Language of document : ECLI:EU:T:2014:1000

T‑521/09. sz. ügy

Alstom Grid SAS

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A hálózati transzformátorok piaca – Az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke megsértését megállapító határozat – A piac felosztására irányuló megállapodás – A 2002. évi engedékenységi közlemény – Bírságok alóli mentesség – Jogos bizalom – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2014. november 27.

1.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Bírságok alóli mentesség – Feltételek – Olyan bizonyítékok szolgáltatása, amelyek a Bizottság számára a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat meghozatalát lehetővé teszik – Értékelési szempontok

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés és 23. cikk, (2) bekezdés); 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 8. pont, a) alpont és 9. pont)

2.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Bírságok alóli mentesség – Feltételek – Olyan bizonyítékok szolgáltatása, amelyek a Bizottság számára a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat meghozatalát lehetővé teszik – Más jogsértés miatti korábbi helyszíni vizsgálat során szerzett információk felhasználása – Megengedhetőség

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés és 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 8. pont, a) alpont és 9. pont)

3.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Bírságok alóli mentesség – Feltételek – Olyan bizonyítékok szolgáltatása, amelyek a Bizottság számára a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat meghozatalát lehetővé teszik – A bizonyítékok szolgáltatásakor a Bizottság rendelkezésére álló elegendő információ hiánya – Értékelési szempontok

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 8. pont, a) alpont, 9. és 11. pont)

4.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Bírságok alóli mentesség – Feltételek – Kumulatív jelleg

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 8. pont, a) alpont, 9. és 11. pont)

5.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Bírságok alóli mentesség – Feltételek – Jogsértést megállapító határozat hozatala a mentesség iránti kérelmet követően – Hatás hiánya

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 8–11. pont)

6.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt a bírság alóli mentesítésről vagy a bírság csökkentéséről szóló bizottsági közlemény – A Bizottság számára kötelező jelleg – A bizalomvédelem elvének megsértése – Feltételek

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

7.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – A bírság alóli teljes mentesítés, illetve a bírság összege csökkentésének alapjául szolgáló helyzet közötti különbségtétel – Részleges mentesség – Feltételek – Jogsértést megállapító határozat hozatala a mentesség iránti kérelmet követően – Hatás hiánya

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 23. pont, b) alpont, harmadik bekezdés)

8.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az érdekeltek által hivatkozott összes tény‑ és jogkörülmény vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Hiány

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

1.      A versenyjogi szabályok megsértése esetén a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény 8. pontjának a) alpontja, valamint 9. pontja egyrészt azt követelik meg, hogy a vállalkozás elsőként szolgáltasson olyan bizonyítékot a Bizottság számára, amely lehetővé teszi utóbbi számára, hogy határozatot fogadjon el annak érdekében, hogy vizsgálatot folytasson az Európai Közösséget érintő állítólagos kartellel kapcsolatban, másrészt pedig, hogy a Bizottságnak a benyújtás időpontjában ne álljon rendelkezésére kellő bizonyíték ahhoz, hogy határozatot fogadjon el annak érdekében, hogy vizsgálatot folytasson az állítólagos kartellel kapcsolatban.

E tekintetben a Bizottságnak annak érdekében, hogy [az EK 81. és az EK 82. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot hozhasson, meg kell állapítania az ennek igazolására alkalmas körülmények fennállását. E vizsgálatok igazolásához nem szükséges az, hogy a Bizottság által lefoglalt dokumentumok alkalmasak legyenek a jogsértés fennállásának ésszerű kétséget kizáró bizonyításához. Az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat elfogadásához ugyanis elegendő, ha a Bizottság olyan jelentős információkkal és tárgyi bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján fennáll a jogsértés gyanúja.

(vö. 46., 52–54. pont)

2.      A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény 9. pontjának alkalmazása során nem azt kell vizsgálni, hogy a Bizottság már elegendő bizonyítékkal rendelkezett‑e ahhoz, hogy jogsértés fennállását megállapító és bírságot kiszabó határozatban megállapítsa a jogellenes kartell fennállását, hanem kizárólag azt kell vizsgálni, hogy elegendő bizonyíték állt‑e a rendelkezésére ahhoz, hogy az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot hozzon.

