A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2017. március 9.(*)
„Fellebbezés – Állami támogatások – Bányák tulajdonjogának a tényleges piaci értéknél alacsonyabb áron történő átruházása – Az átruházási ügylet adók alóli mentesítése – A nyújtott előny összegének felbecsülése”
A C‑100/16. P. sz. ügyben,
az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou (képviselik: V. Christianos és I. Soufleros dikigoroi),
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2016. február 18‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
a többi fél az eljárásban:
a Görög Köztársaság
felperes az elsőfokú eljárásban,
az Európai Bizottság (képviselik: É. Gippini Fournier és A. Bouchagiar, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: M. Berger tanácselnök, A. Borg Barthet és E. Levits (előadó) bírák,
főtanácsnok: M. Wathelet,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Fellebbezésében az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou (a továbbiakban: Ellinikos Chrysos) az Európai Unió Törvényszéke T‑233/11. és T‑262/11. sz., Görögország és Ellinikos Chrysos kontra Bizottság egyesített ügyekben 2015. december 9‑én hozott ítéletének (a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:948) hatályon kívül helyezését kéri, mivel ezen ítélettel a Törvényszék elutasította a Görögország által az Ellinikos Chrysos AE részére nyújtott C 48/08 (korábban NN 61/08) sz. állami támogatásról szóló, 2011. február 23‑i 2011/452/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 193., 27. o.; a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.
A jogvita előzményei és a vitatott határozat
2 2003‑ig a TVX Hellas AE üzemeltette a kasszandrai (Görögország) aranybányákat. Egy peren kívüli egyezség értelmében 2003. december 12‑én a Görög Köztársaság szerezte meg a TVX Hellas aktíváinak tulajdonjogát, amelyek 11 millió euró összeget tettek ki, és ennek fejében mentesítette őt, valamint TVX Gold Inc. nevű anyavállalatát mindennemű közigazgatási és büntetőjogi felelősség, valamint mindennemű, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok esetleges megsértéséért fennálló kötelezettség alól.
3 A 3220/2004. sz. törvény 51. cikke jóváhagyta ezt az egyezséget, ezzel egyidejűleg e törvény 52. cikke jóváhagyta azt a szerződést, amellyel a Görög Köztársaság átruházta a TVX Hellas aktíváit az Ellinikos Chrysosra, 11 millió euró összeg ellenében. Az említett aktívák aranybányákból, földterületekből és aranykészletekből állnak. Egyebekben a vevő először is vállalta, hogy a megállapított határidőn belül megteszi, illetve elvégzi a szükséges engedélyek és jóváhagyások megadásához elengedhetetlen környezetvédelmi és karbantartási intézkedéseket, illetve eljárásokat, másodszor pedig, hogy három hónapon belül megkezdi a kasszandrai bányák üzemeltetésének beindításához szükséges intézkedések megtételét. Harmadszor, a vevő vállalta, hogy 24 hónapos határidőn belül teljes körű beruházási tervet készít e bányák fejlesztésére, valamint arany‑fémüzem felépítésére és működtetésére.
4 Ezenfelül, az említett szerződés 5. cikke kikötötte, hogy az aktíváknak az Ellinikos Chrysosra történő átruházásának ügylete adó‑ és illetékmentes.
5 Miután ezen ügylet kapcsán panasz érkezett hozzá, az Európai Bizottság tájékoztatás iránti kérelmekkel fordult a görög hatóságokhoz. Ezen intézmény 2008. december 10‑i határozatával megindította az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Ezzel összefüggésben az Ellinikos Chrysos észrevételeket terjesztett elő.
6 A vitatott határozatban a Bizottság lényegében úgy vélte, hogy a TVX Hellas aktíváinak a Görög Köztársaság által az Ellinikos Chrysosra való átruházása a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatást képezett, és hogy e tagállamnak intézkednie kell annak visszatérítése iránt. E határozatban a Bizottság egyrészt úgy ítélte meg, hogy a kasszandrai bányákat a piaci árnál alacsonyabb áron értékesítették az Ellinikos Chrysos részére, másrészt, hogy a jogvita tárgyát képező földterületek átruházására vonatkozó ügylet illetékek és más adók alóli mentesítése a szóban forgó támogatásnak egy további elemét képezte. A támogatás teljes összegét így 15,34 millió euróban határozták meg.
