T‑208/13. sz. ügy
Portugal Telecom SGPS, SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A portugál és a spanyol távközlési piac – A Vivo brazil mobiltelefon‑szolgáltatóban a Portugal Telecomot megillető részesedés Telefónica általi megszerzéséről szóló szerződésbe illesztett, az ibériai piacra vonatkozó versenytilalmi kikötés – Az »a jogszabályok által megengedett mértékben« fordulatból eredő jogi biztosíték – Indokolási kötelezettség – Cél általi jogsértés – Járulékos korlátozás – Potenciális verseny – Hatás általi jogsértés – A bírság összegének kiszámítása – Tanúk kihallgatására irányuló indítvány”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2016. június 28.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélben nem ismertetett jogi alapok – Pontatlan megfontolások ismertetése, amely az alperes intézményt és az uniós bíróságot feltételezések tételére és következtetések levonására kötelezi – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Fogalom – A megsemmisítés iránti keresetlevélnek a határozat összefoglalására szánt részében szereplő szempontok – Bennfoglaltság – Feltétel – A megtámadott határozatban szereplő megállapítások érvényességének világos és egyértelmű vitatása
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
3. Bírósági eljárás – Az ítéletek indokolása – Terjedelem – A Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 296. cikk)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 296. cikk)
6. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint kialakulásának gazdasági és jogi háttere – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Cél általi jogsértés – Elegendő károssági fok – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
7. Kartellek – Tilalom – Mentesség – Járulékos korlátozásnak minősülő kikötés – A járulékos korlátozás fogalma – Terjedelem – Az alapügylet megvalósításához közvetlenül kapcsolódó, és ahhoz szükséges korlátozás – Objektív és arányos jelleg – Összetett gazdasági értékelés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – A minősítés következményei
(EUMSZ 101. cikk, (1) és (3) bekezdés)
8. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – A jogsértés bizonyítéka – A különböző bizonyítékok bizonyító erejének értékelése – Szempontok – A kartellben részt vevő vállalkozások nyilatkozatai
(EUMSZ 101. cikk)
9. Verseny – Közigazgatási eljárás – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító bizottsági határozat – Piacmeghatározási kötelezettség – Piacfelosztó célú megállapodás esetén fennálló hiány
(EUMSZ 101. cikk)
10. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Vállalkozás potenciális versenytársnak minősülése – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
11. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
12. Intézmények jogi aktusai – Iránymutatás a versenyszabályok megsértése esetén kiszabott bírság megállapításáról – Jogi jelleg – A Bizottság mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozásával járó, tájékoztató jellegű magatartási szabály – Az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem
(EUMSZ 261. cikk; 17. tanácsi rendelet, 17. cikk, és 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
14. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Bírságot kiszabó határozat – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Megfelelő megjelölés
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény és 2006/C 298/11 bizottsági közlemény)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező árukkal elért forgalom – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok – A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben teljesített eladások értékének meghatározása – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 6. és 13. pont)
16. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – Mind jogi, mind ténybeli szempontból elvégzett jogszerűségi vizsgálat és korlátlan felülvizsgálat – Megsértés – Hiány
(EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
17. Bírósági eljárás – Bizonyítási eszközök – Tanúkihallgatás – A Törvényszék mérlegelési jogköre – A tisztességes eljáráshoz való jog elvének hatása
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 68–70., 270. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 75. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 78. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 78., 220. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 86–91., 173., 174., 178., 190., 191. pont)
7. Amennyiben valamely meghatározott ügyletre vagy tevékenységre – semlegességénél vagy a versenyre gyakorolt kedvező hatásánál fogva – nem terjed ki az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom elve, ezen ügylet vagy e tevékenység egy vagy több résztvevője kereskedelmi önállóságának korlátozására sem terjed ki az említett tilalom elve akkor, ha e korlátozás az említett ügylet vagy tevékenység megvalósításához objektíve szükséges, és azok célkitűzésével arányos.
