Language of document : ECLI:EU:T:2020:543

Ideiglenes változat

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2020. november 18.(*)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Folyadékelosztó berendezést ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Az oltalmi feltételek nemteljesülése – A 6/2002/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A terméknek kizárólag a műszaki rendeltetése által meghatározott külső jellegzetességei – A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése”

A T‑574/19. sz. ügyben,

a Tinnus Enterprises LLC (székhelye: Plano, Texas [Amerikai Egyesült Államok], képviselik: A. Odle és R. Palijama ügyvédek, valamint J. St Ville barrister)

felperesnek

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselik: J. Ivanauskas és A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban:

a Koopman International BV (székhelye: Amszterdam [Hollandia], képviselik: G. van den Bergh és B. Brouwer ügyvédek)

a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

a Mystic Products Import & Export, SL (székhelye: Badalona [Spanyolország]),

az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának az egyrészről a Mystic Products Import & Export és a Koopman International, másrészről a Tinnus Enterprises közötti törlési eljárással kapcsolatban 2019. június 12‑én hozott határozata (R 1002/2018‑3. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (tizedik tanács),

tagjai: A. Kornezov elnök, E. Buttigieg (előadó) és K. Kowalik‑Bańczyk bírák,

hivatalvezető: R. Ūkelytė tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2019. augusztus 16‑án benyújtott keresetlevélre,

tekintettel az EUIPO által a Törvényszék Hivatalához 2019. november 19‑én benyújtott válaszbeadványra,

tekintettel a beavatkozó félnek a Törvényszék Hivatalához 2019. november 11‑én benyújtott válaszbeadványára,

tekintettel az ügynek a tizedik tanácsban részt vevő új előadó bírónak való újrakiosztására vonatkozó határozatra,

tekintettel a Törvényszék által a felekhez intézett írásbeli kérdésekre, és az e kérdésekre a Törvényszék Hivatalához 2020. június 4‑én, 9‑én és 10‑én benyújtott válaszaikra,

tekintettel a 2020. július 10‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        A felperes, a Tinnus Enterprises LLC a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) 2015. március 10‑én bejelentett és 1 431 829–0001. számon lajstromozott formatervezési minta (a továbbiakban: vitatott formatervezési minta) jogosultja.

2        A vitatott formatervezési minta ábrázolása a következő:

Image not found

Image not found

Image not found

1.1

1.2

1.3


3        A 6/2002 rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően a felperes a lajstromozás iránti kérelemben pontosította, hogy a vitatott formatervezési mintát az ipari minták nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló, 1968. október 8‑i locarnói megállapodás szerinti 23.01 osztályba tartozó „folyadékelosztó berendezések” megnevezésű termékekre való alkalmazásra szánták.

4        2016. június 7‑én a Mystic Products Import & Export, SL a vitatott formatervezési mintára vonatkozó megsemmisítési kérelmet nyújtott be a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontja alapján. A Mystic Products Import & Export többek között azt állította, hogy a vitatott formatervezési minta összes jellemzőjét kizárólag a műszaki rendeltetése határozza meg. Következésképpen a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az említett formatervezési minta nem részesülhet semmilyen oltalomban.

5        2017. április 19‑én a beavatkozó fél, a Koopman International BV szintén megsemmisítési kérelmet nyújtott be a vitatott formatervezési mintára vonatkozóan, amely lényegében a fenti 4. pontban említettekkel azonos rendelkezéseken és érvelésen alapult. A beavatkozó fél azt kérte, hogy az említett formatervezési minta oltalmát semmisítsék meg, vagy legalábbis az csak korlátozott oltalmat élvezhessen.

6        2017. augusztus 30‑án az EUIPO tájékoztatta a két megsemmisítést kérelmező felet, hogy kérelmeiket a 6/2002 rendelet 54. cikke értelmében egyetlen eljárás keretében fogja megvizsgálni.

7        2008. április 30‑i határozatával a megsemmisítési osztály megállapította a vitatott formatervezési minta oltalmának semmisségét.

8        2018. május 31‑én a felperes a 6/2002 rendelet 55–60. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a megsemmisítési osztály határozata ellen.

9        2019. június 12‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsa helybenhagyta a megsemmisítési osztály azon következtetését, amely szerint a vitatott formatervezési minta valamely termék, nevezetesen a folyadékelosztó berendezés olyan jellegzetességein alapult, amelyek kizárólag e termék műszaki rendeltetésének következményei, és így az említett formatervezési minta oltalmát a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (1) bekezdésének együttes alkalmazása alapján meg kell semmisíteni. Ennek következtében a felperes fellebbezését elutasították.

 A felek kérelmei

10      A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

–        változtassa meg a megtámadott határozatot úgy, hogy először is adjon helyt a fellebbezésnek, másodszor a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelmeket utasítsa el, harmadszor a megsemmisítést kérő feleket kötelezze a fellebbezési tanács és a megsemmisítési osztály előtt felmerült költségeinek viselésére, negyedszer és másodlagosan pedig az ügyet utalja vissza a megsemmisítési osztály elé annak a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálata céljából;

–        engedélyezzen számára költségmentességet.

11      Az EUIPO és a beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a felperest kötelezze a költségek viselésére.

 A jogkérdésről

12      A felperes keresetének alátámasztásaként négy jogalapra hivatkozott, amelyek a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a fellebbezési tanács által a megtámadott határozatban történt alkalmazására vonatkoznak.

13      A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

14      A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az említett rendelet (10) preambulumbekezdése a következőket pontosítja:

„A műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik‑e az oltalmazhatóság feltételeit.”

15      A Bíróság a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletben (C‑395/16, EU:C:2018:172, 31. pont) többek között azt a következtetést vonta le, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése kizárja a közösségi formatervezési mintáknak biztosított oltalom alól egy termék külső jellegzetességeit, amennyiben az említett termék műszaki rendeltetése betöltésének szükségességén kívüli, más jellegű, különösen vizuális megfontolások semmilyen szerepet nem játszottak az említett jellegzetességek megválasztásában, még akkor is, ha léteznek ugyanezen rendeltetés betöltésére alkalmas más formatervezési minták is.

16      A Bíróság pontosította, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, meg kell vizsgálni, hogy e rendeltetés az egyetlen olyan tényező‑e, amely e jellegzetességeket meghatározta, mivel az alternatív formatervezési minták megléte e tekintetben nem döntő jelentőségű (2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 32. pont).

17      A Bíróság szerint azt a kérdést, hogy valamely termék külső jellegzetességei a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak‑e, minden egyes esetben a releváns objektív körülmények összességére tekintettel kell értékelni. Ezen értékelést többek között az érintett termék külső jellegzetességeinek megválasztásának indokaira utaló objektív körülményekre, a használatával kapcsolatos adatokra, illetve akár az ugyanazon műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére tekintettel kell elvégezni, amennyiben e körülményeket, adatokat vagy e minták meglétét megbízható bizonyítékok támasztják alá (2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 36. és 37. pont).