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
7 A vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetének alátámasztásaként a felperes két jogalapra hivatkozott, amelyek közül az első több részből állt.
8 Az első jogalap második része értelmében, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítélet 65. pontjában foglalt össze, a felperes azt állította, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta és értékelte a kasszandrai bányák értékbecslésére vonatkozó, 2004‑ben készült szakértői véleményt (a továbbiakban: szakértői vélemény), amelyet egy bányászatra szakosodott nemzetközi tanácsadó cég készített a European Goldfields Ltd megbízásából, ez utóbbinak az Ellinikos Chrysoson belüli tőkeemelési terve keretében, és amelyre a Bizottság e bányák értékének meghatározása során támaszkodott. A Törvényszék felidézte az azon összefüggésre vonatkozó érveket, amelyben e vélemény készült, a vélemény elkészítésének időpontját, valamint az abban megállapított, aktív kiaknázás alatt álló területek meghatározását, és számos olyan elemet, amely azt alkalmatlanná tette az említett bányák értékének felbecsülésére. Egyébként a Törvényszék a megtámadott ítélet 92. pontjában hangsúlyozta, hogy megállapítható, hogy a felperes nem vitatta az említett vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát.
9 Miután a Törvényszék elvetette a szakértői vélemény elkészítésének időpontjára vonatkozó érvet, megállapította, hogy e vélemény „termeléshez közeli” állapotban lévőnek minősített egy működőképes, vagyis megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képező telephelyet, és az említett vélemény szerint ugyanez a helyzet állt fenn a stratoni, az olympiadai és a skouriesi telephelyeket illetően is, amelyek mindegyike a kasszandrai bányaterületen belül található.
10 Ennélfogva a Törvényszék a megtámadott ítélet 99. pontjában elvetette az első jogalap második részét.
11 Ezenfelül a Törvényszék a megtámadott ítélet 100. pontjában emlékeztetett arra, hogy a szakértői vélemény az úgynevezett „jövedelemalapú” megközelítést alkalmazta a szóban forgó telephelyek értékének meghatározásához, amely megközelítés relevanciáját az Ellinikos Chrysos nem vitatta.
12 Ami a skouriesi bánya értékét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 103. pontjában hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemény értelmében elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, és így ezen értéket a jövedelemalapú megközelítés szerint határozták meg, figyelembe véve a fejlesztési, építési és működési költségeket, valamint az üzemeltetési engedély beszerzéséhez szükséges adminisztratív költségeket.
13 Ami a szóban forgó bányatelephelyek területeinek értékét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 126. és 127. pontjában emlékeztetett arra, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek alkották az Ellinikos Chrysosra átruházott aktívákat, amelyek önmagában vett értékét a szakértői vélemény a felperes által közölt információk alapján határozta meg. Ezt az értéket a Törvényszék a megtámadott ítélet 132. pontjában jóváhagyta, és a keresetet teljes egészében elutasította.
A felek kérelmei
14 Az Ellinikos Chrysos azt kéri, hogy a Bíróság:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
15 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést, és
– az Ellinikos Chrysost kötelezze a költségek viselésére.
A fellebbezésről
Előzetes megállapítások
16 Fellebbezésének alátámasztásaként a fellebbező három jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt a megtámadott ítélet hiányos indokolására alapítja, az átruházott bányák értékének meghatározását illetően, a másodikat ezen ítélet hiányos indokolására, az átruházott földterületek értékének felbecsülését illetően, a harmadikat pedig az átruházási ügyletre vonatkozó adómentességből eredő előny téves értékelésére.
17 A fellebbező e három jogalappal lényegében azon előny összegének Törvényszék által elvégzett meghatározását vitatja, amelyhez ő a kasszandrai bányák és földterületek átruházásából eredően jutott.
18 E tekintetben először is az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatás értékének felbecsüléséhez összetett gazdasági értékelést kell végeznie (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 2‑i Bizottság kontra Scott ítélet, C‑290/07 P, EU:C:2010:480, 68. pont).
19 Ilyen körülmények között az ilyen ügyleteknek az uniós bíróság általi felülvizsgálata szükségképpen korlátozott. E felülvizsgálat az eljárási és az indokolási szabályok betartásának, a tények tárgyi pontosságának, nyilvánvaló mérlegelési hiba hiányának, valamint a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik (lásd ebben az értelemben: 2016. október 12‑i Land Hessen kontra Pollmeier Massivholz ítélet, C‑242/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:765, 28. pont).
