2023. december 24-én benyújtott kereset – ID Parti kontra Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága
(T-1189/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Identité et Démocratie Parti (ID Parti) (képviselő: F.-P. Vos ügyvéd)
Alperes: Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
állapítsa meg az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikkének jogellenességét,
és ennek következményeként semmisítse meg a Hatóság igazgatójának kiválasztásáról szóló, 2021. július 26-i határozatot;
semmisítse meg az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága által 2023. október 25-én meghozott és 2023. október 26-án közölt, az Identité et Démocratie Partira az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikke (2) bekezdése a) pontjának vi. alpontja alapján pénzügyi szankciót kiszabó határozatot;
kötelezze az alperest, hogy a felperes részére kártérítés címén 55 000 euró összeget fizessen meg;
kötelezze az alperest, hogy a felperes részére a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és azt követő cikkei alapján 3000 euró összeget fizessen meg.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenegy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. A határozat indokolása ellentmondásos, amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy bizonyos információkat közölni kellett volna vele, miközben kiemeli, hogy megkapta ezeket az információkat, ami az indokolási kötelezettség megsértésének minősül.
A második jogalap a meghallgatáshoz való jog megsértésén alapul. Az eljárás nem kontradiktórius jellegű, mivel a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy szóbeli észrevételeit formális tárgyaláson előadhassa.
A harmadik jogalap az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkére vonatkozó, a Hatóság igazgatójának kinevezési eljárásával, valamint a pártatlanság elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésével kapcsolatos jogellenességi kifogáson alapul.
A negyedik jogalap a vizsgálat eljárási szabályainak megsértésén alapul. A vitatott határozat meghozatalát eredményező vizsgálati eljárás megindítására objektív és érvényes indok nélkül került sor, és az nem felel meg a hivatkozott rendelet 4. cikke szerinti rendelkezéseknek, mivel a Hatóság rendelkezett a hiányzónak vélt információkkal.
Az ötödik jogalap a hatáskörök összemosásán alapul. A vizsgálatot lefolytató hatóság (az alperes) volt egyúttal az ügyet elbíráló hatóság is, jóllehet e feladatkörök elválasztását mint garanciát az EJEE 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 47. cikke biztosítja.
A hatodik jogalap nyilvánvaló értékelési hibán és az egyenlő bánásmód megsértésén alapul. A Hatóság határozata nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a Hatóság által várt információkat megküldték a Hatóság számára, és még ha feltételezzük is, hogy a megküldött információk nem voltak elegendők, sem a Hatóságnál, sem harmadik személyeknél nem keletkezett semmifajta olyan kár, amely szankciót indokolna.
A hetedik jogalap a megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul. A megtámadott határozat – szigorúságánál fogva – diszkriminatív, mivel a többi európai politikai pártot, amelyek maguk is elkövettek mulasztásokat az 1141/2014/EU, Euratom rendelet előírásai tekintetében, a Hatóság ellenőrzése sokkal engedékenyebb módon érintette.
A nyolcadik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul. A Hatóság a megtámadott határozatot az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben számára biztosított hatáskör céljától eltérő – a jelen ügyben diszkriminatív – célból hozta.
A kilencedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul. A határozat szükségképpen sérti az arányosság elvét, mivel a kiszabott bírság egyáltalán nem áll arányban az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szabályainak állítólagos megsértésével.
A tizedik jogalap a véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülés szabadságának a megsértésén alapul. A megtámadott határozat sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében foglaltak szerint védett véleménynyilvánítási szabadságot, valamint az ugyanezen Charta 12. cikkében foglaltak szerint védett egyesülési szabadságot, mivel azt rója a felperes terhére, hogy az olyan információkat tett közzé a nyilvánosság számára, amelyeket a Hatóság valótlannak tart, ami kizárólag a felperes belső szervezetére tartozó kérdés.
A tizenegyedik jogalap a bűncselekmények és büntetések törvényessége elvének megsértésén alapul. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikkének (2) bekezdése egyáltalán nem tartalmaz a nyilvánosság félrevezetését eredményező esetleges cselekmény szankcionálására vonatkozó előírást, így a Hatóság megsértette a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét azzal, hogy a felperessel szemben ilyen szankciót szabott ki.
____________