18      A felperes által hivatkozott jogalapokat ezen elemekre tekintettel kell értékelni.

 Az arra alapított első jogalapról, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazott strukturált és szisztematikus megközelítést a megtámadott határozatban

19      A felperes azt állítja, hogy a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletre (C‑395/16, EU:C:2018:172) tekintettel, annak meghatározása érdekében, hogy a vitatott formatervezési mintát érvényesen lajstromozták‑e, a fellebbezési tanácsnak olyan szisztematikus és strukturált megközelítést kellett volna követnie, amelynek abból kellett volna állnia, hogy először is meghatározza azon termék műszaki rendeltetését, amelynek tekintetében a vitatott formatervezési mintát lajstromozták, másodszor azonosítja a termék azon külső jellegzetességeit, amelyek kizárólag a vitatott formatervezési minta műszaki rendeltetésének következményei, harmadszor megvizsgálja, hogy vajon az említett jellegzetességek mindegyike valóban az említett termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, negyedszer pedig, hogy a vitatott formatervezési mintát a 6/2002 rendelet 4–6. cikke által megkövetelt újdonság és egyéni jelleg kritériumára tekintettel értékeli, kizárva a vizsgálatból azokat a külső jellegzetességeket, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei.

20      Márpedig a felperes szerint a fellebbezési tanácsnak a megtámadott határozatban szereplő elemzése nem ilyen struktúrát mutatott. Szerinte a fellebbezési tanács az elemzését nem az érintett termék műszaki rendeltetésének meghatározásával kezdte. Ezenfelül, a fellebbezési tanács szerinte az érintett terméket alkotó négy elemet – nevezetesen a csatlakozófejet, a csöveket, a léggömböket, valamint a léggömböket a csövekhez rögzítő elemeket – azonosította, ahelyett, hogy az érintett termék külső jellegzetességeit azonosította és vizsgálta volna meg, és így – tévesen – a termék fent említett négy elemének műszaki rendeltetését vizsgálta, magának a terméknek a műszaki rendeltetése helyett. Így a felperes szerint a fellebbezési tanács, amikor a megtámadott határozat 37. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyetlen jellegzetességét sem kizárólag a termék megjelenésének javítása céljából választották, a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt szemponttól eltérő és ennélfogva téves jogi szempontot alkalmazott.

21      Egyébiránt a felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács éppen a nem strukturált elemzése miatt nem vizsgálta érdemben a vitatott formatervezési minta szerzőjének tanúvallomását. Szerinte a fellebbezési tanács nem helyesen folytatta le a fenti 19. pontban ismertetett elemzés második, harmadik és negyedik szakaszát sem.

22      Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érvelését.

23      A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, (10) preambulumbekezdésének szövegéből és a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletből (C‑395/16, EU:C:2018:172) az következik, hogy a közösségi formatervezési minták fenti rendelkezésekre figyelemmel történő értékelésének a következő szakaszokból kell állnia: először is meg kell határozni az érintett termék műszaki rendeltetését, másodszor elemezni kell az említett terméknek a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett külső jellegzetességeit, harmadszor meg kell vizsgálni a releváns objektív körülmények összességére tekintettel, hogy e jellegzetességek kizárólag az érintett termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, másképpen mondva azt, hogy e műszaki rendeltetés betöltésének szükségessége‑e az egyetlen olyan tényező, amely meghatározta e jellegzetességeknek a szerző általi megválasztását, valamint az olyan egyéb megfontolásokat, amelyek különösen az említett termék vizuális aspektusához köthetők, és amelyek nem játszottak semmilyen szerepet e jellegzetességek megválasztásánál (lásd ebben az értelemben: 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 26. és 31. pont). A 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdésére tekintettel a szóban forgó formatervezési minta kizárólag funkcionális jellegzetességeit nem kell figyelembe venni annak értékelésekor, hogy az említett formatervezési minta többi jellegzetessége megfelel‑e az oltalom megszerzéséhez szükséges feltételeknek, különös tekintettel a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt „új” és „egyéni jellegre” vonatkozó kritériumokra.

24      A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdéséből és az említett rendelet (10) preambulumbekezdéséből az következik, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy az érintett termék külső jellegzetességeinek legalább egyike nem kizárólag az említett termék műszaki rendeltetésének következménye, a szóban forgó formatervezési minta oltalma továbbra is érvényes, és e jellegzetességnek biztosít oltalmat.

25      Ezzel szemben, amint az a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdéséből és az említett rendelet (10) preambulumbekezdéséből is kitűnik, illetve amint arra az EUIPO helyesen rámutat, ha az érintett termék valamennyi külső jellegzetessége kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye, a szóban forgó formatervezési minta oltalma érvénytelen, kivéve ha úgy tűnik, hogy az említett jellegzetességek kialakítását olyan megfontolások vezérelték, amelyek nem kizárólag az érintett termék műszaki rendeltetésének betöltéséhez szükségesek, és amelyek többek között a puszta műszaki rendeltetésen túlmutató vizuális összbenyomást keltenek. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 6/2002 rendelet által előirányzott rendszer keretében a külső megjelenés meghatározó elemét képezi a formatervezési mintának (lásd: 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), és ennek következtében a jellegzetességeknek valamely sajátos kialakítása mellett a műszaki rendeltetés betöltésének szükségességétől eltérő célokból is lehet dönteni, különösen dekoratív célokból, vagy általánosabban a formatervezési minta vizuális aspektusának javítása céljából.

26      Amint azt az EUIPO helyesen pontosítja, a fent említett sajátos kialakítás esetén a szóban forgó formatervezési minta oltalma továbbra is érvényes marad, és kizárólag ennek az adott kialakításnak biztosít oltalmat, nem pedig a terméknek az ezen kialakítás részét képező, kizárólag funkcionális szerepelt betöltő külső jellegzetességeinek.

27      A fenti 23–26. pontból következik, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt és a fenti 19. pontban ismertetett vizsgálati szakaszoknak a felperes általi meghatározása lényegében pontos. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács helyesen alkalmazta‑e ezeket a szakaszokat a megtámadott határozatban.

28      Ami a vizsgálat első szakaszát illeti, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 23. pontjában rámutatott, hogy mindenekelőtt meg kell határozni azon termék műszaki rendeltetését, amelyet a vitatott formatervezési minta megtestesít. A fellebbezési tanács figyelembe vette azt a tényt, hogy a felperes, aki az említett formatervezési minta jogosultja, e terméket a vitatott formatervezési minta lajstromozásához vezető bejelentésben úgy írta le, mint „folyadékok elosztására szolgáló berendezéseket” (a megtámadott határozat 23. pontja). A fellebbezési tanács megállapította, hogy az említett terméket arra szánták, hogy vízi csata szervezésének megkönnyítésével szórakoztassa a gyermekeket (a megtámadott határozat 33. pontja), és pontosította, hogy a termék műszaki rendeltetése az, hogy egyszerre töltsön meg egy adott számú felfújható léggömböt (a megtámadott határozat 34. pontja). A fentiekből következik, hogy a vizsgálatnak a fenti 23. pontban említett első szakasza megjelenik a megtámadott határozatban.

