2011. január 23-án benyújtott kereset - Koninklijke Luchtvaart Maatschappij kontra Bizottság
(T-28/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (Amstelveen, Hollandia) (képviselő: M. Smeets ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék teljes egészében vagy részben semmisítse meg a 2010. november 9-i C (2010) 7694 végleges bizottsági határozatot, és másodlagosan
a Törvényszék csökkentse a kiszabott bírságot.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 263. cikke (korábbi EK 230. cikk) alapján az EUMSZ 101. cikk (korábbi EK 81. cikk), az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39258 - "légi árufuvarozás"-ügy) a KLM N.V.-nek címzett, 2010. november 9-én hozott C (2010) 7694 végleges bizottsági határozat felülvizsgálatát és megsemmisítését, másodlagosan pedig az EUMSZ 261. cikk (korábbi EK 229. cikk) alapján a kiszabott bírság csökkentését kéri.
Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1. Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy a vitatott határozat nem tartalmaz az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett indokolást:
- a határozat rendelkező része és az indokolás között alapvető ellentmondás van;
- a határozat rendelkező része és az indokolás közötti alapvető ellentmondások kizárják a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát;
- az indokolás ellentmondásossága és egyértelműségének hiánya i. a jogsértés terjedelmét és a határozat címzettjeit, ii. a jutalékfizetés megtagadását és iii. az üzemanyagpótdíj bevezetését illetően kizárja a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát;
- az indokolás ellentmondásossága és egyértelműségének hiánya a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás alkalmazásával és a bírság kiszabásával összefüggésben kizárja a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát.
2. A második jogalap azzal kapcsolatos, hogy a határozatot az Európai Unió Alapjogi Chartája 41., 47., 48., 49. és 50. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével hozták. E tekintetben a felperes a következő érvekre hivatkozik:
- a Bizottság nem tartotta tiszteletben a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 47. cikke és 48. cikke szerinti meghallgatáshoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, amikor elmulasztotta meghallgatni a címzetteket az ügy terjedelmét és a címzettek számát érintő több változtatással kapcsolatban;
- a Bizottság megsértette a Charta 49. cikke szerinti, a bírságok jogszerűsége és arányossága elvét azáltal, hogy a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás szerinti eladások értékébe beszámította a KLM Cargo teljes forgalmát, és e tekintetben megsértette a meghallgatáshoz való jogot;
- a Bizottság megsértette a Charta 49. cikke szerinti, a bírságok jogszerűsége és arányossága elvét és a Charta 50. cikke szerinti ne bis in idem elvét azáltal, hogy a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás szerinti eladások értékébe beszámította az EGT-n kívüli értékesítéseket, és azáltal, hogy ezen eladások értékének korlátozásához megkülönböztetés nélküli kritériumot alkalmazott, és e tekintetben megsértette a meghallgatáshoz való jogot.
3. A harmadik jogalap azon alapul, hogy a bírságot az EUMSZ 101. cikk, az 1/2003 rendelet
1 23. cikke és a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás megsértésével szabták ki, mivel:
- a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás nem teszi lehetővé azon értékesítéseknek az eladások értékébe való beszámítását, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül vagy közvetetten a jogsértéshez;
- a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás nem teszi lehetővé, hogy a bírságot az EGT-n kívüli értékesítésekre alapozzák.
4. A negyedik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a bírságnak a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás alapján való megállapítása nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét. E tekintetben a felperes a következő érvekre hivatkozik:
- nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét azon állítás, miszerint a KLM Cargo összes értékesítése közvetlenül vagy közvetetten összefügg a jogsértéssel;
- nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét azon állítás, miszerint a jogsértéssel közvetlenül vagy közvetetten összefüggő értékesítések magukban foglalják a KLM Cargo EGT-n kívüli értékesítéseit is;
- nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a jogsértés súlyát a pótdíjak jellegére való hivatkozás nélkül állapítják meg, az eladások értékét és a jogsértés súlyát pedig a jogsértés teljes terjedelmére hivatkozással állapítják meg;
- nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a bírság járulékos összegét ("belépési díj") a jogsértés időtartamától függetlenül állapítják meg;
- nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a bírságot kormányzati beavatkozás miatt 15%-kal csökkentik.
____________1 - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L. 1., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).