A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE
(első tanács)
2009. november 30.
F‑17/09. sz. ügy
Herbert Meister
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közszolgálat – Tisztviselők – Megsemmisítés iránti kereset – A korábban gyűjtött előmeneteli pontokra való emlékeztetés – Sérelmet okozó aktus hiánya – Kártérítési kereset – Összegszerűen meg nem határozott kár – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben H. Meister vitatja az OHIM‑nak a 2008. évi előléptetési időszakban előmeneteli pontok adására vonatkozó határozatában szereplő azon megjegyzést, amely szerint a felperes által a 2008. évi előléptetési időszakot megelőzően összegyűjtött pontjainak száma 17,5.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint az OHIM költségeit.
Összefoglaló
1. Eljárás – Elállás – A keresettől való elállás szándékának egyértelmű és feltétel nélküli kinyilvánításának szükségessége
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 74. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Nem az előmeneteli pontokat adó határozat ellen, hanem az említett határozatban szereplő megjegyzés ellen irányuló kereset – Sérelmet okozó aktus hiánya
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Közösségi intézmény által okozott károk megtérítésére irányuló kereset
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, e) pont, és 76. cikk)
1. A Közszolgálati Törvényszék kizárólag a keresettől való elállás szándékának egyértelmű és feltétel nélküli kinyilvánítását fogadhatja el.
(lásd a 24. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑73/91. sz., Gavilan kontra Parlament ügyben 1992. március 12‑én hozott végzésének (EBHT 1992., II‑1555. o.) 26. pontja; T‑311/04. sz., Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑4137. o.) 100. pontja.
2. A panaszt elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelem alapján a közösségi bíróság azt a sérelmes határozatot vizsgálja felül, amely ellen a panasz irányul.
Nem ez a helyzet az olyan panasz esetén, amelyben a felperes nem az érdempontokat adó határozatot, hanem az e határozatban szereplő megjegyzést vitatja. Az ilyen megjegyzés ugyanis, amely csupán emlékeztet a felperes által a korábbi előléptetési időszakokban összegyűjtött előmeneteli pontok számára, és amelynek célja csupán az volt, hogy megállapítsa, elérte‑e a felperes az előléptetéshez szükséges küszöböt, nem vált ki semmiféle kötelező joghatást, amely a felperes érdekét közvetlenül és azonnal érintené jogi helyzetének jelentős megváltoztatásával, így nem tekinthető a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktusnak.
(lásd a 27., 29. és 30. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 293/87. sz., Vainker kontra Parlament ügyben 1989. január 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1989., 23. o.) 8. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑586/93. sz., Kotzonis kontra CES ügyben 1995. március 22‑én hozott ítéletének (EBHT 1995., II‑665. o.) 28. pontja; T‑310/02. sz., Theodorakis kontra Tanács ügyben 2004. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑95. o. és II‑427. o.) 19. pontja; T‑80/04. sz., Castets kontra Bizottság ügyben 2005. június 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑161. o. és II‑729. o.) 15. pontja.
3. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontja szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat, valamint ténybeli és jogi érveket. E követelmények teljesítéséhez a közösségi intézmény által okozott kár megtérítése iránti keresetnek tartalmaznia kell a felperes által az intézmény terhére rótt cselekmény azonosítását lehetővé tévő körülményeket, a magatartás és az állítólag okozott kár közötti okozati összefüggés fennállását a felperes szerint alátámasztó indokokat, valamint a kár jellegét és mértékét. Ezzel szemben a bármiféle kártérítés iránti kérelem nem rendelkezik kellő pontossággal, és következésképpen elfogadhatatlannak tekintendő.
(lásd a 33. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 5/71. sz., Zuckerfabrik Schöppenstedt kontra Tanács ügyben 1971. december 2‑án hozott ítéletének (EBHT 1971., 975. o.) 9. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑505/93. sz., Osório kontra Bizottság ügyben 1994. július 1‑jén hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑179. o. és II‑581. o.) 33. pontja; T‑112/94. sz., Moat kontra Bizottság ügyben 1995. február 15‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑37. o. és II‑135. o.) 32. pontja; T‑175/04. sz., Gordon kontra Bizottság ügyben 2007. február 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑2‑47. o. és II‑A‑2‑343. o.) 42. pontja.
a Közszolgálati Törvényszék F‑95/05. sz., N kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 86. pontja.