29      Ami a vizsgálat második szakaszát illeti, azt kell megállapítani, hogy a megtámadott határozat 34. pontjában a fellebbezési tanács egyértelműen beazonosította és elemezte az érintett termék külső jellegzetességeit, amelyek a következők: először is, a csatlakozófej, amely egy nyílással és adott számú lyukkal rendelkezik, másodszor, a csatlakozófejhez rögzített adott számú cső, harmadszor a csövek végére rögzített, adott számú felfújható léggömb, negyedszer pedig a léggömböket a csövekhez rögzítő adott számú rögzítőelem. Ebből következik, hogy a vizsgálatnak a fenti 23. pontban említett második szakasza is megjelenik a megtámadott határozatban.

30      A megtámadott határozat 33–36. pontjában a fellebbezési tanács elvégezte az elemzés harmadik szakaszát annak vizsgálatával, hogy a termék minden egyes külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye‑e. Közelebbről, a megtámadott határozat 34. pontjában a fellebbezési tanács a négy beazonosított jellegzetesség rendeltetésének vizsgálata céljából figyelembe vette a felperes és a vitatott formatervezési minta jogosultja „Bunch O Balloons” elnevezésű termékének az interneten fellelhető alábbi bemutatását:

„Locsolótömlőhöz szánt csatlakozófej, 37 előzetesen hozzárögzített léggömbbel, amelyek automatikusan záródnak, amint megtelnek vízzel. […] A töltetlen léggömbök 37 szárra vannak felrögzítve. Minden egyes léggömb nyaka körül kis gumi rögzíti szorosan a léggömböt a szárra. A szárak egy közös fejhez vannak csatlakoztatva, amely feltöltés céljából egy locsolótömlőhöz csatlakoztatható. Ez a rendszer lehetővé teszi az összes léggömb vízzel történő egyidejű feltöltését. A léggömbök feltöltését követően elegendő elzárni a vizet és finoman megrázogatni a léggömböket ahhoz, hogy azok leváljanak és az arzenál részévé válhassanak.”

31      Egyébként a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 35. és 36. pontjában a felperesnek a vitatott formatervezési minta szerzőjének tanúvallomására alapított érveire válaszolva megállapította, hogy az eszköz vizuális megjelenése a műszaki rendeltetésének következménye, és bár igaz, hogy főszabály szerint léteznek alternatív formatervezési minták az érintett termék méretét, formáját és külső jellegzetességeinek elrendezését illetően, a jelen ügyben ugyanakkor figyelembe kellett venni azt, hogy a jellegzetességek és azok kialakításának módja biztosította azokat a műszaki hatásokat, amelyek lehetővé tették a termék számára, hogy tökéletesen működjön. Ezenkívül, a megtámadott határozat 28. pontjában a fellebbezési tanács konstatálta és jóváhagyta a megsemmisítési osztály azon elemzését, amely a vitatott formatervezési minta egészének vizsgálatából állt. Így a megtámadott határozat 28., 35. és 36. pontjából kitűnik, hogy a fellebbezési tanács megvizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett termék egyedi külső jellegzetességeinek kialakítása olyan összbenyomást kelt‑e, amelyből arra lehet következtetni, hogy e kialakítást nem kizárólag az annak szükségességével kapcsolatos megfontolások indokolták, hogy az említett termék betöltse műszaki rendeltetését.

32      A megtámadott határozat 37. és 38. pontjában a fellebbezési tanács így lényegében azt állapította meg, hogy az érintett termék minden külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye, a megtámadott határozat 39. pontjában pedig azt, hogy a vitatott formatervezési minta oltalmát ebből következően meg kell semmisíteni.

33      A fenti 30–32. pontból következik, hogy az elemzésnek a fenti 23. pontban említett harmadik szakasza megjelenik a megtámadott határozatban.

34      Ami a felperes által azonosított és a fenti 19. pontban ismertetett elemzés negyedik szakaszát illeti, meg kell állapítani, hogy mivel a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy az érintett termék minden külső jellegzetessége a termék műszaki rendeltetésének következménye, és ennélfogva a vitatott formatervezési minta oltalmát a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének – a rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett – b) pontja alapján megsemmisítette, nem volt szükség arra, hogy a fent említett formatervezési minta új és egyéni jellegét vizsgálja.

35      A fenti megfontolásokra tekintettel azt a következtetést kell levonni, hogy a fellebbezési tanács minden szükséges lépést megtett a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának vizsgálatához. A fellebbezési tanács megállapításainak megalapozottságára vonatkozó kérdés ettől eltérő kérdéskörbe tartozik, és azzal a felperes által felhozott többi jogalap vizsgálata keretében fogunk foglalkozni.

36      Ami a felperes azon kifogását illeti, amely szerint a fellebbezési tanács nem vizsgálta érdemben a vitatott formatervezési minta szerzőjének tanúvallomását, meg kell jegyezni, hogy az említett tanúvallomást a megtámadott határozat 14. pontja ismerteti. A megtámadott határozat 35. pontjában a fellebbezési tanács érdemben válaszol a felperesnek az említett tanúvallomáson alapuló érvelésére. Közelebbről, a fent említett 35. pontban a fellebbezési tanács arra az érvre válaszol, hogy a vitatott formatervezési minta egy fogyasztóknak történő értékesítésre szánt termékre vonatkozik, továbbá hogy több más módon is el lehet érni ugyanazt a műszaki hatást, mint amelyet a vitatott formatervezési minta ábrázol, illetve hogy több más lehetséges változata is létezhet az említett mintának, valamint hogy a vitatott formatervezési minta „egyszerű, letisztult és elegáns külsővel” rendelkezik. A fellebbezési tanács elvetette ezeket az érveket, azt állítva, hogy azok nem változtatnak azon a tényen, hogy az eszköz vizuális megjelenése igenis a műszaki rendeltetésének következménye, és hogy a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletnek (C‑395/16, EU:C:2018:172) megfelelően az a puszta tény, hogy létezik alternatív formatervezési minta, nem jelenti azt, hogy a termék megjelenését a műszaki megfontolásokon kívül más megfontolások indokolták. A fellebbezési tanács ezt az elemzést a megtámadott határozat 36. pontjában részletesebben is kifejti.

37      Ebből következik, hogy a felperes azon kifogását, miszerint a fellebbezési tanács nem vizsgálta érdemben a vitatott formatervezési minta szerzőjének tanúvallomását, el kell utasítani.

38      A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalapot el kell utasítani.

 Az arra alapított második jogalapról, hogy a fellebbezési tanács nem elemezte az érintett termék külső jellegzetességeit és műszaki rendeltetését, és hogy a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának téves küszöbét alkalmazta

39      A felperes azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy először is a szóban forgó termék műszaki jellemzőit, illetve az azt alkotó elemeket elemezte ahelyett, hogy a külső jellegzetességeit elemezte volna (első kifogás), másodszor pedig, hogy az említett műszaki jellemzők vagy elemek rendeltetését elemezte ahelyett, hogy a termék műszaki rendeltetését elemezte volna (második kifogás). A felperes szerint e hibákból az következik, hogy a fellebbezési tanács a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletben (C‑395/16, EU:C:2018:172) értelmezett 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt azon előfeltételtől eltérő és annál kevésbé szigorú előfeltételt fogadott el, amelynek lényege annak vizsgálata, hogy a termék minden egyes külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye‑e (harmadik kifogás).

40      Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.

