A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)

2008. június 26.

F‑108/07. sz. ügy

Bart Nijs

kontra

az Európai Közösségek Számvevőszéke

„Közszolgálat – Tisztviselők ‑ Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja – A jogalapok rövid ismertetése a keresetlevélben – Az előzetes panasz hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Nijs a következőket kéri: a Számvevőszék főtitkára megbízatásának 2007. július 1‑jétől számított hatéves időtartamra történő meghosszabbításáról szóló számvevőszéki határozat megsemmisítése, másodlagosan az említett főtitkár által kinevezésre jogosult hatóságként 2006. december 8‑án az Elsőfokú Bíróság T‑171/05. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2006. október 3‑án hozott ítéletét (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑195. o. és II‑A‑2‑999. o.) követően hozott határozat megsemmisítése, amely határozatban a 2004. évi előléptetési időszakban nem léptette elő a felperest, valamint a kinevezésre jogosult hatóság 2007. július 12‑én hozott, a felperes panaszát elutasító határozat megsemmisítése.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ‑ mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant ‑ elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1.      Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján történő értékelés

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)

2.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1.      Jóllehet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében megfogalmazott szabály – amely szerint a Törvényszék a nyilvánvalóan elutasítandónak tűnő keresetet végzéssel elutasíthatja – olyan eljárási szabály, amelyet a hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell a Törvényszék előtt folyamatban lévő valamennyi jogvitára, ez nem vonatkozik azokra a szabályokra, amelyek alapján a Törvényszék, e cikket alkalmazva, valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekinthet, és amelyek kizárólag a kereset előterjesztésének időpontjában már hatályban lévő szabályok lehetnek.

(lásd a 25. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑60/07. sz., Martin Bermejo kontra Bizottság ügyben 2007. december 11‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 25. pontja.

2.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell különösen a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ezen elemeknek kellően világosnak és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezésének előkészítését, a Közszolgálati Törvényszék számára pedig a jogvita eldöntését, adott esetben bármilyen más információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.

Ez annál inkább így van, mivel a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában főszabály szerint az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem határoz eltérően. Ezenfelül, az említett alapokmány 19. cikkének harmadik bekezdése alapján – amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó – a tisztviselőt ügyvédnek kell képviselnie. Ez utóbbinak mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket megfelelően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, éppen arra tekintettel, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor.

Nem tesz eleget az egyértelműség és pontosság követelményeinek az a kereset, amely a tényállást zavarosan és rendezetlenül fejti ki, ami az olvasó számára nem teszi lehetővé, hogy a tényállást megfelelően összefüggésbe hozza a kereseti kérelemmel, vagy az annak alátámasztására felhozott valamely jogalappal.

(lásd a 28–31. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑85/92. sz., De Hoe kontra Bizottság ügyben 1993. április 28‑án hozott végzésének (EBHT 1993., II‑523. o.) 20. pontja; T‑154/98. sz., Asia Motor France és társai kontra Bizottság ügyben 1999. május 21‑én hozott végzésének (EBHT 1999., II‑1703. o.) 42. pontja; T‑277/97. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 1999. június 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1999., II‑1825. o.) 29. pontja.