T‑47/10. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Akzo Nobel NV és társai

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A hőstabilizátorok európai piacai – Az EK 81. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének két megsértését megállapító határozat – Az árak rögzítése, a piacok felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A jogsértések időtartama – Elévülés – A közigazgatási eljárás időtartama – Ésszerű határidő – Védelemhez való jog – A jogsértések betudása – Leányvállalatok, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező partnerség, illetve egy leányvállalat által elkövetett jogsértések – A bírságok összegének kiszámítása”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. július 15. 

1.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Bírságokra vonatkozó elévülési idő – A leányvállalat tekintetében bekövetkezett elévülés – Az anyavállalat felelősségére gyakorolt hatás hiánya

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 25. cikk)

2.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Ésszerű határidő betartása – Megsértés – Következmények – A részt vevő vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok összegének a Bizottság általi csökkentése – A csökkentés azon vállalkozásoktól való megtagadása, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak – A hatékony bírói jogvédelem elvének megsértése – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

(EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)

1.      Az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében közvetlenül részt vevő leányvállalatok jogszerűen hivatkozhatnak arra, hogy rájuk nézve lejárt az 1/2003 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában írt elévülési idő, amennyiben a Bizottság az az 1/2003 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, e jogsértések tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett első intézkedéseit ezen elévülési időnek e leányvállalatokat érintő elteltét követően tette meg.

Az 1/2003 rendelet 25. cikkében meghatározott elévülés bekövetkezése azonban nem törli el a jogsértést, és azt sem akadályozza, hogy a Bizottság határozatban megállapítsa az ilyen jogsértésért való felelősséget, hanem csupán azt vonja maga után, hogy az elévülés érintettjei elkerülik a szankciók kiszabására irányuló eljárásokat. Ezenkívül az 1/2003 rendelet 25. cikkének szó szerinti, teleologikus és összefüggésbeli értelmezéséből kitűnik, hogy az (1) bekezdés szerinti elévülés valamennyi jogi személyre külön‑külön vonatkozik, és azok arra külön‑külön hivatkozhatnak, ha a Bizottság eljárást folytat velük szemben. Így önmagában az, hogy valamely anyavállalat leányvállalatai tekintetében eltelt az elévülési idő, nem jár azzal a következménnyel, hogy kérdésessé tegye ezen anyavállalat felelősségét, vagy vele szemben megakadályozza az eljárást.

(vö. 124–126., 128. pont)

2.      A Bizottság indokolatlanul eltérő bánásmódot alkalmaz a versenyszabályok megsértését megállapító és bírságot kiszabó határozatában, ha az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében részt vevő valamennyi vállalkozás esetében a közigazgatási eljárás időtartama miatt csökkenti a kiszabott bírság összegét, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak.

Ugyanis a Bizottság érvelése – miszerint az eltérő bánásmódot az objektíve összehasonlítható helyzetek közötti azon különbség igazolja, hogy az említett vállalkozások a többi vállalkozástól eltérően bírósági eljárást kezdeményeztek – összeegyeztethetetlen a hatékony bírói jogvédelem elvével, mégpedig attól függetlenül, hogy más vállalkozásokat visszatart‑e ezen érvelés attól, hogy a jogaikat bírósági úton érvényesítsék, amikor a versenyszabályok megsértése miatt indított bizottsági vizsgálatban érintettek.

(vö. 326., 328., 329. pont)