 Az arra vonatkozó első kifogásról, hogy a fellebbezési tanács elmulasztotta elemezni az érintett termék külső jellegzetességeit

41      Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a 6/2002 rendelet nem határozza meg pontosan „a termék külső jellegzetességeinek” fogalmát. A formatervezési mintának az említett rendelet 3. cikkének a) pontjában szereplő meghatározása szerint a „jellegzetességek” kifejezést széles értelemben használják, amely magában foglalja a termék megjelenésének valamennyi lehetséges aspektusát, különösen a rajzolatot, a körvonalakat, a színeket, az alakot, a felületet, illetve az anyagokat. Amint arra az EUIPO helyesen rámutat, e jellemzők meghatározását esetről esetre kell elvégezni, és az az érintett terméktől függ (lásd analógia útján: 2019. szeptember 24‑i Roxtec kontra EUIPO – Wallmax [Hét koncentrikus kék kört tartalmazó fekete négyzet ábrázolása] ítélet (T‑261/18, EU:T:2019:674, 51. és 55. pont).

42      Így valamely termék külső jellegzetességeinek meghatározását, esettől függően, és különösen az adott eset bonyolultságának mértékére tekintettel, a formatervezési minta egyszerű vizuális elemzése által, vagy épp ellenkezőleg, részletekbe menő vizsgálat alapján lehet elvégezni, amelynek keretében tekintetbe veszik az értékelés szempontjából hasznos elemeket, például a közvélemény‑kutatásokat és a szakértői véleményeket vagy az érintett termékkel kapcsolatban korábban biztosított szellemi tulajdonjogokra vonatkozó adatokat (lásd analógia útján: 2012. szeptember 19‑i Reddig kontra OHIM – Morleys [Kés nyele] ítélet, T‑164/11, nem tették közzé, EU:T:2012:443, 38. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43      A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács az elemzését annak kiemelésével kezdte, hogy a felperes a vitatott formatervezési minta lajstromozásához vezető kérelemben azt a terméket, amelyre az említett mintát alkalmazták, úgy írta le, mint „folyadékok elosztására szolgáló berendezéseket” (a megtámadott határozat 23. pontja).

44      Ezt követően a fellebbezési tanács lényegében megjegyezte, hogy figyelembe veszi a felperes nevében 2015. október 3‑án benyújtott EP 3 005 948 A 2. sz. európai szabadalmi bejelentést a fent említett termék jellegére és a vitatott formatervezési minta funkcionális jellemzőire vonatkozó pontosabb információk és bizonyítékok begyűjtése érdekében (a megtámadott határozat 25. pontja).

45      A fellebbezési tanács így a megtámadott határozat 34. pontjában a következőképpen határozta meg a termék külső jellegzetességeit: először is egy nyílással és adott számú lyukkal rendelkező csatlakozófej, másodszor a csatlakozófejhez kapcsolódó adott számú cső, harmadszor a csövek végére rögzített, adott számú felfújható léggömb, negyedszer pedig a léggömböket a csövekhez rögzítő adott számú rögzítőelem. A fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy e jellegzetességek mindegyike azon műszaki megoldás megfelelő működéséhez volt szükséges, amely lehetővé teszi adott számú felfújható léggömb egyszerre történő feltöltését.

46      Kétségtelen, hogy a fellebbezési tanács elemzése szerint a termék fent említett négy külső jellegzetessége az e termék összetevőit képező önálló elemeknek felel meg. A megtámadott határozat 33. pontjában ugyanis a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy a „folyadékok elosztására szolgáló berendezések” megnevezésű termék egy olyan csatlakozófejből áll, amely csatlakoztatható valamely olyan vízkimeneti eszközhöz, mint például egy csap vagy egy locsolótömlő, a vizet pedig több olyan szár (cső) segítségével osztja el, amely a csatlakozófejhez lyukakkal csatlakozik, és így tölti fel a szárak (csövek) végéhez gumival rögzített, felfújható léggömböket vízzel. A fellebbezési tanács szerint, amint a léggömbök megfelelően fel vannak töltve vízzel, a folyadék tömege lehetővé teszi, hogy azok leváljanak a szárról, a gumiszalagok pedig lezárják azokat, a belsejükben tartva a vizet, és így a léggömbök vízi csatákhoz használhatók fel.

47      Mindazonáltal az a körülmény, hogy az érintett termék külső jellegzetességei és az azt alkotó egyes elemek egybeesnek, nem jelenti azt, hogy a fellebbezési tanács hibát követett volna el az említett jellegzetességek beazonosítása során. A fenti 41. és 42. pontban szereplő megfontolásoknak megfelelően egyrészt meg kell jegyezni, hogy e jellegzetességek azonosítása az érintett terméktől függ. A jelen ügyben, figyelembe véve e – több önálló elemből álló – termék összetett jellegét, logikus, hogy külső jellegzetességei egybeesnek ezekkel az önálló elemekkel. Másrészt a módszer tekintetében a fellebbezési tanácsnak jogában állt, hogy az érintett termék összetettségére tekintettel ne csupán annak egyszerű vizuális elemzésére szorítkozzon, hanem részletekbe menő vizsgálatot végezzen, és külső jellegzetességekként meghatározza a terméket és e megjelenést alkotó, látható elemeket.

48      E megfontolások alapján el kell utasítani a felperes azon kifogását, amely szerint a fellebbezési tanács nem elemezte az érintett termék külső jellegzetességeit. E következtetést erősíti meg az a tény, hogy az EUIPO előtti eljárás során maga a felperes is egyetértett azzal, hogy valóban az érintett termék négy önálló eleme alkotja annak külső jellegzetességeit.

 Az arra vonatkozó második kifogásról, hogy a fellebbezési tanács elmulasztotta elemezni az érintett termék műszaki rendeltetését

49      Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a fellebbezési tanács igenis figyelembe vette az érintett termék műszaki rendeltetését, miután megállapította, hogy azt gyermekek szórakoztatására szánták, vízi csaták megszervezésének elősegítése céljából (a megtámadott határozat 33. pontja), valamint hogy annak rendeltetése, hogy egyszerre adott számú felfújható léggömböt töltsön fel (a megtámadott határozat 34. pontja).

50      Ezt követően a fellebbezési tanács az érintett termék külső jellegzetességeinek meghatározását követően arra a következtetésre jutott, hogy e jellegzetességek mindegyike kizárólag az említett termék műszaki rendeltetésének következménye, és így a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik (a megtámadott határozat 38. és 39. pontja).

51      Ennélfogva el kell utasítani a felperes azon kifogását, miszerint a fellebbezési tanács nem elemezte az érintett termék műszaki rendeltetését.

52      Kétségtelen, hogy a fenti 50. pontban említett következtetés levonását megelőzően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 33. és 34. pontjában az érintett termék külső jellegzetességei közül mind a négynek – nevezetesen a csatlakozófejnek, a csöveknek, a léggömböknek és a rögzítőelemeknek – elemezte a műszaki rendeltetését, és azt, hogy azok miként járulnak hozzá az említett termék műszaki rendeltetésének betöltéséhez, vagyis ahhoz, hogy egyszerre töltsenek fel egy adott számú léggömböt, amelyek azután vízi csatához használhatók. Például, amint azt a fenti 30. pontban említettük, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 34. pontjában e jellegzetességeknek a felperes által az interneten bemutatott funkcióira hivatkozik.