Amikor ugyanis az ilyen korlátozás nem választható el az alapügylettől vagy az alaptevékenységtől azok létének vagy céljainak veszélyeztetése nélkül, meg kell vizsgálni e korlátozás EUMSZ 101. cikkel való összeegyeztethetőségét azon alapügylet vagy alaptevékenység EUMSZ 101. cikkel való összeegyeztethetőségével együtt, amelynek a korlátozás a járulékos részét képezi, noha első látásra úgy tűnhet, hogy külön vizsgálva az ilyen korlátozásra kiterjed az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom elve. Következésképpen a versenyjogban a járulékos korlátozás fogalma alá tartozik minden olyan korlátozás, amely az alapügylet megvalósításához közvetlenül kapcsolódik, és ahhoz szükséges.
Az alapügylet megvalósításához közvetlenül kapcsolódó korlátozáson minden olyan korlátozást érteni kell, amelynek jelentősége az alapügylet megvalósításához képest másodlagos, és amely az alapügylethez nyilvánvalóan kapcsolódik.
Valamely korlátozás szükségességének követelménye kettős vizsgálatot igényel. Egyrészt ugyanis el kell dönteni, hogy a korlátozás objektív módon szükséges‑e az alapügylet megvalósításához, másrészt pedig azt, hogy e korlátozás arányos‑e az alapügylethez képest. Valamely korlátozásnak az alapügylethez viszonyított objektív szükségességének vizsgálata csak viszonylagosan absztrakt lehet. Ez esetben ugyanis nem annak elemzéséről van szó, hogy a szóban forgó piacon fennálló versenyhelyzetre tekintettel a korlátozás elengedhetetlen‑e az alapügylet kereskedelmi sikeréhez, hanem valójában azt kell meghatározni, hogy az alapügylet konkrét keretében szükség van‑e a korlátozásra ezen ügylet megvalósításához. Amennyiben a korlátozás hiányában az alapügylet nehezen megvalósíthatónak vagy akár megvalósíthatatlannak bizonyul, a korlátozás az alapügylet megvalósításához objektív módon szükségesnek tekinthető.
Amennyiben valamely korlátozás objektíven szükséges az alapügylet megvalósításához, még ellenőrizni kell, hogy annak időtartama és tárgyi, illetve területi hatálya ne menjen túl azon, ami az említett ügylet megvalósításához szükséges. Amennyiben meghaladja e mértéket, akkor a korlátozást az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdésének keretében külön kell megvizsgálni.
Egyébiránt, amennyiben valamely ügylet járulékos jellegének ezen értékelése a Bizottság általi összetett gazdasági értékelést tesz szükségessé, ezen értékelés bírósági felülvizsgálata az eljárási szabályok betartásának, az indokolás elégséges voltának, a tények anyagi pontosságának, nyilvánvaló mérlegelési hibának és a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik.
Végül, amennyiben megállapításra kerül, hogy valamely korlátozás közvetlenül kapcsolódik és szükséges az alapügylet megvalósításához, e korlátozásnak a versenyszabályokkal való összeegyeztethetőségét az alapügylet összeegyeztethetőségével együtt kell vizsgálni. Így, amennyiben az alapügylet nem tartozik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében kimondott tilalom hatálya alá, ugyanez vonatkozik az ezen ügylethez közvetlenül kapcsolódó, és ahhoz szükséges korlátozásokra is. Ezzel szemben, amennyiben az alapügylet e rendelkezés értelmében korlátozásnak minősül, viszont az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése értelmében mentességben részesül, ez a mentesítés az említett járulékos korlátozásokra is kiterjed.
