Language of document : ECLI:EU:F:2012:47

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2012. március 28.

F‑19/10. sz. ügy

Letizia Marsili

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – A szóbeli vizsga értékelése – A vizsgabizottság összetétele”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben L. Marsili elsődlegesen az EPSO/AST/51/08 versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperes nevének a tartaléklistára történő felvételét mellőző határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi az összes költség viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsgák módozatai és tartalma – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A működés titkosságának tiszteletben tartása

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, III. melléklet, 6. cikk)

4.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel – A nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviselete

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk, ötödik bekezdés)

1.      A versenyvizsga‑bizottság a versenyvizsga vizsgáinak módozatait és részletes tartalmát illetően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A bíróság a versenyvizsga módozatait csak a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódnak és a kiválasztás tárgyilagosságának biztosításához szükséges mértékben vizsgálhatja felül. Nem tartozik továbbá a bíróság hatáskörébe valamely vizsga részletes tartalmának felülvizsgálata, kivéve ha e vizsga túllépi a versenyvizsga‑kiírásban szereplő kereteket, vagy nem áll kapcsolatban a versenyvizsga céljával.

Azon szempontokat illetően, amelyek nem arra a szaktudásra vonatkoznak, amellyel a pályázónak rendelkeznie kell, hanem azokra a tulajdonságokra – így a „motivációra”, az „alkalmazkodó képességre” vagy a „kreativitásra” –, amelyeket a pályázónak tanúsítania kell, a pályázó ezen tulajdonságait a szóbeli vizsgán tanúsított magatartására és az ott tett nyilatkozataira tekintettel anélkül lehet értékelni, hogy a szóban forgó tulajdonságokkal közvetlen vagy egyértelmű viszonyban álló kérdéseket kellene feltenni.

Továbbá az ilyen tulajdonságok bizonyításával közvetlen és nyilvánvaló viszonyban álló kérdés hiánya – feltételezve, hogy az megállapítható – nem bizonyíthatja, hogy a vizsgabizottság az említett tulajdonságok értékelésére nem volt képes.

(lásd a 20., 23. és 24. pontot)

Hivatkozás

az Elsőfokú Bíróság T‑193/00. sz., Felix kontra Bizottság ügyben 2002. február 7‑én hozott ítéletének 35. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑48/09. sz., Schopphoven kontra Bizottság ügyben 2010. május 5‑én hozott ítéletének 31. pontja.

2.      A versenyvizsga‑bizottságnak a pályázók ismereteire és képességeire vonatkozó értékelése nem tartozik a Közszolgálati Törvénység vizsgálatának körébe.

 Ráadásul a versenyvizsgán a pályázók teljesítményét egymáshoz viszonyítva értékelik. Ennélfogva annak bizonyítása – feltételezve, hogy az megállapítható –, hogy a pályázó a versenyvizsga‑kiírásban előírt szempontokra tekintettel valóban rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

A versenyvizsga‑bizottság a vizsgák értékelése során széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és a határozatainak meghozatalát a bíróság kizárólag a vizsgabizottság munkájára vonatkozó szabályok nyilvánvaló megsértése esetén vizsgálhatja felül.

(lásd a 39., 42. és 52. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 112/73., 144/73. és 145/73. sz., Campogrande és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1974. október 9‑én hozott ítéletének 53. pontja; 40/86. sz., Kolivas kontra Bizottság ügyben 1987. június 16‑án hozott ítéletének 11. pontja; C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének 32. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑127/07. sz., Coto Moreno kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 11‑én hozott ítéletének 33. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      A versenyvizsga‑bizottság által a pályázó tekintetében meghozotthoz hasonló sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozóan előírt kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem; másrészt a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele.

A versenyvizsga‑bizottság által hozott határozatokat illetően ezt az indokolási kötelezettségnek össze kell egyeztetni a versenyvizsga‑bizottság eljárására a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján vonatkozó titkossággal.

Ezt a titkosságot a versenyvizsga‑bizottság függetlenségének és eljárása tárgyilagosságának biztosítása, valamint a versenyvizsga-bizottságnak akár a közösségi adminisztráció, akár az érintett pályázók, akár harmadik személyek részéről történő beavatkozástól és nyomásgyakorlástól való védelme érdekében vezették be. E titkosság tiszteletben tartásával ezért ellentétes mind a versenyvizsga‑bizottság tagjai egyéni álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes értékeléssel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele.

A pályázók képességeinek vizsgálata szakaszában a versenyvizsga-bizottság munkálatai mindenekelőtt összehasonlító jellegűek, és ily módon vonatkozik rájuk az ezekre a munkálatokra természetüknél fogva érvényes titkosság.

Tekintettel arra, hogy a sérelmet okozó határozat indokolási kötelezettségét össze kell egyeztetni a vizsgabizottság munkája titkosságának tiszteletben tartásával a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül.

Az ilyen indokolás nem sérti a sikertelen pályázók jogait, és lehetővé teszi, hogy a Közszolgálati Törvényszék megfelelő bírósági felülvizsgálatot gyakorolhasson az ilyen típusú jogvita tekintetében.

(lásd a 47–52. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság fent hivatkozott Campogrande és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 53. pontja; 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének 22. pontja; fent hivatkozott Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítéletének 23., 24., 28., 31. és 32. pontja; fent hivatkozott Kolivas kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 11. pontja.

4.      A személyzeti szabályzat III. melléklete, és különösen annak a versenyvizsga‑bizottság összetételére vonatkozó 3. cikke nem rendelkezik a póttagok kijelölésének lehetőségéről, jóllehet az ítélkezési gyakorlat elfogadja, hogy az adminisztráció jogosult azok igénybevételére. E melléklet rendelkezései tehát főszabály szerint a rendes tagokra utalnak annak ellenére, hogy ezek a rendelkezések analógia útján a póttagokra is alkalmazhatók.

A személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik bekezdésében használt „a felvételi bizottság [helyesen: a vizsgabizottság] négynél több tagból áll” kifejezés úgy értendő, hogy „a vizsgabizottság négynél több rendes tagból áll”.

A vizsgabizottság póttagjai ugyanis csak annyiban dönthetnek a szóbeli vizsgán részt vevő pályázó tulajdonságairól, amennyiben valamely hiányzó tagot helyettesítenek, mivel a vizsgabizottságban a szavazatok száma a rendes tagok számára van korlátozva. A póttagok igénybevétele tehát lényegében nem módosítja a vizsgabizottság tagjainak számát.

Másrészről nem lehet analógia útján a póttagokra alkalmazni „a vizsgabizottság négynél több tagból áll” kifejezést, mivel minden egyes versenyvizsga esetében egységes küszöböt kell meghatározni, amely küszöbtől a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik bekezdésében előírt szabály alkalmazandó.

Végül a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik bekezdésében előírt szabály tiszteletben tartásának vizsgálata során főszabály szerint csupán a vizsgabizottság rendes tagjait kell figyelembe venni, mivel rendszerint ők vesznek részt a vizsgák tényleges lebonyolításában. Az említett szabály tiszteletben tartását a vizsgabizottság tagjainak nevét tartalmazó lista közzétételekor kell vizsgálni, nem pedig a szóbeli vizsga lebonyolításakor.

(lásd a 83–86., 88. és 91. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének 207. pontja; T‑43/07. P. sz., Neophytou kontra Bizottság ügyben 2008. október 13‑án hozott ítéletének 53. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑50/08. sz., Bartha kontra Bizottság ügyben 2010. november 23‑án hozott ítéletének 39. és 41. pontja.