53      A fellebbezési tanács e megközelítése nem szenved hibában.

54      Amikor ugyanis a szóban forgó formatervezési mintát egy olyan összetett termékre alkalmazzák, mint a jelen ügy tárgyát képező termék, amelynek külső jellegzetességei megegyeznek az azt alkotó egyedi elemekkel, az arra a kérdésre adandó válasz, hogy az említett jellegzetességek a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében véve „kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e”, előzetesen megköveteli az egyes jellemzők műszaki rendeltetésének vizsgálatát, valamint az e jellemzők és az érintett termék műszaki rendeltetése közötti okozati összefüggésnek a vizsgálatát. Amennyiben nincs okozati összefüggés a jellegzetesség műszaki rendeltetése és a termék műszaki rendeltetése között, vagyis ha e jellegzetesség nem járul hozzá a termék műszaki rendeltetéséhez, nem állítható, hogy e jellegzetességet „kizárólag” a termék műszaki rendeltetése határozza meg. Ha viszont fennáll ilyen okozati összefüggés, az lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a termék külső jellegzetessége „kizárólag” az említett termék műszaki rendeltetésének következménye, már amennyiben a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172, 31. pont) értelmében az említett termék műszaki rendeltetésének betöltésétől eltérő, különösen a vizuális megjelenéshez kapcsolódó megfontolások semmilyen szerepet nem játszottak e jellegzetesség megválasztásában.

55      A fenti megfontolások illusztrálására célszerű a vitatott formatervezési minta ábráján látható csatlakozófej példájára utalni. A korábban elvégzett elemzés szerint a csatlakozófej a jelen ügy tárgyát képező összetett termék külső jellegzetességeinek egyikét képezi, ugyanakkor egy önálló elem is, más szóval az említett termék egyik összetevője. Ennek a csatlakozófejnek az a rendeltetése, hogy az érintett terméket a vízforráshoz, például egy csaptelephez csatlakoztassa. Így tehát világos, hogy még ha a csatlakozófejnek önmagában véve eltérő is a rendeltetése az érintett termékétől, hiszen ez utóbbi arra szolgál, hogy egyszerre több léggömböt töltsön fel vízzel, mégis hozzájárul ez utóbbi műszaki rendeltetéséhez. Ez az okozati összefüggés arra a következtetésre vezethet, hogy az említett csatlakozófejet „kizárólag” az érintett termék műszaki rendeltetése határozza meg, már amennyiben az említett termék műszaki rendeltetésének betöltésétől eltérő – különösen a vizuális megjelenéshez kapcsolódó – megfontolások nem játszottak semmilyen szerepet a csatlakozófej megválasztásában.

56      Ebből következik, hogy – amint arra az EUIPO helyesen rámutat – az a tény, hogy az érintett termék több olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek mindegyike eltérő rendeltetést tölt be, nem zárja ki a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. E rendelkezés nem követeli meg, hogy a külső jellegzetességek egyetlen és egységes műszaki eredményre utaljanak. A jellegzetességek többféle műszaki eredményt is maguk után vonhatnak, amennyiben emellett hozzájárulnak a termék célját képező műszaki eredmény eléréséhez.

57      Amint azt az EUIPO megjegyzi, ha nem fogadnánk el a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése ezen értelmezését, az ahhoz vezetne, hogy e rendelkezést nem lehetne alkalmazni bizonyos, kizárólag funkcionális jellemzőkre, pusztán amiatt, hogy azok nem közvetlenül töltik be az érintett termék rendeltetését. Hasonlóképpen kizárt lenne e rendelkezés alkalmazása az olyan formatervezési minták esetében, amelyek csak a termék egy részéből vagy annak egy eleméből állnak, hiszen ez utóbbiak csak ritkán töltik be önmagukban a termék rendeltetését. Egy ilyen helyzet nem állna összhangban a fent említett rendelkezés céljával.

58      A fenti megfontolásokra tekintettel el kell utasítani a felperesnek a fellebbezési tanács által annak megállapítását megelőzően követett elemzési módszerre vonatkozó kifogását, hogy az érintett termék minden külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye.

 A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a fellebbezési tanács által a megtámadott határozatban használt alkalmazási feltételére vonatkozó harmadik kifogásról

59      A felperes azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy az a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének egy olyan alkalmazási feltételét fogadta el, amely kevésbé szigorú, mint az e rendelkezésben előírt feltétel, amely szerint a külső jellegzetességeknek „kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményeinek” kell lenniük. Kifogásának alátámasztásaként a felperes a fellebbezési tanács alábbi megállapításaira hivatkozik: a megtámadott határozat 34. pontjában szereplő azon állítás, amely szerint „e jellegzetességek mindegyike a műszaki megoldás működéséhez szükséges”; a megtámadott határozat 35. pontjában szereplő azon állítás, amely szerint „az eszköz vizuális megjelenése valójában a műszaki rendeltetésének következménye”; a megtámadott határozat 36. pontjában szereplő azon állítás, amely szerint „a jelen ügyben azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a jellegzetességek és kialakításuk módja olyan műszaki hatásokat is biztosít, amelyek lehetővé teszik a termék számára, hogy tökéletesen működjön”; a megtámadott határozat 37. pontjában szereplő állítások, amelyek szerint „[a] vitatott formatervezési minta valamennyi alapvető jellegzetességét egy olyan termék megalkotása céljából választották, amely betölti a rendeltetését”, illetve „[e] jellegzetességek egyikét sem kizárólag a termék megjelenésének javítása céljából választották”.

60      Nos, meg kell állapítani, hogy kétségtelen, hogy a fellebbezési tanács által a megtámadott határozatban használt, fent említett kifejezések nem mindig esnek egybe a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében szereplő kifejezésekkel. Mindazonáltal a felperes által kifogásolt terminológia e határozat kontextusában és belső logikájának fényében értelmezve önmagában még nem bizonyítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta volna ezt a cikket. A fellebbezési tanács ugyanis a fent említett rendelkezésre hivatkozva egyértelműen arra a következtetésre jutott a megtámadott határozat 38. pontjában, hogy az érintett termék összes külső jellegzetessége kizárólag annak műszaki rendeltetését tölti be.

61      Ebből következik, hogy a felperes jelen kifogását, és ennek következtében a második jogalapot is teljes egészében el kell utasítani.

 A fellebbezési tanács által a felperes többi közösségi formatervezési mintájának és európai szabadalmi bejelentésének elemzése során elkövetett hibára alapított, harmadik jogalapról

62      A felperes azt kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács nem kérdőjelezte meg a megsemmisítési osztály azon elemzését, amely szerint pusztán az a tény, hogy ő a jogosultja több, egymástól vizuálisan eltérő, „folyadékelosztó berendezések” megnevezésű termékre alkalmazott közösségi formatervezési mintának, arra enged következtetni, hogy az érintett termék összes külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye.

63      A felperes azt is kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy mivel a felperes ugyanazon termékre, mint amelyre a vitatott formatervezési minta vonatkozik, szabadalmi bejelentést nyújtott be, amely tartalmazza e termék külső jellegzetességeinek részletes leírását, e jellegzetességek kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei. A felperes szerint e szabadalmi bejelentés csak az érintett termék külső jellegzetességei megválasztásának indokaira vonatkozó információforrás lehet, és nem képezhet olyan rövidebb utat, amellyel megspórolható lenne a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172) által megkövetelt és az első jogalap keretében leírt strukturált elemzés.

