A Bíróság (negyedik tanács) 2020. április 2-i ítélete (a Tribunalul Specializat Cluj [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – AU kontra Reliantco Investments LTD, Reliantco Investments LTD Limassol Sucursala Bucureşti
(C-500/18. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A pénzügyi eszközök piacai – 2004/39/EK irányelv – A „lakossági ügyfél” és a „fogyasztó” fogalma – A fogyasztói minőségre való hivatkozás feltételei – A kérelem elbírálására vonatkozó joghatóság megállapítása)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunalul Specializat Cluj
Az alapeljárás felei
Felperes: AU
Alperesek: Reliantco Investments LTD, Reliantco Investments LTD Limassol Sucursala Bucureşti
Rendelkező rész
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a természetes személy, aki valamely pénzügyi társasággal kötött, különbözeti ügylethez hasonló szerződés alapján e társaság közvetítésével pénzügyi ügyleteket hajt végre, e rendelkezés értelmében akkor minősíthető „fogyasztónak”, ha e szerződéskötés nem tartozik e személy szakmai tevékenységébe, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. E minősítés szempontjából egyrészt főszabály szerint önmagukban irrelevánsak az olyan tényezők, mint az a körülmény, hogy az említett személy viszonylag rövid időn belül nagyszámú tranzakciót hajtott végre, vagy hogy e tranzakciókba jelentős összegeket fektetett be, másrészt önmagában főszabály szerint nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy ugyanezen személy a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontja értelmében vett „lakossági ügyfélnek” minősül.
Az 1215/2012 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása szempontjából a fogyasztó által a szerződéses partnerével szemben benyújtott jogellenes károkozásért való felelősség megállapítása iránti kereset akkor tartozik e rendelet II. fejezete 4. szakaszának hatálya alá, ha e kereset elválaszthatatlanul kapcsolódik az utóbbi fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között ténylegesen megkötött szerződéshez, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
____________
1 HL C 381., 2018.10.22.