A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2010. május 20.

T‑261/09. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Antonello Violetti és társai

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Az OLAF azon határozata, amelyben természetes személyekre vonatkozó információkat továbbít az olasz igazságügyi hatóságoknak – Sérelmet nem okozó aktus”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) az F‑5/05. és F‑7/05. sz., Violetti és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. április 28‑án hozott ítéletével (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑83. o. és II‑A‑1‑473. o.) ellen benyújtott, ezen ítélet részbeni hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F‑5/05. és F‑7/05. sz., Violetti és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. április 28‑án hozott ítéletét (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑83. o. és II‑A‑1‑473. o.) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az elfogadhatónak nyilvánítja a 2003. augusztus 5‑i azon feljegyzés megsemmisítése iránti kérelmeket, amelyben az Európai Csaláselleni Hivatal továbbította az olasz igazságügyi hatóságok számára az Antonello Violettire, Nadine Schmitre és az Európai Bizottságnak a megtámadott ítélet mellékletében megnevezett tizenkét további tisztviselőjére vonatkozó információkat. A Törvényszék a Közszolgálati Törvényszékhez A. Violetti, N. Schmit és a Bizottságnak a megtámadott ítélet mellékletében megnevezett tizenkét további tisztviselője által benyújtott megsemmisítés iránti kérelmeket elutasítja. A. Violetti, N. Schmit és a Bizottságnak a megtámadott ítélet mellékletében megnevezett tizenkét további tisztviselője a Közszolgálati Törvényszék előtt felmerült költségeik kétharmadát, valamint a Törvényszék előtt felmerült saját költségeiket viselik. A Bizottság a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárást illetően a viseli a saját költségeit, valamint köteles viselni a felperesek első fokon felmerült költségeinek egyharmadát, valamint a Törvényszék előtt felmerült saját költségeit. Az Európai Unió Tanácsa, amely a Bizottság kérelmei támogatására első fokon beavatkozó fél, viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon határozata, amelyben információkat továbbít a nemzeti igazságügyi hatóságoknak – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 90a. cikk; 1073/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az OLAF azon határozata, amelyben információkat továbbít a nemzeti igazságügyi hatóságoknak – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 90a. cikk; 1073/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés; 1999/396 bizottsági határozat, 4. cikk, (2) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az OLAF azon határozata, amelyben információkat továbbít a nemzeti igazságügyi hatóságoknak – Kizártság – A fegyelmi bizottság véleménye – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk)

1.      Csak azok az intézkedések minősülnek sérelmet okozó aktusnak, és következésképpen támadhatók meg, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amelyek a tisztviselő érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét.

Pontosabban, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon határozata, amelyben az érintett tisztviselőre vonatkozó információkat továbbít a nemzeti igazságügyi hatóságoknak, nem tekinthető sérelmet okozó aktusnak, mivel nem módosítja jelentősen az érintett jogi helyzetét, hiszen az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett hatóságok saját hatáskörükben eljárva szabadon mérlegelhetik a szóban forgó információk tartalmát és terjedelmét, és így az azokból következő lépéseket is.

Az a tény, hogy az információkat az azokkal érintett tisztviselő védelemhez való jogát biztosító rendelkezések megsértésével továbbítják, nem befolyásolhatja azt, hogy az információkat továbbító határozat sérelmet okozó aktusnak minősül‑e.

E következtetés nem zárja ki, hogy az e jogsértéssel érintett tisztviselő kifogást emeljen. Az OLAF által elkövetett minden olyan jogsértés ugyanis, amely nem érint sérelmet okozó aktust, kártérítési kereset keretében szankcionálható.

Egyébiránt a nemzeti hatóságok, amennyiben vizsgálat indításáról határoznak, értékelik azon következményeket, amelyek e jogsértésből fakadnak, és ezen értékelés nemzeti jogorvoslati úton vitatható a belső jog által biztosított valamennyi garancia felhasználásával, ideértve azokat a garanciákat is, amelyek az alapvető jogokból erednek.