64      Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes kifogásainak megalapozottságát.

65      Meg kell jegyezni, hogy a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletben (C‑395/16, EU:C:2018:172, 32. pont) a Bíróság pontosította, hogy az alternatív formatervezési minták megléte nem döntő jelentőségű azon kérdést illetően, hogy az érintett termék műszaki rendeltetése volt‑e az egyetlen olyan tényező, amely a termék külső jellegzetességeit meghatározta.

66      Ugyanígy emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletben (C‑395/16, EU:C:2018:172, 36. és 37. pont) úgy vélte, hogy az ugyanazon műszaki rendeltetés elérését lehetővé tévő alternatív formatervezési minták megléte olyan releváns, objektív körülményt képezett, amelyet figyelembe kellett venni azon kérdés értékelésekor, hogy az érintett termék külső jellegzetességei kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei voltak‑e (lásd a fenti 17. pontot).

67      A felperes két kifogását tehát e pontosítások fényében kell megvizsgálni.

 A felperes többi közösségi formatervezési mintájának meglétére vonatkozó kifogásról

68      A felperes azon ténnyel kapcsolatos kifogásának értékeléséhez, hogy ő több, „folyadékelosztó berendezések” megnevezésű termékre alkalmazott formatervezési minta jogosultja, mindenekelőtt a megsemmisítési osztály határozatára kell visszautalni.

69      A megsemmisítési osztály kiemelte, hogy még ha a szóban forgó eljárás a vitatott formatervezési minta oltalmának érvényességére vonatkozik is, a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletre (C‑395/16, EU:C:2018:172) tekintettel releváns volt figyelembe venni a felperes többi közösségi formatervezési mintáját, amelyek a vitatott formatervezési mintával együtt többszörös bejelentés tárgyát képezték (a megsemmisítési osztály határozatának 8. oldala).

70      A megsemmisítési osztály rámutatott arra, hogy a felperes többszörös bejelentési kérelmében szereplő formatervezési minták közül legalább négy lehetséges alternatívát ábrázolt ugyanazon műszaki megoldás elérését illetően, kevés teret engedve más megoldásoknak. A megsemmisítési osztály szerint az ábrázolt csövek és léggömbök különböző elrendezései csupán különböző módjai annak, hogy hogyan lehet egyszerre nagyszámú léggömböt feltölteni vízzel, és hogy e formák oltalmának lajstromozás útján való megszerzésével a felperes nem sok lehetőséget hagy versenytársainak arra, hogy azok ugyanerre az eredményre jussanak (a megsemmisítési osztály határozatának 9. oldala).

71      Így a megsemmisítési osztály – a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából releváns objektív körülmények figyelembevételének szükségességére hivatkozva – úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben ilyen objektív körülmény lehet az a tény, hogy a jelen ügyben bemutatott összes alternatív forma közösségi formatervezési mintaként történő lajstromozása révén oltalomban részesül, akárcsak a vitatott formatervezési minta, és ezért azok nem tekinthetők a versenytársak számára rendelkezésre álló alternatíváknak (a megsemmisítési osztály határozatának 9. oldala). Arra is rá kell mutatni, hogy – amint az a megsemmisítési osztály határozatából kitűnik – a megsemmisítési osztály a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása mellett való döntésénél nem csupán erre a megfontolásra szorítkozott, hanem más tényezőket is figyelembe vett, így többek között a felperes szabadalmi bejelentését és az érintett termék azon jellemzőjét, hogy egyszeri használatra szolgál és eldobható (a megsemmisítési osztály határozatának 9. és 10. oldala).

72      Ebből következik, hogy a felperes többi közösségi formatervezési mintájának meglétét a megsemmisítési osztály – több tényező egyikeként – figyelembe vette annak értékelésekor, hogy a jelen ügy tárgyát képező érintett termék külső jellegzetességei a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei‑e.

73      A megsemmisítési osztály e megközelítését a fellebbezési tanács helybenhagyta. A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 29. pontjában megállapította, hogy a megsemmisítési osztály teljes mértékben megalapozottan vette figyelembe a felperes többi közösségi formatervezési mintáját, mivel a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172) értelmében figyelembe kell venni az adott ügy valamennyi objektív körülményét, és e körülmények egyikét azok az információk képezték, amelyekre a felperes ugyanezen termékre vonatkozó többi mintájának lajstromozásából lehetett következtetni.

74      Amint az a 81. pontban megállapításra került, a fellebbezési tanács más, a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172) értelmében vett „releváns objektív körülményeket” is figyelembe vett azon következtetés levonása előtt, hogy az érintett termék összes külső jellegzetessége kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye.

75      A fentiekből következik, hogy a felperes első kifogása a megtámadott határozat téves értelmezésén alapul, mivel a fellebbezési tanács nem kizárólag a felperes többi közösségi formatervezési mintájának meglétét vette alapul, mielőtt végül a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazása mellett döntött. Ennek alapján az első kifogást el kell utasítani.

 A felperes európai szabadalmi bejelentésével kapcsolatos kifogásról

76      A megtámadott határozatból kitűnik, hogy a fellebbezési tanács a felperes európai szabadalmi bejelentését fontos információforrásként használta a vitatott formatervezési mintának a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére tekintettel történő értékelésénél.

77      Így a fellebbezési tanács lényegében azt állapította meg, hogy a szabadalmi bejelentés pontosan ugyanarra a termékre vonatkozott, mint amelyre a vitatott formatervezési minta (lásd: a megtámadott határozat 30–32. pontja).

78      A fellebbezési tanács a szabadalmi bejelentésben szereplő információkat arra használta fel, hogy meghatározza a terméket alkotó azon elemeket, amelyre a vitatott formatervezési minta vonatkozik, valamint annak a célját, vagyis a gyermekek szórakoztatását, vízi csata szervezésének megkönnyítésével (a megtámadott határozat 33. pontja).

79      A fellebbezési tanács a szabadalmi bejelentésben szereplő információkat is felhasználta az érintett termék négy külső jellegzetessége – nevezetesen a csatlakozófej, a csövek, a léggömbök és a rögzítőelemek – műszaki rendeltetésének, valamint e négy jellegzetesség és az érintett termék műszaki rendeltetése közötti okozati összefüggésnek a megállapításához. A fellebbezési tanács megállapította, hogy a fent említett jellegzetességek a szabadalmi bejelentésben részletesebben voltak leírva, és hogy e két eszköz (a vitatott formatervezési minta és a bejelentett szabadalom) ugyanarra a termékre vonatkozik (a megtámadott határozat 34. pontja).

80      Egyébiránt a megtámadott határozat 35. pontjában a fellebbezési tanács jelezte, hogy helybenhagyta a megsemmisítési osztálynak a felperes szabadalmi bejelentésén alapuló elemzését. A megsemmisítési osztály többek között rámutatott, hogy azon termék megjelenése, amelyre a vitatott formatervezési minta vonatkozott, nem javult a szabadalmi bejelentésben bemutatott kivitelezési példány egyszerűségéhez képest, és hogy ez a példány gyakorlatilag azonos volt a vitatott formatervezési mintával (a megsemmisítési osztály határozatának 11. oldala).