20 Különösen fontos kiemelni, hogy az uniós bíróság e felülvizsgálat keretében a Bizottság gazdasági jellegű értékelését nem helyettesítheti a sajátjával (2013. október 24‑i Land Burgenland és társai kontra Bizottság ítélet, C‑214/12 P, C‑215/12 P és C‑223/12 P, EU:C:2013:682, 78. pont).
21 Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk és az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 58. cikkének első bekezdése szerint a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat. Ezért kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. A tények és bizonyítékok értékelése tehát – az elferdítés esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet – mint ilyet – fellebbezés keretében a Bíróságnak kell megvizsgálnia (2017. január 26‑i Masco és társai kontra Bizottság ítélet, C‑614/13 P, EU:C:2017:63, 35. pont).
22 Következésképpen a jelen fellebbezésnek csak akkor lehet helyt adni, ha az Ellinikos Chrysos bizonyítja, hogy a Törvényszék a vitatott támogatás összegének Bizottság általi felbecsülését illetően a korlátozott felülvizsgálati jogköre gyakorlása során tévesen alkalmazta a jogot, vagy elferdítette a tényeket, illetve a bizonyítékokat.
Az első jogalapról
A felek érvei
23 Első jogalapjával a fellebbező először is arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg a megtámadott ítélet 103. pontjában, hogy a stratoni bánya az értékesítése időpontjában működőképes volt. Ugyanis, a vitatott határozatból az derül ki, hogy a tevékenységet az összes kasszandrai bányában felfüggesztették. Ami a skouriesi bányát illeti, a Törvényszék szerinte nem tudta megerősíteni, hogy az pozitív értéket képviselt, és ezzel párhuzamosan megállapítani, hogy e bányatelephely csupán egy ásványlelőhely, amely nem rendelkezik sem infrastruktúrával, sem bányaengedéllyel.
24 Másodszor, a Törvényszék szerinte elmulasztott választ adni a felperes azon érvére, amely vitatja a szakértői véleménynek az átruházott bányák értékének felbecsülése céljából történő alkalmazását, azon kontextus miatt, amelyben az anno készült. Ezenfelül a Törvényszék szerinte a megtámadott ítélet 96. és 97. pontjában az e véleményben – a stratoni és az olympiadai bányák tevékenységeinek tényleges újraindulását illetően – tévesen szereplő adatokat vett figyelembe. Ebből következően szerinte az Ellinikos Chrysos által a kasszandrai bányák megvásárlásánál szerzett előnyt tévesen becsülték fel.
25 Harmadszor, a Törvényszék szerinte ezen előny felbecsülésének helybenhagyásánál nem vett figyelembe bizonyos, a skouriesi bánya működőképessé tétele érdekében kialakítandó infrastruktúrával kapcsolatos költségeket.
26 A Bizottság azt állítja, hogy az első jogalap nem megalapozott.
A Bíróság álláspontja
27 Ami az első jogalap első részét illeti, hangsúlyozni kell, hogy az Ellinikos Chrysos nem a bányatelephelyek „termeléshez közeli” állapotának a Bizottság elfogadott fogalommeghatározását vitatja, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 96. pontjában emlékeztetett, és amelynek értelmében valamely bányatelephely „termeléshez közeli” állapotban lévőnek minősül, ha jelenleg működőképes, vagy a közelmúltban működőképes volt, vagy ha megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képezte. Mivel a stratoni és az olympiadai bányák a közelmúltban működőképesek voltak, de tevékenységüket gazdasági okoktól eltérő okokból felfüggesztették, a skouriesi bánya pedig megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képezte, nem róható fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy helybenhagyta azt a megállapítást, hogy a fellebbezőnek a szóban forgó bányák átruházásával juttatott előny felbecsülése olyan bányákra vonatkozott, amelyek „termeléshez közeli” állapotban voltak.
28 E tekintetben az Ellinikos Chrysos azzal, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az megerősítette, hogy a stratoni bánya az átruházásának időpontjában működött, a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul. Ugyanis, a Törvényszék hatáskörének korlátain belül megerősítette, hogy e bánya értékének felbecsülése azon a körülményen alapult, hogy működőképes volt, és tevékenységeit olyan okokból függesztették fel, amelyek nincsenek kihatással a neki tulajdonított gazdasági értékre.
