T‑117/03–T‑119/03. és T‑171/03. sz. egyesített ügyek
New Look Ltd
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az »NL« betűkombinációt magában foglaló korábbi közösségi ábrás védjegy – Az »NLSPORT«, »NLJEANS«, »NLACTIVE« és »NLCollection« szavakat magukban foglaló közösségi ábrás védjegybejelentések – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A megjelölések hasonlósága – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Összetett megjelölésből álló bejelentett védjegy – A leíró elemeknek a fogyasztók által megkülönböztető és domináns elemként való észlelése – Hiány – Közösségi védjegyből álló korábbi védjegy – A lajstromozásnak akár csak a Közösség területének egy részére korlátozódó viszonylagos kizáró ok fennállása miatti megtagadása
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A vásárlóközönség figyelmének szintje – A védjegybejelentő arra vonatkozó megerősítése, hogy adott ágazatban a szint különösen magas – Bizonyítási teher
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Védjegyoltalomban részesíthető megjelölések – Betűből vagy betűkombinációból álló megjelölések – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok
(40/94 tanácsi rendelet, 4. cikk és 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A megjelölések hasonló, illetve eltérő elemeinek súlyozása – A megjelölések belső jellemzőinek vagy a termékek forgalmazása, illetve a szolgáltatásnyújtás feltételeinek figyelembevétele – Ruházati ágazat
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A „NLSPORT”, „NLJEANS”, „NLACTIVE”, „NLCollection” ábrás védjegyek és az „NL” ábrás védjegy
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Valamely összetett védjegy korábbi védjeggyel való hasonlóságának a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett értékelésekor meg kell jegyezni, hogy általános szabályként a vásárlóközönség valamely összetett védjegy leíró elemét nem fogja a védjegy által keltett összbenyomás során megkülönböztető és domináns elemnek tekinteni. Amennyiben a felszólalást valamely meglévő közösségi védjegyre alapozzák, ebben a tekintetben a lajstromozás esetleges megtagadásához elegendő, ha az ilyen elem leíró jellegét csak a Közösség területének egy részében érzékelik. Bár a 40/94 rendelet 8. cikke nem tartalmaz az e rendelet 7. cikke (2) bekezdéséhez hasonló előírást, a közösségi védjegy egységességének elvéből – amit e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése fektet le – az következik, hogy a megjelölés akkor sem részesülhet védjegyoltalomban, ha valamely viszonylagos kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn.
(vö. 34. pont)
2. Bár az összetéveszthetőségnek a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti mérlegelésénél igaz, hogy a fogyasztó figyelmének szintje a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kategóriájától függően változhat, mégsem elegendő, ha a védjegybejelentő anélkül jelenti ki, hogy meghatározott ágazatban a fogyasztó különösen odafigyel a védjegyekre, hogy ezt az állítását tényekkel vagy bizonyítékokkal támasztaná alá.
(vö. 43. pont)
3. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 4. cikkének megszövegezéséből következik, hogy a jogalkotó kifejezetten belefoglalta az egyetlen betűből vagy betűkombinációból álló megjelöléseket a rendelet 4. cikkében található, azon megjelöléseket tartalmazó felsorolásba, amelyek közösségi védjegyoltalom tárgyát képezhetik, ha nem áll fenn a védjegyoltalmat feltétlenül vagy viszonylagosan kizáró ok.
Ebben a tekintetben, a 40/94 rendeletnek a védjegybejelentés elutasításáról szóló 7. és 8. cikke nem tartalmaz az olyan betűkombinációkból álló megjelölésekre vonatkozó különös szabályokat, amelyek nem alkotnak szót. Ebből az következik, hogy az ilyen megjelölések összetéveszthetőségének átfogó értékelése a hivatkozott 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján – főszabályként – ugyanazon szabályok szerint történik, mint a szót, nevet vagy fantázianevet tartalmazó megjelöléseké.
(vö. 47–48. pont)
4. Az összetéveszthetőség veszélyének a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti átfogó értékelése során az egymással ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi aspektusainak nem mindig azonos a súlya, és meg kell vizsgálni azokat az objektív körülményeket, amelyek között a védjegyek megjelenhetnek a piacon. A megjelölések közötti hasonlóságok és különbségek jelentősége többek között a megjelölések belső jellemzőitől, illetve az általuk megjelölt áruk vagy szolgáltatások forgalmazásának körülményeitől függhet.
Ruházati ágazatról lévén szó, ha a szóban forgó árukat a szokásos módon önkiszolgáló üzletekben értékesítik, ahol a fogyasztó maga választja ki az árut, és ennélfogva elsősorban a rajta szereplő védjegy vizuális megjelenésére kell hagyatkoznia, a védjegyek vizuális hasonlósága főszabály szerint nagyobb jelentőséget kap. Ha viszont a megjelölt vagy megjelölni kívánt árut leginkább szóbeli kommunikáció révén értékesítik, a védjegyek hangzásbeli hasonlósága kap nagyobb súlyt.
(vö. 49. pont)
5. Az Európai Közösség átlagos fogyasztói részéről fennáll az összetévesztés veszélye egyrészről a közösségi védjegyként lajstromoztatni kívánt „NLSPORT”, „NLJEANS, „NLACTIVE” és „NLCollection„ ábrás megjelölések, melyek közül az első három lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 25. osztályba tartozó „női és leányruhák, kalapáruk és cipők” osztályába tartozó áruk tekintetében, a negyedik megjelölés lajstromozását pedig a „ruházati cikkek, cipők, kalapáruk” vonatkozásában kérték, valamint másrészről az „NL” ábrás védjegy között, amely korábban közösségi védjegyként az említett Megállapodás szerint szintén a 25. osztályba tartozó áruk összessége vonatkozásában került lajstromozásra a következő áruk vonatkozásában: „pulóverek, dzsörzék, mellények, zakók, szoknyák, nadrágok, ingek, blúzok, pongyolák, fehérnemű, köntösök, fürdőköpenyek, fürdőruhák, esőkabátok, női ruhák, harisnyák, zoknik, sálak, nyakkendők, kalapáruk és kesztyűk (ruhák)”.
Tekintettel ugyanis az áruk, illetve a forgalmazás körülményeinek azonosságára, mely körülmények között nem kizárt, hogy a fogyasztó a lajstromoztatni kívánt védjegyeket a korábbi védjegy jogosultjának vállalkozásától származó sajátos termékcsoportok védjegyeként értelmezi, a kérdéses megjelölések hangzásbeli és fogalmi hasonlósága elegendő ahhoz, hogy az összetévesztés veszélyének fennállása megállapítható legyen.
(vö. 40., 51–52. pont)