81      Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a fellebbezési tanács nem kizárólag a felperes szabadalmi bejelentését vette alapul annak megállapítását megelőzően, hogy az érintett termék külső jellegzetességei kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei. A fellebbezési tanács más, a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172) értelmében vett „releváns objektív körülményeket” is figyelembe vett, nevezetesen a vitatott formatervezési mintát (a megtámadott határozat 35. pontja), az érintett termék jellegét és felhasználását (a megtámadott határozat 33. pontja), az érintett termék külső jellegzetességeinek megválasztását megalapozó okokat megjelölő objektív adatokat, vagyis az említett jellegzetességek funkcióját (a megtámadott határozat 34. pontja), illetve a felperes többi mintáját (a megtámadott határozat 29. pontja).

82      A fenti megfontolásokból következik, hogy a fellebbezési tanács nem kizárólag a felperes szabadalmi bejelentését vette alapul, amint azt a felperes állítja (a fenti 63. pont). Ebből az is következik, hogy a fellebbezési tanács elemzése nem képezte a 2018. március 8‑i DOCERAM‑ítéletben (C‑395/16, EU:C:2018:172) megkövetelt elemzés „lerövidítését”.

83      Ennélfogva a felperes második kifogását, és ennek következtében a harmadik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

 A fellebbezési tanács által vétett értékelési hibákra alapított, negyedik jogalapról

84      A felperes egyrészt azt állítja, hogy az érintett termék külső megjelenésének a fellebbezési tanács által azonosított négy jellegzetességét nem kizárólag az említett termék műszaki rendeltetése határozza meg, másrészt e négy jellegzetesség nem képezi az érintett termék külső jellegzetességeinek összességét. Ebből szerinte az következik, hogy a vitatott formatervezési minta oltalmát nem lehetett volna megsemmisíteni a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján anélkül, hogy elvégezték volna az említett rendelet 4–6. cikke szerinti elemzést.

85      A felperes, a megtámadott határozat 35. pontjára hivatkozva az érintett terméknek a nem kizárólag a műszaki rendeltetésének következményeként választott külső jellegzetességeiként a következőket nevezi meg: a vitatott formatervezési minta „mértéktartó és letisztult megjelenése”, amely a szárak hosszának a palackok hosszához viszonyított arányának köszönhetően azonos vagy hasonló egy „szárral rendelkező virághoz”, és „a minta egészének arányai, amelyek megközelítőleg 18‑szoros hosszt mutatnak a szélességéhez képest, ezáltal az említett mintának finom és elegáns megjelenést kölcsönözve, amely vonzó a felhasználó számára”. A felperes szerint e jellegzetességek közül egyiket sem kizárólag a termék műszaki rendeltetése határozza meg.

86      Érvelésének alátámasztásaként a felperes a vitatott formatervezési minta szerzőjének a fellebbezési tanács előtti eljárás során benyújtott tanúvallomására hivatkozik.

87      A fent említett tanúvallomásban a vitatott formatervezési minta szerzője kifejtette, hogy ugyanezen műszaki rendeltetés elérésére a vitatott formatervezési minta által ábrázolt módszeren kívül más módszerek is léteznek. Például „a csöveket egyenes vonalban is össze lehetne kapcsolni egy cső mentén, vagy azokat spirál formában is el lehetne helyezni a cső mentén, illetve körkörösen, egy központi pontból kiindulva” (a tanúvallomás 6. pontja).

88      Ugyanígy, a szerző szerint a vitatott formatervezési minta különféle aspektusai, mint például a csatlakozófej formája, a csövek száma, a köztük lévő távolság és a hosszuk, valamint több, eltérő hosszúságú cső kombinációja, eltérőek lehetnek (a tanúvallomás 7. pontja).

89      A szerző azt állította, hogy a vitatott formatervezési minta esztétikusabb, mint bármely más olyan formatervezési minta, amely a tanúvallomásának 6. pontjában felsorolt alternatív módszerek valamelyike szerint megfelelne e műszaki rendeltetésnek, mivel annak formája elnyújtott, a szélességének körülbelül négyszeresét kitevő hosszúságú. A vitatott formatervezési mintának ennélfogva szerinte egyszerű, letisztult és elegáns a megjelenése (a tanúvallomás 8. pontja). A szerző azt állította, hogy a tanúvallomásának 7. pontjában említett külső jellegzetességek elrendezésének megválasztását az a tény indokolta, hogy ez az elrendezés volt az egyik olyan lehetséges elrendezés, amely lehetővé tette, hogy a vitatott formatervezési minta olyan elnyújtott formával rendelkezzen, amely annak egyszerű, letisztult és elegáns megjelenést kölcsönöz (a tanúvallomás 9. pontja).

90      A szerző ezenfelül hivatkozott az érintett termék (kereskedelmi nevén „Bunch O Balloons”) üzleti sikerére és az általa elnyert elismerésekre, amelyek olyan kritériumokon alapultak, amelyek magukban foglalják, hogy a termék külső megjelenése mennyire vonzó a fogyasztók számára (a tanúvallomás 10. és 11. pontja).

91      A felperes a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének alátámasztására felhozott érvekre is hivatkozik, és vitatja a 6/2002 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a jelen ügyben történő alkalmazását.

92      Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.

93      Először is meg kell jegyezni, hogy a felperes nem terjeszt elő semmilyen érvelést azon állításának alátámasztására, amely szerint az érintett termék külső megjelenésének a fellebbezési tanács által a megtámadott határozat 34. pontjában meghatározott négy jellegzetessége – nevezetesen a nyílással és egy adott számú lyukkal rendelkező csatlakozófej, a csatlakozófejhez rögzített adott számú cső, a csövek végére erősített adott számú felfújható léggömb és a léggömböket a csövekhez rögzítő adott számú rögzítőelem – nem kizárólag az említett termék műszaki rendeltetésének következménye. Ennélfogva ezt az állítást el kell utasítani.

94      Másodszor meg kell állapítani, hogy a felperes az érvelésében lényegében az érintett termék külső jellegzetességeinek elrendezésére és a vitatott formatervezési minta által keltett összbenyomásra hivatkozik, amely szerinte „mértéktartó és letisztult”, és egy „szárral rendelkező virághoz” hasonló. A vitatott formatervezési minta szerzője a tanúvallomásában hivatkozik továbbá a külső jellegzetességek esztétikai megfontolások által meghatározott sajátos kialakítására, valamint az említett formatervezési minta által keltett összbenyomásra.

95      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy annak meghatározásához, hogy valamely termék érintett külső jellegzetességei a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak‑e, minden egyes eset összes releváns, objektív körülményét figyelembe kell venni, és ezt az értékelést többek között az adott ügy tárgyát képező formatervezési mintára, az érintett termék külső jellegzetességeinek megválasztásának indokaira utaló objektív körülményekre, az annak használatával kapcsolatos adatokra, vagy akár az ugyanazon műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére tekintettel kell elvégezni, amennyiben e körülményeket, adatokat vagy e minták meglétét megbízható bizonyítékok támasztják alá (2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 36. és 37. pont).

