Language of document : ECLI:EU:F:2007:204

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2007. november 22.

F‑67/05. sz. ügy

Christos Michail

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – 2003. évi értékelési időszak – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Michail kéri a 2003. április 1‑jétől december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozóan elkészített szakmai előmeneteli jelentés megsemmisítését, a 2003. évi szakmai előmeneteli jelentés ellen benyújtott panaszát elutasító 2005. április 15‑i határozat megsemmisítését, valamint a Bizottság kötelezését az állítólag őt ért nem vagyoni kár megtérítéseként 90 000 euró megfizetésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a felperes 2003. április 1‑je és december 31‑e közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentését. A Közszolgálati Törvényszék ezt meghaladóan elutasítja a keresetet. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Közösségek Bizottságát a költségek viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az adminisztráció olyan tisztviselőnek ítél oda érdempontot, aki semmilyen feladattal nincs megbízva. Noha az egyéni teljesítménynek a kitűzött célra tekintettel való értékelése céljából kötelező pontot adni, ha a tisztviselőre meghatározott feladatot bíztak, azonban nincs helye pont odaítélésnek akkor, amikor az érintettet semmiféle értékelhető feladatra nem jelölték ki. Következésképpen meg kell semmisíteni a szakmai előmeneteli jelentést, amennyiben az értékelt tisztviselőre – bár aktív állományban van – a referencia‑időszak során nem bíztak olyan feladatot, amely értékelés tárgyát képezheti. Ez a megsemmisítés magában foglalja, hogy az adminisztráció bármely alkalmas módon köteles ellensúlyozni az érdempontok hiányát, bizonyos megfelelő számú pont odaítélésével.

(lásd a 30., 31., 33. és 34. pontot)