E tekintetben, noha a vizsgálatok során megszerzett információkat nem lehet más célra felhasználni, mint amelyet a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat megjelöl, semmi nem tiltja, hogy a Bizottság egy újabb, az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján vizsgálatokat elrendelő határozat elfogadása érdekében más feltételezett jogsértés miatti korábbi helyszíni vizsgálat során lefoglalt dokumentumok ismeretére támaszkodjon. Az a tény ugyanis, hogy egy helyszíni vizsgálat során a Bizottság első alkalommal ismer meg olyan dokumentumokat, amelyek a vizsgálatot elrendelő határozat tárgyát nem képező jogsértés fennállására utalnak, nem biztosít ezek számára olyan abszolút védelmet, amelynek keretében azokat ne lehetne jogszerűen kérni és bizonyítékként felhasználni. Ha nem így lenne, az arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy az első ügyben folytatott vizsgálat során átadjanak minden olyan iratot, amely alapján más jogsértés is megállapítható, így pedig az e tárgyban történő bármilyen felelősségre vonás ellen előre biztosítsák magukat. Az ilyen megoldás meghaladná a szakmai titoktartáshoz és a védelemhez való jog megóvásához szükséges mértéket, vagyis indokolatlan akadályát képezné a Bizottság azon feladata teljesítésének, hogy a közös piacon biztosítsa a versenyszabályok tiszteletben tartását.

(vö. 69–72. pont)

3.      A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény 9. pontjából az következik, hogy a közlemény 8. pontjának a) alpontja, valamint 11. pontja alapján mentesség csak akkor biztosítható, ha a Bizottságnak nem állt rendelkezésére kellő bizonyíték ahhoz, hogy határozatot fogadjon el annak érdekében, hogy vizsgálatot folytasson. A közlemény 9. pontja tehát nem az üggyel foglalkozó esetleges munkatársak tudomására jutó információkra utal, hanem a Bizottság mint intézmény által megszerezhető ismeretekre.

E tekintetben aligha felelne meg az engedékenységi közlemény szellemének és céljainak az a megközelítés, amely szerint a döntő szempont az üggyel foglalkozó esetleges munkatársak mentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában meglévő ismereteinek szintje. Az ilyen megközelítés következménye ugyanis az lenne, hogy a közlemény 8. pontjának a) alpontja, valamint 9. és 11. pontja alapján mentességet kellene biztosítani még akkor is, ha bebizonyosodna, hogy a mentesség iránti kérelem benyújtásakor már a Bizottság rendelkezésére álló információk és tárgyi bizonyítékok már lehetővé tették számára, hogy a feltételezett kartell tekintetében vizsgálatot elrendelő határozatot hozzon.

Márpedig a Bizottság engedékenységi programjának nem az a célja, hogy a titkos kartellekben részt vevő vállalkozásoknak lehetőséget biztosítson a felelősségük pénzügyi következményei alóli mentesülésre, hanem az, hogy megkönnyítse az ilyen magatartások felderítését, ezt követően pedig a közigazgatási eljárásban az, hogy segítse a Bizottságnak a releváns tényállás lehető legpontosabb rekonstrukciójára irányuló erőfeszítéseit. Ezért az ilyen magatartásokban részt vevő vállalkozások által szerezhető kedvezmények nem haladhatják meg az engedékenységi program és a Bizottság által folytatott közigazgatási eljárás teljes hatékonyságának biztosításához szükséges szintet.