29 Szintén nem lehet helyt adni a fellebbező arra alapított érvének, hogy a skouriesi bányát illetően hiányzott az infrastruktúra és a bányaengedély. Ugyanis az ilyen állapot nem áll ellentmondásban az e bányának tulajdonított pozitív érték elismerésével, figyelemmel nem csupán a bányák termeléshez közeli állapotának azon fogalommeghatározására, amelyet a Bizottság is magáévá tett, hanem az alkalmazott – és megtámadott ítélet 100. pontjában ismertetett – értékbecslési módszerre is, amelyet az Ellinikos Chrysos nem vitat.
30 Ami az első jogalap második részét illeti, a fellebbező először is azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem válaszolta meg kifejezetten azt az érvet, amellyel kétségbe vonták – annak céljára való tekintettel – a szakértői véleménynek a szóban forgó bányák értékének meghatározására való alkalmasságát.
31 E tekintetben egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezés keretében a Bíróság felülvizsgálatának célja többek között annak ellenőrzése, hogy a Törvényszék jogilag megfelelőképpen megválaszolta‑e a fellebbező által előterjesztett érveket, másrészt, hogy a Törvényszéknek az elsőfokú eljárásban hivatkozott érvekre adott válaszának hiányára alapított jogalap lényegében nem az azon indokolási kötelezettség megsértésre való hivatkozással egyenértékű‑e, amely az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 36. cikkéből következik, és amely ugyanezen eljárási szabályzat 53. cikkének első bekezdése és a Törvényszék eljárási szabályzatának 117. cikke értelmében a Törvényszékre is vonatkozik (2012. december 13‑i Alliance One International kontra Bizottság végzés, C‑593/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:804, 27. pont).
32 Ezenfelül, az indokolási kötelezettség értelmében a Törvényszék nem köteles kimerítő jelleggel, egyenként bemutatni a felek által megfogalmazott összes érvet, hiszen a Törvényszék által adott indokolás implicit jellegű is lehet, amennyiben lehetővé teszi az érintettek számára, hogy megismerjék azokat az indokokat, amelyek miatt a Törvényszék nem adott helyt az érveiknek, illetve a Bíróság számára azt, hogy rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges elemek, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolni tudja (2012. december 13‑i Alliance One International kontra Bizottság végzés, C‑593/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:804, 28. pont).
33 A megtámadott ítélet 65. pontjából az derül ki, hogy az Ellinikos Chrysos a szakértői vélemény nem megfelelő jellegére vonatkozó kifogását úgy terjesztette elő, mint a kasszandrai bányák értéke felbecsülésének négy érvvel alátámasztott alapját. Márpedig, bár a Törvényszék választ adott a megtámadott ítélet 93–95. pontjában a szakértői vélemény időpontjával kapcsolatos érvekre, ezen ítélet 96–98. pontjában a működőképes bánya fogalmának elfogadott meghatározására, valamint ugyanezen ítélet 100–104. pontjában a becslés módszerére, nem válaszolta meg az azon célra alapított érvet, amely célból e szakértői vélemény készült, és amely miatt az állítólagosan alkalmatlan a vita tárgyát képező értékbecslésre.
34 E körülményekre tekintettel, mivel a megtámadott ítélet 99. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőnek a szakértői vélemény Bizottság általi alkalmazására vonatkozó érveit el kell utasítani, anélkül, hogy választ kellene adni az azon célra alapított érvre, amely célból e szakértői vélemény készült, a Törvényszék megsértette a rá háruló indokolási kötelezettséget.
35 Másodszor, még ha feltételezzük is, hogy a fellebbező azzal, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a szakértői vélemény olyan elemeit fogadta el, amelyek jövőbeli eseményekre vonatkoznak, nem azt kéri a Bíróságtól, hogy az újból vizsgálja meg az ügy tényállását, nem jelöli meg, hogy e körülmény mennyiben tenné érvénytelenné a számára jutatott előny Bizottság általi meghatározását. Ugyanis, tekintettel arra, hogy ezek az események valóban bekövetkeztek, ráadásul az egyikük esetében az e véleményben foglalt időpontnál korábbi időpontban, nem világos, hogy e körülmény mennyiben módosítaná az említett véleménynek a juttatott előny felbecsülésére való alkalmasságát.
