2021. augusztus 24- én benyújtott kereset – PV kontra Bizottság
(T-78/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: PV (képviselő: D. Birkenmaier ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;
következésképpen
csalás minősített esete vagy a szociális jogoknak a Charta 34. cikke által tiltott megszüntetése miatt a „fraus omnia corrompit” általános jogelv alapján minden tekintetben semmisítse meg a következő határozatokat: a 2020. július 20-i, D/191/20. sz. eredeti kérelem elutasítása, a 2021. január 29-i R/458/20. sz. panasz elutasítása, a 2021. július 1-jei R/137/21. sz. panasz elutasítása, valamint a 2021. február 26-i R/512/20. sz. panasz elutasítása;
semmisítse meg a 2021. február 26-i R/512/20. sz. panaszt elutasító határozatot a Charta 41. cikke (2) bekezdése a) pontjának megsértése miatt;
rendelje el az alábbi kártérítés megfizetését az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk alapján:
rendelje el a vitatott határozatokból eredő 100 000 euró nem vagyoni kár és 47 221,02 euró vagyoni kár, azaz összesen 147 221,02 euró megtérítését fenntartva annak újraértékelését, továbbá ezen összegnek – annak teljes rendezéséig – késedelmi és kompenzációs kamattal történő megnövelését;
és mindenképpen:
az alperest kötelezze az összes költség viselésére, beleértve a jogi segítség költségeit is.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1., 3., 4. cikkén és 31. cikkének (1) bekezdésén, valamint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 1e. cikkének (2) bekezdésén és 12a. cikkén alapul.
A második jogalap a „fraus omnia corrompit” általános jogelv és a Charta 41. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozik a felperes összes nyugdíjjogosultságát megszüntető határozaton hamis aláírás használata miatt.
A harmadik jogalap szándékos hibákra és hűtlen kezelésre vonatkozik, amelyek a „fraus omnia corrompit” elv újabb megsértéséhez vezettek.
A negyedik jogalap a személyzeti szabályzat 59. és 60. cikkének megsértésére, a jogszerűség és közrend elének a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala általi megsértésére vonatkozik, amely Hivatalnak nem volt hatásköre egyetlen személy ellen hozott önkényes szankcióval megszüntetni a nyugdíjjogosultságokat.
Az ötödik jogalap a Charta 34. cikkének a szociális jogosultságok megszüntetése által történő minősített megsértésére és a személyzeti szabályzat 77. cikkének a nyugdíjjogosultságok megszüntetését maga után vonó megsértésére vonatkozik.
A hatodik jogalap a „ne bis in idem” jogelv és a Charta 50. cikkének, valamint a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (3) bekezdésének megsértésére vonatkozik.
A hetedik jogalap a Charta 41. cikke (2) bekezdés a) pontjának minősített megsértésére és a meghallgatáshoz való jog megsértésére vonatkozik.
A nyolcadik jogalap az arányosság elvének megsértésére vonatkozik, mivel a hivatalvesztés büntetés a személyzeti szabályzatban előírt legszigorúbb büntetés, amelyet a Bizottság ráadásul megtoldott a nyugdíjjogosultság egész életre szóló megszüntetésével.
A kilencedik jogalap a PMO szolgálatai részéről hatáskörrel való visszaélésre vonatkozik, mivel a nyugdíjjogosultságok „pro tempore” csökkentéséről szóló határozatot kizárólag a háromoldalú kinevezésre jogosult hatóság hozhatja meg a hivatalvesztésre vonatkozó fegyelmi eljárás keretében, a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban.
A tizedik jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a Charta 20. cikkének megsértésére vonatkozik. A felperes azzal érvel, hogy egy, a hivatalától a felperes cselekményeinél sokkal súlyosabb okokból megfosztott tisztviselővel szemben enyhébb szankciót alkalmaztak a nyugdíjcsökkentés tekintetében.
____________