2017. április 25-én benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság

(T-239/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: D. Klebs és T. Henze)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. február 14-i (EU) 2017/264 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkét és mellékletét abban a részében, amelyben a Németországi Szövetségi Köztársaság kifizető ügynöksége, a Hauptzollamt Hamburg-Jonas által az EMGA terhére teljesített kifizetéseket összesen 1 964 861,71 euró erejéig kizárták az uniós költségvetésből;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik:

A kamatok kiszámításának és a kamatok bejelentésének hibátlanságára alapított első jogalap

Az 1290/2005/EK rendelet¹ 31. cikke (1) bekezdése, 32. cikke (5) bekezdése és a 885/2006/EK rendelet² 6. cikke h) pontja összefüggő rendelkezéseinek (illetőleg az 1306/2013/EU rendelet³ 52. cikke (1) bekezdése, 54. cikke (2) bekezdése és a 908/2014/EU végrehajtási rendelet⁴ 29. cikke f) pontja összefüggő rendelkezéseinek) megsértése, mivel a kiadásokat kizárták a finanszírozásból, jóllehet a német hatóságok valamennyi, a szóban forgó időszakban irányadó rendelkezést tiszteletben tartották, így különösen a kamatokat (az 1233/2007/EK rendelettel⁵ módosított) 885/2006/EK rendelet alapján, a III. táblázatban szereplő érvényes előírásoknak megfelelően számították ki és jelentették be.

A második, a határozat indokolásának hiányára alapított jogalap

Az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének megsértése, mivel a Bizottság nem indokolta meg megfelelően és ellentmondásmentesen, hogy az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke (1) bekezdése, 32. cikke (5) bekezdése és az 1233/2007/EK rendelettel módosított 885/2006/EK rendelet 6. cikke h) pontja összefüggő rendelkezéseinek miért kellene maga után vonnia a tagállamok azon kötelezettségét, hogy – az 1233/2007/EK rendelettel módosított 885/2006/EK rendelet szerinti III. táblázatban szereplő exportvisszatérítésekkel kapcsolatos szabálytalanságok keretében –, a behajtott összegeket és azok kamatait, még a kamatok meghatározása előtt (a kamatokra vonatkozó igény fennállása ebben a tekintetben nem vitatott) már a 2006–2008. évek során egy közös sorban megjelöljék. A Bizottság egyébiránt nem indokolta meg megfelelően és ellentmondásmentesen, hogy konkrétan miből áll a kulcsfontosságú ellenőrzési kötelezettség megsértése.

A harmadik, az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkének (4) bekezdése szerinti határidő lejártára alapított jogalap

Az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke (4) bekezdése a) pontjának és az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (4) bekezdése a) pontjának megsértése, mivel a Bizottság a kifogásait (a kamatok kiszámítása és bejelentése, valamint a kulcsfontosságú ellenőrzések elmulasztása tekintetében), amelyekre a kiadások kizárását alapozta, nem közölte joghatályosan, írásban a kiadások megvalósulását követő 24 hónapon belül.

A negyedik, az eljárás túlzott időtartamára alapított jogalap

Az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkének, valamint a 885/2006/EK rendelet 11. cikkének és az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének, valamint a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 34. cikkének a közigazgatási eljárások észszerű határidőben való lefolytatására vonatkozó általános jogelvvel összefüggésben történő megsértése, továbbá a védelemhez való jog megsértése, mivel a Bizottság eljárásának időtartama túlzottan hosszú volt.

Az ötödik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

Az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke (2) bekezdésének és az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének, valamint az arányosság elvének megsértése, mivel a Bizottság, azáltal hogy az 5%-os átalánykorrekciót alkalmazott, helytelenül értékelte az esetleges jogsértés jellegét és terjedelmét. Így különösen a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az Uniót valójában nem érte pénzbeli kár, és soha nem állt fenn a károsodás valós veszélye sem, és a felperes (legfeljebb) egy csekély hibát követett el. A Bizottság ezenfelül megsértette az arányosság elvét azáltal, hogy a korrekciót a 2010. évis egyenleg vonatkozásában végezte el, anélkül hogy az bármilyen felismerhető összefüggésben állna a kifogásolt 2006–2008. költségvetési évekkel.

____________

¹     A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 201., 1. o.)

²     Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 171., 90. o.).

³     A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.).

⁴     Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 255., 59. o.).

⁵     Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. október 22-i 1233/2007/EK bizottsági rendelet (HL 2007. L 279., 10. o.).