36 Ami az első jogalap harmadik részét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 103. pontjában rámutatott arra, hogy a szakértői vélemény figyelembe vette a skouriesi bánya üzemképessé tételéhez szükséges különböző költségeket. Ennélfogva, e harmadik rész, amellyel a fellebbező azt állítja, hogy a skouriesi bánya értékének felbecsülése nem tükrözte e költségeket, a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul.
37 Mindenesetre, ami maguknak e költségeknek az összegét illeti, a jelen ítélet 21. pontjából kiderül, hogy az Ellinikos Chrysos a fellebbezés szakaszában nem kérheti a Bíróságtól általában véve a tények újbóli értékelését, illetve különösen a szóban forgó bányák értékének újbóli értékelését.
38 Következésképpen, az első jogalap második részének helyt kell adni, mivel azzal a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem válaszolta meg az azon célra alapított érvet, amely célból a szakértői véleményt készítették. E jogalapot ezen túlmenően el kell utasítani.
A második jogalapról
A felek érvei
39 Második jogalapjával a fellebbező először is azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az hiányos és ellentmondásos indokolásra támaszkodott, amikor a megtámadott ítélet 132. pontjában elvetette a kasszandrai bányaterületek értékének felbecslésére vonatkozó érveit. Ugyanis, bár a Törvényszék elfogadta, hogy azok a bányák, amelyekhez e területek kapcsolódnak, az aktívák átruházásának időpontjában nem működtek, az ő becslése szerint az említett területek értéke alacsonyabb volt, mint az a megtámadott ítéletből következik.
40 Másodszor, a Törvényszék szerinte elfogadta a területek értékének a TVX Hellas által 1995‑ben megfizetett áron alapuló becslési módszerét. Márpedig ekkor a bányák még működtek, és a területek értéke mindenképpen magasabb volt, mint 2003‑ban.
41 A Bizottság elsődlegesen arra hivatkozik, hogy a második jogalap teljes egészében elfogadhatatlan. Másodlagosan a fellebbező érveinek nyilvánvaló megalapozatlanságára hivatkozik.
A Bíróság álláspontja
42 A második jogalap első részét illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 126. pontjában elfogadta a Bizottság azon megközelítését, amely figyelembe vette a kasszandrai bányákhoz kapcsolódó területek önmagában vett értékét. Ezzel együtt, a fellebbező nem jelöli meg, hogy e megközelítés milyen mértékben szenved nyilvánvaló értékelési hibában amiatt, hogy nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy a szóban forgó bányák nem működtek, és e területeknek nem lehetett más céljuk, mint a korábban megállapított cél. Ugyanis, még ha feltételezzük is, hogy e tényállási elem kihatással lehet a szóban forgó területek önmagában vett értékére, a Törvényszék az említett 126. pontban hangsúlyozta, hogy az említett területek elhelyezkedését és speciális jellegét figyelembe vették a Bizottság által végzett értékbecslésben. Ennélfogva az őt terhelő indokolási kötelezettség semmiféle megsértése nem róható fel a Törvényszéknek.
43 Ami a második jogalap második részét illeti, a Törvényszék, a megtámadott ítélet 127. pontjában – anélkül, hogy azt a fellebbező kifogásolta volna – azt állapította meg, hogy a földterületeknek ellenőrzést követően a Bizottság által elfogadott értéke megfelelt az Ellinikos Chrysos által közölt értéknek.
44 Ezenfelül, amint arra a jelen ítélet 42. pontjában emlékeztettünk, a Bizottság fenntartotta álláspontját a szóban forgó területek önmagában vett értékének meghatározását illetően. Ennélfogva, mivel a Bizottság az átruházott aktívák összessége értékének felbecslésénél figyelembe vette a kasszandrai bányák üzemeltetéséhez szükséges költségek egészét, valamint e területek speciális jellegét, az a körülmény, hogy a szóban forgó bányák az átruházásuk időpontjában már nem üzemeltek, önmagában nem lehet kihatással a szóban forgó területek önmagában vett értékére.
45 Mindenesetre, a kérdéses bányákhoz kapcsolódó területek értékének a megtámadott ítéletben szereplő módon történő felbecsülésének vitatásával az Ellinikos Chrysos valójában azt kéri a Bíróságtól, hogy az végezze el az ügy tényállásának újbóli értékelését, amelyet a fellebbezés szakaszában nem kérhet, amint arra a jelen ítélet 21. pontjában emlékeztettünk. Emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat, és kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények, valamint a bizonyítékok megállapítására és értékelésére.