Ennélfogva a bírság alóli mentesség csak a mentességet kérő vállalkozás által tanúsított együttműködés értéke arányában igazolható. Ekképpen, ahogy azt a Bizottság az engedékenységi közlemény 6. pontjában jogosan állapította meg, egy olyan vállalkozás együttműködése, amely olyan jogellenes kartell fennállásáról tájékoztatja, amelyről még nem volt tudomása, önmagában is olyan értéket képvisel, amely indokolhatja a bírság alóli mentességet. Ezzel szemben egy vállalkozás olyan együttműködése, amelynek egyedüli hatása, hogy olyan jogellenes kartellről tájékoztatja a Bizottságot, amelynek fennállását az a rendelkezésére álló információk és tárgyi bizonyítékok alapján gyaníthatta, nem rendelkezik a fentihez hasonlítható önmagában vett értékkel. Éppen ellenkezőleg, ahogy az az említett közlemény 8. pontjának b) alpontjából kitűnik, az utóbbi esetben a bírság alóli mentesség kizárólag akkor indokolt, ha a vállalkozás nem pusztán a kartell létezéséről tájékoztatja a Bizottságot, hanem olyan bizonyítékokat is szolgáltat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az EK 81. cikk megsértését megállapító határozatban megállapítsa a kartell fennállását.

(vö. 78–82. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 88. pont)

5.      A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény 8–11. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy – amennyiben a Bizottság már rendelkezik olyan jelentős tárgyi bizonyítékokkal és valószínűsítő körülményekkel, amelyek igazolhatják a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat meghozatalát – a vállalkozás számára csak akkor biztosítható mentesség, ha olyan bizonyítékokat terjeszt elő, amelyek alapján a Bizottság megállapíthatja az EK 81. cikk megsértését.

E tekintetben a „hógolyóeffektus” kockázata – vagyis annak kockázata, hogy egy vállalkozás kartellel kapcsolatos mentesség iránti kérelme a Bizottság vizsgálati intézkedését vonja maga után, amely viszont más vállalkozások ezen ágazattal kapcsolatos, de az eredeti mentesség iránti kérelem tárgyától eltérő jogellenes kartellekre vonatkozó mentesség iránti kérelmeit vonja maga után – a Bizottság engedékenységi programjának szerves része. Ez arra ösztönzi a Bizottsággal együttműködni kívánó vállalkozásokat, hogy ne szorítkozzanak egyetlen kartellt érintő szelektív együttműködésre, hanem teljes mértékben működjenek együtt minden olyan kartell tekintetében, amelyről tudomásuk van.

Ennélfogva, még abban az esetben is, ha a mentesség iránti kérelem és a versenyjogi szabályok megsértését megállapító határozat későbbi elfogadása közötti okozati összefüggés bizonyítást nyer, ez nem elegendő ahhoz, hogy a mentesség iránti kérelmet benyújtó vállalkozás számára az engedékenységi közlemény alkalmazásával bírság alóli mentességet biztosítsanak.

(vö. 91–93. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 98., 103., 105. pont)

7.      A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény 23. pontja b) alpontjának harmadik bekezdése arra a sajátos helyzetre vonatkozik, amelybe egy olyan vállalkozás kerülhet, amely nem részesül a bírság alóli mentességben, csak csökkentik annak összegét. Az ilyen vállalkozás ugyanis azáltal, hogy egy kartellel kapcsolatosan további bizonyítékokat szolgáltat, azt kockáztatja, hogy olyan körülményeket tár fel, amelyek kihathatnak a Bizottság által megállapítható jogsértés súlyosságára vagy tartamára, aminek következtében súlyosbodhatnak a kartellben való részvétele miatt kiszabott szankciók. Annak érdekében, hogy valamennyi vállalkozást a teljes körű együttműködésre ösztönözzenek, még azokat is, amelyek számára a bírság alól nem biztosítanak mentességet, az engedékenységi közlemény 23. pontja b) alpontjának harmadik bekezdése az ilyen bizonyítékok tekintetében részleges mentességet biztosít.

E tekintetben annak értékelése végett, hogy valamely vállalkozás a Bizottság előtt korábban ismeretlen tényekre vonatkozóan olyan bizonyítékot szolgáltatott‑e, amely közvetlenül összefügg a feltételezett kartell jelentőségével vagy fennállása időtartamával, a mentesség iránti kérelem és a versenyjogi szabályok megsértését megállapító határozat későbbi elfogadása közötti esetleges okozati összefüggés nem vehető figyelembe. Az engedékenységi közlemény ugyanis semmiképpen nem az ilyen okozati összefüggés figyelembevételét célozza.

(vö. 111., 112., 114. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 118–120. pont)