Language of document :

2022. február 18-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-116/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

1.    állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság

megsértette a 92/43/EGK1 irányelv 4. cikkének (4) bekezdését azáltal, hogy azon 4606 terület közül 88 területet, amelyek vonatkozásában az ezen rendelkezésben előírt hatéves határidő lejárt, nem nyilvánított különleges természetmegőrzési területté;

megsértette a 92/43 irányelv 4. cikkének (4) bekezdését azáltal, hogy a szóban forgó 4606 terület közül 88 terület esetében egyáltalán nem határozott meg természetvédelmi célkitűzéseket, ráadásul a természetvédelmi célkitűzések meghatározásakor általános és rendszeres jelleggel olyan gyakorlatot követ, amely nem felel meg ezen előírás jogi követelményeinek;

megsértette a 92/43 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésé azáltal, hogy a szóban forgó 4606 terület közül 737 terület esetében egyáltalán nem határozott meg természetvédelmi intézkedéseket, ráadásul a természetvédelmi intézkedések meghatározásakor általános és rendszeres jelleggel olyan gyakorlatot követ, amely nem felel meg ezen előírás jogi követelményeinek;

2.    a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

E keresettel az Európai Bizottság azt rója fel a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, hogy elmulasztotta a 92/43/EGK irányelv értelmében a Natura 2000 hálózat kijelölése és kezelése vonatkozásában megkövetelt intézkedések megtételét.

Először is Németország megsértette az irányelv 4. cikke (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy azon 4606 terület közül 88 területet, amelyek vonatkozásában az ezen rendelkezésben előírt hatéves határidő lejárt, a szerződésszegés szempontjából releváns időpontban nem nyilvánított különleges természetmegőrzési területté.

Másodszor, Németország nem teljesítette az irányelv 4. cikke (4) bekezdéséből eredő, kellően egyedi természetvédelmi célkitűzések meghatározására vonatkozó kötelezettségét azáltal, hogy a szóban forgó 4606 terület közül 88 terület esetében egyáltalán nem határozott meg természetvédelmi célkitűzéseket, ráadásul a természetvédelmi célkitűzések meghatározásakor általános és rendszeres jelleggel olyan gyakorlatot követ, amely nem felel meg ezen előírás jogi követelményeinek. Az irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a természetvédelmi célkitűzéseket számszerűsítve és mérhető módon kell meghatározni, egyértelműen szétválasztva az egyes területek releváns védendő értékeinek „helyreállítására” irányuló célt és az annak „fenntartására” irányuló célt, és azokat általános kötőerővel bíró jogi aktusokban kell rögzíteni. A természetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos német gyakorlat nem felel meg e követelményeknek.

Harmadszor, Németország nem tett eleget az irányelv 6. cikke (1) bekezdéséből eredő, a szükséges természetvédelmi intézkedések meghatározására vonatkozó kötelezettségének. Németország a szóban forgó 4606 terület közül 737 terület esetében egyáltalán nem határozott meg természetvédelmi intézkedéseket, ráadásul a természetvédelmi intézkedések meghatározásakor általános és rendszeres jelleggel megsérti az irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből következő azon követelményt, amely szerint a természetvédelmi intézkedéseknek kellően egyedi természetvédelmi célkitűzéseken kell alapulniuk.

____________

1     A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).