(lásd a 46., 47., 58. és 59. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑521/04. P(R). sz., Tillack kontra Bizottság ügyben 2005. április 19‑én hozott végzésének (EBHT 2005., 3103. o.) 32. és 34. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑17/90., T‑28/91. és T‑17/92. sz., Camara Alloisio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1993. július 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑841. o.) 39. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑562/93. sz., Obst kontra Bizottság ügyben 1995. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑247. o. és II‑737. o.) 23. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑29/03. sz., Comunidad Antónoma de Andalucía kontra Bizottság ügyben 2004. július 13‑án hozott végzésének (EBHT 2004., II‑2923. o.) 29. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑193/04. R. sz., Tillack kontra Bizottság ügyben 2004. október 15‑én hozott végzésének (EBHT 2004., II‑3575. o.) 43. és 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑193/04. sz., Tillack kontra Bizottság ügyben 2006. október 4‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑3995. o.) 70. pontja.

2.      Az OLAF olyan határozata, amelyben információkat továbbít nemzeti igazságügyi hatóságoknak, nem jár kötelező joghatással a szóban forgó információkkal érintett tisztviselőnek sem a szakmai előmenetelére, sem pedig az anyagi helyzetére.

Egyrészt meg kell állapítani, hogy az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése mindössze azt írja elő, hogy a belső vizsgálatokra vonatkozó információkat többek között nem lehet más személlyel közölni az olyan személyek kivételével, akiknek a feladataik ellátásához az ilyen információt ismerniük kell, és az információt csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmény elleni küzdelem kivételével semmilyen más célra nem lehet felhasználni. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 25‑én létrejött intézményközi megállapodáshoz mellékelt határozatmodell, valamint a Bizottság tisztviselőit illetően az 1999/396 határozat (mindkét dokumentum a csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeire és módjaira vonatkozik) csupán azt írja elő a 4. cikke (2) bekezdésében, hogy az intézmény főtitkára járuljon hozzá ahhoz, hogy az érintett meghallgatására vonatkozó kötelezettség teljesítését elhalasszák, amennyiben a vizsgálat érdeke azt megkívánja. Következésképpen az alkalmazandó rendelkezések nem írják elő, hogy az érintett tisztviselő értékeléséért közvetlenül felelős felettest tájékoztatni kell az információt továbbító határozatról. Másrészt ezen értékelés során annak esetleges figyelembevétele, hogy bizonyos információkat nemzeti hatóságoknak továbbítottak, olyan jogsértésnek minősül, amely igazolhatja a szakmai előmeneteli jelentés megsemmisítését, és nem minősül az információkat továbbító határozatból eredő kötelező joghatásnak.

Ilyen körülmények között azon egyszerű lehetőség, hogy az információk nemzeti hatóságoknak való továbbításáról tévedésből az érintett tisztviselő értékeléséért felelős felettes értesülhet, és az jogellenesen figyelembe vehető az említett értékelés során, nem tekinthető az információkat továbbító határozat olyan hatásának, amely releváns e határozat sérelmet okozó aktusnak való minősítése szempontjából.

(lásd a 62–64. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑237/06. P. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2007. március 8‑án hozott végzésének (EBHT 2007., I‑33. o.) 66. pontja, valamint

az Elsőfokú Bíróság T‑4/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2006. március 22‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑83. o. és II‑A‑2‑361. o.) 49. pontja.

3.      El kell vetni az OLAF‑nak a valamely tisztviselőt érintő információkat nemzeti igazságügyi hatóságoknak továbbító határozata és a fegyelmi bizottság – sérelmet okozó aktusnak minősülő – véleménye közötti analógiát. Jóllehet ugyanis e bizottság az érintett tisztviselőnek többek között a személyzeti szabályzatból, és általában az uniós jog tiszteletben tartásából eredő kötelezettségeinek esetleges megszegéséről dönt, mivel a véleménye a tisztviselő intézménye – a tisztviselőre nézve kedvező vagy kedvezőtlen – határozatának elfogadását kezdeményezi, az információkat továbbító határozat esetében teljesen más a helyzet, hiszen az OLAF olyan információknak a nemzeti igazságügyi hatóságok részére való továbbítására szorítkozik, amelyek értékelése büntetőjogi szempontból kizárólag az említett hatóságokra tartozik.

(lásd a 70. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 228/83. sz., F. kontra Bizottság ügyben 1985. január 29‑én hozott ítélete (EBHT 1985., 275. o.).