Language of document :

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-208/08. és T-209/08. sz., Gosselin Group NV és Stichting Administratiekantoor Portielje kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2011. június 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. augusztus 26-án benyújtott fellebbezés

(C-440/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouquet, S. Noë és F. Ronkes Agerbeek)

A többi fél az eljárásban: Gosselin Group NV, korábban Gosselin World Wide Moving NV, és Stichting Administratiekantoor Portielje

A fellebbező kérelmei

A Bíróság a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül annyiban, amennyiben az a C (2009) 5810 határozattal módosított C (2008) 926 határozatot a Stichting Administratiekantoor Portielje vonatkozásában megsemmisítette;

a Bíróság a Portielje keresetét utasítsa el;

a Bíróság a Portieljét kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

I.    Az EUMSZ 101. cikk személyi hatályára vonatkozó, első jogalapról

A Törvényszék a "vállalkozás" fogalmának és a bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályoknak az EK 81. cikkbe (jelenleg EUMSZ 101. cikk) ütköző jogsértésben való részvételért való felelősség vonatkozásában történő értelmezésekor tévesen alkalmazta a jogot. A Törvényszék a megtámadott ítélet 36-50. pontjában téves kérdésre összpontosított, azaz, hogy a Portielje vállalkozás-e. Azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a Bizottság a határozatában helyesen indult-e ki abból, hogy a Portielje a jogsértést elkövető vállalkozáshoz tartozott. E problematikára korlátlanul érvényesek a C-97/08. P. sz., Akzo Nobel és társai ügyben hozott ítéletben1 megállapított elvek - ideértve a 100%-os részesedéssel kapcsolatos vélelmet is.

II.    A meghatározó befolyással kapcsolatos vélelem megdöntésére vonatkozó, második jogalapról

A. Első rész

A Törvényszék nyilvánvalóan tévesen értékelte a bizonyítékokat, amikor megállapította, hogy a Portielje és a Gosselin közötti személyi összefonódás csupán a Portielje igazgatótanácsának felét érintette, legalábbis amennyiben a Törvényszék ezzel azt kívánta sugallni, hogy a szóban forgó igazgatók nem gyakorolhattak meghatározó befolyást a Portielje politikájára. Az érintett személyek azonban együttesen elegendő szavazattal rendelkeztek az igazgatótanácsban ahhoz, hogy a Portielje politikáját meghatározhassák.

B. Második rész

A Törvényszék mindenesetre tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Portielje a személyi összefonódás ellenére megdöntötte a 100%-os részesedéssel kapcsolatban az ítélkezési gyakorlat által kialakított vélelmet, mivel az érintett időszakban nem hozott formális igazgatási döntéseket. A Törvényszék álláspontja nem egyeztethető össze a vállalkozás fogalmának funkcionális jellegével, valamint az Akzo és társai ügyben hozott ítéletben felállított elvekkel.

C. Harmadik rész

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot akkor is, amikor megállapította, hogy a Portielje a 100%-os részesedéssel kapcsolatos vélelmet megdöntötte, mivel az érintett időszakban a Gosselin közgyűlését nem hívták össze. A Törvényszék ezen álláspontja sem egyeztethető össze a vállalkozás fogalmának funkcionális jellegével, valamint az Akzo és társai ügyben hozott ítéletben felállított elvekkel.

____________

1 - A Bíróság 2009. szeptember 10-i ítélete (EBHT 2009., I-8237. o.).