96      A jelen ügyben azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács a megsemmisítési osztály határozatát helybenhagyva a két megsemmisítést kérő fél által hivatkozott, megbízható bizonyítékokkal alátámasztott objektív körülményeket vette figyelembe a vitatott formatervezési mintának a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése során. A fellebbezési tanács többek között figyelembe vette a felperes szabadalmi bejelentését, és megállapította, hogy e bejelentés ugyanarra a termékre vonatkozott, mint a vitatott formatervezési minta (a megtámadott határozat 32. pontja). Valójában ez a szabadalmi bejelentés segítette a fellebbezési tanácsot azon termék elemzésében, amelyre a vitatott formatervezési minta vonatkozik, és annak megállapításában, hogy a terméket alkotó és annak műszaki rendeltetéséhez hozzájáruló négy önálló elem a külső jellegzetességeinek felel meg (a megtámadott határozat 33. és 34. pontja). Így a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a vitatott formatervezési minta nem különbözik a korábban bejelentett szabadalomtól (a megtámadott határozat 34. pontja), és hogy az érintett termék vizuális megjelenését alkotó önálló elemek mindegyikének műszaki rendeltetése van (a megtámadott határozat 35. pontja).

97      A fellebbezési tanács a megsemmisítési osztálynak a vitatott formatervezési minta egészének vizsgálatából eredő azon megállapítását is helybenhagyta, amely szerint nem nyert bizonyítást, hogy a vitatott formatervezési minta megalkotásának folyamatát a vizuális megjelenéssel kapcsolatos megfontolások befolyásolták volna (a megtámadott határozat 28. pontja). A fellebbezési tanács így helybenhagyta a megsemmisítési osztály azon értékelését, amely szerint ez utóbbi nem látott javulást a vitatott formatervezési minta oltalma alatt álló termék megjelenésében a szabadalmi kérelemben bemutatott egyszerű kivitelezési módhoz képest.

98      A felperes érvelése nem alkalmas a fellebbezési tanács fent említett megállapításainak cáfolására. Ugyanis, a felperesnek a vitatott formatervezési minta „mértéktartó és letisztult” megjelenésére és annak egy „szárral rendelkező virághoz” való hasonlóságára vonatkozó állításának (lásd a fenti 85. pontot) ellentmond például – amint az az EUIPO előtti közigazgatási eljárás ügyirataiból kiderül – a „Bunch O Balloons will revolutionize water fights” („A Bunch O Balloons forradalmasítani fogja a vízi csatákat”) című cikk szerzője, aki az érintett termék megjelenését úgy írja le, mint amely egy „leeresztett szőlőfürtre” emlékeztet. A termék vizuális benyomásának felperes általi leírása tehát önkényesnek vagy legalábbis túlságosan bizonytalannak tűnik, és azt nem támasztják alá objektív adatok.

99      Ennélfogva helyben kell hagyni a fellebbezési tanácsnak a megtámadott határozat 35. pontjában foglalt azon következtetését, amely szerint a felperesnek a fenti 85. pontban ismertetett állítása semmit nem változtat azon a tényen, hogy az eszköz vizuális megjelenése kizárólag a műszaki rendeltetésének következménye.

100    Harmadszor, ami a vitatott formatervezési minta szerzőjének a felperes által hivatkozott tanúvallomását illeti, elöljáróban meg kell jegyezni, hogy e tanúvallomásnak korlátozott bizonyító ereje van, mivel az az említett szerző személyes és szubjektív véleményét mutatja be, és e szerzőnek a felperes elnökeként és tulajdonosaként személyes érdeke fűződik a vitatott formatervezési minta oltalmának érvényességéhez. Ebből következik, hogy e tanúvallomás, abban a részében, amelyben a vitatott formatervezési minta „egyszerű, letisztult és elegáns” megjelenésére utal, mivel azt semmilyen más megbízható és pártatlan forrásból származó bizonyíték nem támasztja alá, nem meggyőző a Törvényszék számára azt illetően, hogy esztétikai megfontolásokat is figyelembe vettek a vitatott formatervezési minta megalkotása során.

101    Ezt követően meg kell jegyezni, hogy a szerző a tanúvallomásában lényegében úgy nyilatkozik, hogy elképzelhetők alternatív formatervezési minták is a külső jellegzetességek méretét, formáját és arányait illetően, amelyek ugyanazt a műszaki rendeltetést töltik be, mint az érintett termék. Márpedig e tekintetben, a fellebbezési tanácshoz hasonlóan (lásd a megtámadott határozat 35. és 36. pontját), emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság szerint az alternatív formatervezési minták megléte nem meghatározó azon kérdést illetően, hogy az érintett termék műszaki rendeltetése az egyetlen olyan tényező‑e, amely a külső jellegzetességeit meghatározta (2018. március 8‑i DOCERAM‑ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 32. pont). A jelen ügyben, figyelembe véve a fellebbezési tanács által a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának megállapítását megelőzően figyelembe vett objektív elemeket, a Törvényszék úgy véli, hogy a vitatott formatervezési minta szerzőjének állításai nem elegendőek a fellebbezési tanács ezen következtetésének megdöntésére.

102    Egyébként a vitatott formatervezési minta szerzőjének az említett formatervezési minta által megtestesített termék kereskedelmi sikerére, valamint az általa kapott elismerésekre vonatkozó állításait szintén el kell vetni. A fent említett termék kereskedelmi sikere nem jelenti azt, hogy a vitatott formatervezési minta kialakításánál figyelembe vettek volna olyan megfontolásokat, amelyek nem tisztán a műszaki rendeltetése betöltésének szükségességéhez kapcsolódnak. Ami a kapott elismerésekre vonatkozó érvet illeti, az ügyiratokból kitűnik, hogy azok a kritériumok, amelyek alapján ezen elismeréseket adták, nem kizárólag a szóban forgó termékek dizájnjára vonatkoztak, és az ügyiratokból nem derül ki, hogy az érintett terméket a dizájnja miatt díjazták volna. Ebből következik, hogy a fent említett érv nem támasztja alá a felperes álláspontját.

103    Negyedszer, el kell utasítani a felperesnek a vitatott formatervezési minta egyéni jellegére és a 6/2002 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének jelen ügyre való alkalmazására vonatkozó érveit (lásd a fenti 91. pontot), mivel a fellebbezési tanács a jogvita ezen aspektusairól nem nyilatkozott, és a határozatát kizárólag a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján hozta meg. Következésképpen a Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy e szempontokról – akár a hatályon kívül helyezés iránti kereset, akár a megváltoztatás iránti kereset alapján indult eljárásban – döntsön (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2011. július 5‑i Edwin kontra OHIM ítélet, C‑263/09 P, EU:C:2011:452, 71. és 72. pont).

104    A fenti megfontolásokra tekintettel a negyedik jogalapot, ennek következtében pedig a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

105    Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az EUIPO és a beavatkozó fél kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (tizedik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)      A Tinnus Enterprises LLC viseli saját költségeit, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Koopman International BV részéről felmerült költségeket.

Kornezov

Buttigieg

Kowalik‑Bańczyk

Kihirdetve Luxembourgban, a 2020. november 18‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: angol.