjában a fellebbezővel szemben kiszabott bírságot, vagy másodlagosan jelentősen csökkentse azt;

másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy nem tud érdemben határozni, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

kötelezze a Bizottságot a fellebbező részéről a Bíróság és a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére; és

rendeljen el bármely más, az ügy körülményeire tekintettel megfelelő intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező a következő négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megerősítette, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke megsértésének megállapítására és szankcionálására a harmadik országokból az EGT-n belüli országokba irányuló légi árufuvarozási szolgáltatások (azaz bejövő útvonalak) tekintetében. Közelebbről a fellebbező azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor téves jogi kritériumot alkalmazva a joghatóságot a nemzetközi közjog, nem pedig az uniós jog alapján állapította meg, és mindenesetre tévesen alkalmazta a nemzetközi közjog szerinti minősített hatások követelményét.

A második jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helybenhagyta a Bizottság azon megállapítását, miszerint az a magatartás, amelyben a fellebbező részt vett, cél általi jogsértésnek minősül. Közelebbről a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helybenhagyta a Bizottság azon megállapítását, miszerint a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadásában álló magatartás cél általi jogsértésnek minősül.

A harmadik jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen állapította meg és alkalmazta az egységes és folyamatos jogsértés megállapítására vonatkozó jogi kritériumot, és tévesen hagyta helyben az ilyen egységes és folyamatos jogsértés miatt a fellebbezőt szankcionáló határozatot. Közelebbről a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen állapította meg az egységes és folyamatos jogsértést alkotó magatartások egymást kiegészítő és folyamatos jellegét.

A negyedik jogalap keretében a fellebbező másodlagosan azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbező felelősségét az egységes és folyamatos jogsértés valamennyi aspektusa tekintetében megállapította, miközben részvétele valójában csak korlátozott volt, többek között azáltal, hogy a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadásában való részvételének értékelése során megsértette az egyenlő bánásmód elvét, és tévesen állapította meg, hogy a fellebbező a biztonsági pótdíjat illetően továbbra is részt vett a jogsértésben azokban az időszakokban, amelyek vonatkozásában az ilyen részvétellel kapcsolatban semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő.

____________