46 Márpedig, mivel az Ellinikos Chrysos nem hivatkozik e tények és bizonyítékok elferdítésére, a második jogalapjának alátámasztásaként hivatkozott érveinek nem lehet helyt adni.
47 Következésképpen e jogalapot el kell utasítani.
A harmadik jogalapról
A felek érvei
48 Harmadik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy mivel a szóban forgó területek értékét a Bizottság nem helyesen becsülte fel, a számára az adómentesség révén juttatott előny összege szükségképpen téves, hiszen ezen adók összege közvetlenül e földterületek értékéhez kötődik.
49 A Bizottság e jogalap elutasítását javasolja mint elfogadhatatlant.
A Bíróság álláspontja
50 A harmadik jogalap azon az előfeltevésen alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a kasszandrai bányatelepekhez kapcsolódó területek értékének Bizottság által elvégzett becslésének értékelését illetően. Márpedig, amint az a jelen ítélet 46. pontjából kiderül, az Ellinikos Chrysos nem tudta bizonyítani, hogy ez az eset állt volna fenn. Ennélfogva a harmadik jogalapot el kell utasítani.
51 E megfontolások egészéből eredően a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezni abban a részében, amelyben a Törvényszék nem válaszolta meg a fellebbezőnek az azon célra alapított érvét, amely célból a szakértői véleményt készítették. A fellebbezést ezt meghaladó részében el kell utasítani.
A Törvényszék előtti keresetről
52 Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.
53 Márpedig, mivel a jelen esetben ennek feltételei fennállnak, meg kell vizsgálni az Ellinikos Chrysos által az elsőfokú eljárásban előterjesztett első jogalap második részével kapcsolatos érvet, amely azon a célon alapul, amely célból a szakértői véleményt készítették.
54 E tekintetben a fellebbező arra hivatkozik, hogy az a cél, amelyre tekintettel a szakértői véleményt készítették, a kasszandrai bányák értékének felbecslésére történő felhasználásra alkalmatlanná teszi azt. Ily módon, mivel e szakértői véleményt a European Goldfields igazgatótanácsa részére az Ellinikos Chrysos tőkéjében való esetleges további társasági részesedésszerzéssel kapcsolatos tanácsadás céljából rendelték meg, az e társaság hosszú távon várható értékének meghatározására irányult.
55 Ugyanakkor, mivel a fellebbező nem vonta kétségbe a szakértői vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát, az azon összefüggésre való puszta hivatkozás, amelyben az készült, nem járhat azzal a hatással, hogy azt teljes hitelességétől megfosztaná a kasszandrai bányák értékének felbecsülését illetően.
56 Ugyanis, az Ellinikos Chrysos által hivatkozott ezzel ellentétes bizonyíték hiányában, nem egyértelmű, hogy az a cél, amelyre tekintettel valamely szakvéleményt elkészítenek, bármiféle kihatással lehetne a felbecsült aktívák értékére, azt az esetet kivéve, ha e szakértői vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát vitatják.
57 Mivel a jelen esetben ezek a feltételek nem állnak fenn, az említett érvet, valamint az Ellinikos Chrysos által a Törvényszékhez benyújtott megsemmisítés iránti keresetet el kell utasítani.
A költségekről
58 A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint – amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
59 Mivel az Ellinikos Chrysos pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2015. december 9‑i Görögország és Ellinikos Chrysos kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletét (T‑233/11 és T‑262/11, EU:T:2015:948) hatályon kívül helyezi abban a részében, amelyben a Törvényszék nem válaszolta meg az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysounak az azon célra alapított érvét, amely célból a kasszandrai (Görögország) bányák értékbecslésére vonatkozó szakértői véleményt 2004‑ben készítették.
2) A Bíróság a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja.
3) A Bíróság a Görögország által az Ellinikos Chrysos AE részére nyújtott C 48/08 (korábbi NN 61/08) állami támogatásról szóló, 2011. február 23‑i 2011/452/EU bizottsági határozat megsemmisítése iránt az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou által benyújtott keresetet elutasítja.
4) A Bíróság az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysout kötelezi a költségek viselésére.
Aláírások