(vö. 97–101., 104–107. pont)
8. Az uniós versenyjogban, még ha az általa említett körülmények közvetlen tanújának tanúvallomását főszabály szerint jelentős bizonyító erejű bizonyítéknak is kell tekinteni, figyelembe kell venni azt is, hogy a nyilatkozatot olyan személy tette, akinek közvetlen érdekeltsége lehet az ügyben, és aki nem tekinthető a felperestől függetlennek. A különböző bizonyítékoknak tulajdonítandó bizonyító erőt illetően ugyanis az egyetlen olyan releváns tényező, amelyet a szabadon benyújtott bizonyítékok mérlegelése során meg kell vizsgálni, a bizonyítékok hitelessége. Az általánosan alkalmazandó bizonyítási szabályok szerint valamely okirat hitelessége, következésképpen bizonyító ereje annak eredetétől, kidolgozásának körülményeitől, címzettjétől, valamint tartalmának értelmétől és megbízhatóságától függ.
(vö. 149., 150. pont)
9. Az uniós versenyjogi szabályok alkalmazásával összefüggésben a Bizottság nem mindig köteles a szóban forgó piac vagy piacok pontos meghatározására. Az érintett piac meghatározása ugyanis nem ugyanazt a szerepet tölti be, ha az EUMSZ 101. cikk vagy az EUMSZ 102. cikk alkalmazásáról van szó. Így az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése keretében a releváns piac előzetes meghatározása nem kötelező akkor, ha a vitatott megállapodás önmagában versenykorlátozó célra irányul, azaz, ha a Bizottság előzetes piacmeghatározás nélkül helytállóan arra az eredményre juthatott, hogy a szóban forgó megállapodás torzítja a versenyt, és alkalmas arra, hogy érezhetően befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Így, ha a megállapodásnak maga a célja a versenynek a piacfelosztás révén való korlátozása, nem kell pontosan meghatározni az érintett piacokat, mivel a tényleges vagy potenciális verseny szükségszerűen korlátozott.
(vö. 175., 176. pont)
10. Egy versenytilalmi megállapodás megkötése a felek részéről annak elismerését jelenti, hogy bizonyos szolgáltatásokat illetően legalább potenciális versenytársak. E tekintetben a távközlési ágazat piacához hasonló liberalizált piac esetén a Bizottságnak nem az érintett piac szerkezetére, és arra a kérdésre vonatkozó elemzést kell lefolytatnia, hogy az e piacra történő belépés minden egyes fél számára életképes gazdasági stratégiát jelent‑e, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy a piacra történő belépésnek leküzdhetetlen akadályai vannak‑e, ami kizárna minden potenciális versenyt.
Jóllehet valamely vállalkozás piacralépési szándéka esetleg releváns lehet annak vizsgálata során, hogy potenciális versenytársnak tekinthető‑e az említett piacon, az említett piacra való belépési képessége jelenti azt az alapvető szempontot, amelyen e minősítésnek alapulnia kell.
(vö. 180., 181., 186. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 195., 196. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 197–200. pont)
13. Ami a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározását illeti, a korlátlan felülvizsgálati jogkör feljogosítja a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű vizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, csökkentse vagy növelje.
A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása azonban nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, és az uniós bíróságok előtti eljárás kontradiktórius. A közrenden alapuló jogalapok kivételével, amelyeket – úgymint a megtámadott határozat indokolásának hiányát – a bíróságnak hivatalból kell megvizsgálnia, a felperesnek kell felhoznia a megtámadott határozattal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében. Ezen eljárási követelmény nem mond ellent azon szabálynak, miszerint a versenyszabályok megsértése esetén a Bizottság feladata, hogy az általa megállapított jogsértéseket bizonyítsa, és megállapítsa, mely bizonyítékok alkalmasak arra, hogy jogilag megkövetelt módon bizonyítsák a jogsértést megvalósító tényállás fennállását. A felperesnek ugyanis az a feladata a bírósági jogorvoslat keretében, hogy megjelölje a megtámadott határozat vitatott elemeit, e tekintetben kifogásokat fogalmazzon meg, és olyan bizonyítékokat terjesszen elő, amelyek a kifogásai megalapozottságának bizonyítására alkalmas komoly valószínűsítő körülményeknek minősülhetnek.
