Language of document :

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-350/20. sz., Wagenknecht kontra Bizottság ügyben 2020. december 17-én hozott végzése ellen Lukáš Wagenknecht által 2021. március 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-130/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Lukáš Wagenknecht (képviselő: A. Koller advokátka)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

helyezze teljes mértékben hatályon kívül a Törvényszék T-350/20 Wagenknecht kontra Bizottság végzését;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap a pártatlanság kötelezettségének J.Ch. Laitenberger - a Törvényszék bírája -összeférhetetlenségéből eredő megsértésén alapul, tekintve, hogy először is 2019-ig ő az Európai Bizottság főigazgatója volt, másodszor e minőségében 2018-ban a fellebbezővel folytatott kommunikáció során szóvivője útján közölte hivatalos álláspontját, amelynek értelmében az Európai Bizottságnak el kell kerülnie az Agrofert Group részére nyújtott, lehetségesen jogellenes állami támogatás vizsgálatát. Az ilyen helyzet objektív módon utal J.Ch. Laitenberger bíró összeférhetetlenségére, függetlenül attól, hogy ténylegesen sor került-e összeférhetetlenségi szabály megsértésére.

A második jogalap a Törvényszék bíráit feladataik lelkiismeretes ellátására vonatkozóan terhelő kötelezettség abból eredő megsértésén alapul, hogy nem tudták felismerni ezen ügy alapvető jelentőségét az Európai Unió alapvető intézményi működése és alapvető értékei tekintetében, továbbá az eljárásnak és az abból következő végzésnek e szempontokhoz való igazítása tekintetében.

A harmadik jogalap a Törvényszék nyolcadik tanácsa függetlenségének megsértésén alapul, mivel az kételkedés nélkül elfogadta az Európai Bizottság által követett, a intézményként hozott aktusai érdemi felülvizsgálatának elkerülésére irányuló perstratégiáját, továbbá ténylegesen felhagyott az Európai Unió intézményei – köztük az Európai Bizottság – azon kötelezettségeivel kapcsolatos bírósági felülvizsgálattal, hogy az uniós költségvetés körében az összeférhetetlenség tilalmát érvényesítsék.

A negyedik jogalap az igazságszolgáltatásnak a Törvényszék által a fellebbezőtől való megtagadásán alapul, mivel nem tette lehetővé az európai uniós intézmények – köztük az Európai Bizottság – szankcionálását, amennyiben azok konkrét uniós jogi rendelkezéseket sértenek és megsértik az Európai Unió alapvető értékeit. Az uniós polgárok és választott képviselőik abban való megakadályozása, hogy ilyen intézményeket pereljenek mulasztás miatt „az igazságszolgáltatás megtagadásának” minősül.

Az ötödik jogalap a fellebbező élethez való jogának megsértésén alapul, mivel a Törvényszék nem vizsgálta a fellebbező bizonyítékokkal alátámasztott azon állítását, miszerint az élete veszélyben forog azáltal, hogy – jóllehet közvetetten - a Bíróság előtt hivatkozott a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš összeférhetetlenségére.

A hatodik jogalap az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jognak először is a felperes legtöbb érve elbírálásának a fellebbező érvei számának és érdemének figyelmen kívül hagyásából fakadó hiányából, másrészt a fellebbező érveinek pozitív és negatív félremagyarázására vonatkozó néhány érvével kapcsolatos „logikai hibából”, harmadszor a fellebbező érvei elbírálásának teljes hiányából adódó megsértésén alapul.

A hetedik jogalap a demokrácia alapvető értékének megsértésén alapul, mivel az uniós intézmények számára előnyös a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségi problémája megoldásának halogatása, tekintve, hogy az lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság és egyéb tagállamok könnyebben „csikarjanak ki támogatást” a Cseh Köztársaságtól az Európai Tanácsban olyan kérdésekben, amelyekhez ezen egyéb tagállamoknak és az Európai Bizottságnak érdeke fűződik, a Cseh Köztársaságnak azonban nem, amely ténylegesen csökkenti a Cseh Köztársaság mint tagállam szavazatainak értékét az Európai Tanácsban.

A nyolcadik jogalap a jogállamiság alapvető értékének a Törvényszék általi megsértésén alapul, mivel megállapította, hogy valamely tagállam parlamenti képviselőjének nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a Bíróságtól kérje annak elbírálását, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve (Bizottság) betartja-e a kötelezőan alkalmazandó uniós jogszabályokból rá háruló kötelezettségeket, és az uniós adófizetőnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a Bíróságtól választott képviselőjén – a Cseh Köztársaság parlamenti bizottságának elnökén – keresztül kérje a pénzeszközök elosztása jogszerűségének, valamint annak felülvizsgálatát, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve (Bizottság) betartja-e és betartatja-e az adófizetők pénzének megfelelő elosztására vonatkozó szabályokat.

A kilencedik jogalap a törvény előtti egyenlőség alapvető értékének a Törvényszék általi megsértésén alapul, mivel az Európai Unió már nem a törvény előtti egyenlőség alapvető értékét tiszteletben tartó nemzetközi szervezet, ahogy azt a Bizottság állítja és amit a Törvényszék is megerősít, amennyiben a pénzügyi szabályok1 61. cikke és az EUMSZ 325. cikkének (1) bekezdése kötelező bizonyos személyekre és (nemzeti) intézményekre, míg egyéb személyekre (uniós biztosok) és intézményekre (Bizottság) ténylegesen nem, mivel nincs aki a Bíróság előtt perelje ez utóbbiakat abban az esetben, ha azok e cikkeket az azokból eredő kötelezettségek be nem tartásában megnyilvánuló mulasztás által sértik meg.

A tizedik jogalap a jogállamiság alapvető értékének megsértésén alapul, mivel az eljárásnak az Európai Unió alapvető értékeit megsértő megtagadását nem orvosolhatja az, hogy a Bizottság folyamatos jelleggel megtagadja az eljárást.

A tizenegyedik jogalap a tagállamok jogrendszerei közös elveinek megsértésén, azaz közhivatalnokok – köztük a kormányok tagjai – összeférhetetlensége tilalmának elvén alapul, amely ezen elv hatékony érvényesítését is tartalmazza, és ez az uniós intézmény – ideértve az Európai Bizottságot – érdekeitől eltérő érdekeltséggel rendelkező személy számára azt a lehetőséget tartalmazza, hogy az Európai Bizottság mulasztása miatt indítson keresetet az összeférhetetlenség tilalmának hatékony érvényesítése érdekében.

____________

1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet (HL 2018, L 193, 1. o.).