(vö. 205., 206., 272–274. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 220–222. pont)
15. Ami a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározását illeti, az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 13. pontjának a célja az, hogy a vállalkozással szemben kiszabott bírság kiszámításának a kiindulópontja egy olyan összeg legyen, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és e vállalkozás abban való viszonylagos súlyát. Következésképpen az eladások értékének az említett iránymutatás e 13. pontjában szereplő fogalma felöleli az Európai Gazdasági Térségen belül a jogsértéssel érintett piacon teljesített eladásokat, anélkül hogy meg kellene határozni, hogy e jogsértés ténylegesen kihatott‑e ezen eladásokra, mivel a forgalomnak a jogsértés tárgyát képező termékek eladásából származó része tükrözheti a legjobban e jogsértés gazdasági jelentőségét.
Ugyanakkor, jóllehet kétségkívül sértené az e rendelkezés által követett célkitűzést, ha az eladások értékének e rendelkezés szerinti fogalmát úgy kellene értelmezni, hogy az kizárólag az olyan eladások révén elért forgalomra vonatkozik, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azokra a kifogásolt kartell ténylegesen kihatott, e fogalom mégsem terjedhet odáig, hogy magában foglalja a szóban forgó vállalkozás által teljesített olyan eladásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem tartoznak e kartell körébe.
Ebben az összefüggésben cél általi korlátozás esetén nem követelhető meg a Bizottságtól, hogy a jogsértés hatályával érintett valamennyi piac és szolgáltatás vonatkozásában hivatalból folytassa le a potenciális verseny vizsgálatát, ellenkező esetben ugyanis az eladásoknak a bírság kiszámítása szempontjából figyelembe veendő értékének meghatározása révén a potenciális verseny vizsgálatára irányuló kötelezettség kerülne bevezetésre, miközben cél általi versenykorlátozás esetén az ilyen vizsgálat nem követelmény.
A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben lévő eladások meghatározásának a Bizottsággal szembeni előírása azonban nem jelenti azt, hogy a bírság összegének meghatározása keretében olyan kötelezettséget támasztanánk vele szemben, amely versenyellenes célú jogsértés esetén az EUMSZ 101. cikk alkalmazása szempontjából nem terheli őt. E megoldás ugyanis csak megállapítja az abból eredő következményeket, hogy az iránymutatás 13. pontja értelmében az eladások értékének közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnia kell a jogsértéshez, és nem foglalhatja magában azokat az eladásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem tartoznak a szankcionált jogsértés körébe. Ebből következően attól kezdve, hogy a Bizottság úgy dönt, hogy a bírság összegének meghatározása során a jogsértéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó eladások értékére támaszkodik, ezt az értéket pontosan meg kell határoznia.
(vö. 237–241. pont)
16. Az egész megtámadott határozat hivatalból való felülvizsgálatának hiánya nem sérti a hatékony bírói jogvédelem elvét. Ezen elv tiszteletben tartásához nem nélkülözhetetlen az, hogy a Törvényszék köteles legyen hivatalból újból megvizsgálni az ügy összes iratát.
A Bizottság által versenyügyben hozott határozatoknak a Szerződésekben előírt felülvizsgálata ugyanis magában foglalja, hogy az uniós bíróság mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból felülvizsgálatot gyakorol, és jogosult a bizonyítékokat értékelni, a megtámadott határozatot megsemmisíteni és a bírságok összegét módosítani. Nem tűnik úgy tehát, hogy az EUMSZ 263. cikkben előírt – és az 1/2003 rendelet 31. cikkében foglalt, a bírság összegére vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kiegészített – jogszerűségi vizsgálat ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem elvére vonatkozó követelményekkel.
Ennélfogva, amennyiben a felperes nem ad elő az arányosság elvének megsértésére alapított állítólagos jogalapjának alátámasztására irányuló érveket és bizonyítékokat, a Törvényszék a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében nem köteles hivatalból megvizsgálni, hogy a Bizottság a bírság összegének meghatározása során tiszteletben tartotta‑e az említett elvet.
(vö. 245., 275–277. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 280–286. pont)