Language of document : ECLI:EU:C:2019:893

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2019. október 24.(*)

„Előzetes döntéshozatal – 1370/2007/EK rendelet – Személyszállítási közszolgáltatások – Vasúti szállítás – Közszolgáltatási szerződések – Közvetlen odaítélés – A közvetlen odaítélésről szóló értesítés előzetes közzétételére vonatkozó kötelezettség – Terjedelem”

A C‑515/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna (Szardínia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) a Bírósághoz 2018. augusztus 6‑án érkezett, 2018. július 4‑i határozatával terjesztett elő

az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato

és

a Regione autonoma della Sardegna

között,

a Trenitalia SpA

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: I. Jarukaitis tanácselnök, Juhász E. (előadó) és C. Lycourgos bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato képviseletében S. Gattamelata avvocato,

–        a Regione autonoma della Sardegna képviseletében S. Sau és A. Camba avvocatesse,

–        a Trenitalia SpA képviseletében L. Torchia és F. G. Albisinni avvocati,

–        az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Sclafani avvocato dello Stato,

–        az osztrák kormány képviseletében G. Hesse, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében W. Mölls és G. Conte, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23‑i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 315., 1. o.) 7. cikke (2) és (4) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország; a továbbiakban: AGCM) és a Regione autonoma della Sardegna (Szardínia autonóm tartomány, Olaszország; a továbbiakban: Szardínia tartomány) között, a Szardínia tartomány által egy vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésnek a Trenitalia SpA társaságnak történő közvetlen odaítélése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        Az 1370/2007 rendelet (25), (29) és (30) preambulumbekezdése kimondja:

„(25)      A vasúti személyszállítási közszolgáltatás sajátos kérdéseket vet fel a beruházások súlya és az infrastruktúra költsége miatt. [Az Európai] Bizottság 2004 márciusában javaslatot nyújtott be a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29‑i 91/440/EGK tanácsi irányelv [(HL 1991. L 237., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 341. o.)] módosítására annak érdekében, hogy nemzetközi személyszállítási szolgáltatások működtetése céljából a Közösség valamennyi vasúttársasága hozzáférjen valamennyi tagállam infrastruktúrájához. E rendelet célja a közszolgáltatási szerződések ellentételezésére és/vagy kizárólagos jogaira vonatkozó jogi keretének megteremtése, és nem a vasúti szolgáltatások piacának további liberalizációja.

[…]

(29)      Közszolgáltatási szerződések odaítélése céljából – a sürgősségi intézkedések és a csak kis távolságon való szolgáltatásra vonatkozó szerződések kivételével – az illetékes hatóságoknak legalább egy évvel korábban meg kell tenniük az erre vonatkozó szükséges tájékoztatási intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehetséges közszolgáltatók reagálni tudjanak.

(30)      A közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésekre fokozottan vonatkozik az átláthatóság követelménye.”

4        E rendelet 2. cikkének h) pontja a „közvetlen odaítélés” fogalmát úgy határozza meg, hogy az „közszolgáltatási szerződésnek egy adott közszolgáltató számára előzetes versenytárgyalási eljárás nélkül történő odaítélése”.

5        Az említett rendelet 5. cikkének (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy a vasúti szállítást érintő közszolgáltatási szerződéseket közvetlenül ítélik oda, az egyéb kötöttpályás szállítást, például a metrót vagy a villamost kivéve. A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet, azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.”

6        Ugyanezen rendelet 7. cikkének (2)–(4) bekezdése a következőképpen szól:

„(2) Minden illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy legalább egy évvel az ajánlati felhívás közzététele előtt vagy egy évvel a közvetlen odaítélés előtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában legalább a következő információkat közzétegyék:

a)      az illetékes hatóság neve és címe;

b)      a tervezett odaítélési mód;

c)      az odaítélés tárgyát képező lehetséges szolgáltatások és területek.

Az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy nem hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat, amennyiben a közszolgáltatási szerződés éves szinten 50 000 kilométert meg nem haladó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkozik.

Amennyiben ezen információk közzétételüket követően megváltoznak, az illetékes hatóság a lehető leghamarabb közzéteszi ezek helyesbítését. Ez a helyesbítés nem érintheti a közvetlen odaítélés vagy az ajánlati felhívás kezdő időpontját.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 5. cikk (5) bekezdésére.

(3) A vasúti szállítást érintő közszolgáltatási szerződéseknek az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott közvetlen odaítélése esetében az illetékes hatóság egy évvel az odaítélést követően közzéteszi az alábbi információkat:

a)      a szerződő fél neve és tulajdonosa, és adott esetben a jogi ellenőrzést gyakorló személy vagy személyek neve;

b)      a közszolgáltatási szerződés időtartama;

c)      az elvégzendő személyszállítási szolgáltatások leírása;

d)      a pénzügyi ellentételezés paramétereinek leírása;

e)      minőségi célkitűzések, mint például a pontosság és megbízhatóság, valamint az alkalmazandó jutalmak és szankciók;

f)      a lényeges eszközökkel kapcsolatos feltételek.

(4)      Az illetékes hatóság bármely érdekelt fél kérelmére megküldi a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésre vonatkozó határozatának indokolását.”

7        Az 1370/2007 rendeletet a 2016. december 14‑i (EU) 2016/2338 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 354., 22. o.) módosította. Mivel e módosító rendelet 2017. december 24‑én lépett hatályba, az alapügy tényállására nem alkalmazható.

 Az olasz jog

8        A 2009. július 23‑i legge n. 99 – Disposizioni per lo sviluppo e l’internazionalizzazione delle imprese, nonché in materia di energia (a vállalkozások fejlesztésére és nemzetközivé válására, valamint az energiára vonatkozó rendelkezésekről szóló 99. sz. törvény, a GURI 2009. július 31‑i 176. száma) 61. cikke előírja:

„A szolgáltatási szerződések odaítélésében illetékes hatóságok az ágazati szabályozástól is eltérve alkalmazhatják az [1370/2007 rendelet] 5. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az Olaszországban vagy külföldön szolgáltatási szerződést az említett [1370/2007 rendelet] rendelkezései értelmében elnyerő társaságokra nem alkalmazható [a decreto legislativo n. 422 – Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale, a norma dell’articolo 4, comma 4, della legge 15 marzo 1997, n. 59 (az 1997. március 15‑i 59. sz. törvény 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos tevékenységeknek és feladatoknak a tartományokra és a helyi szervezetekre történő átruházásáról szóló, 1997. november 19‑i 422. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet, a GURI 1997. december 10‑i 287. száma, 4. o.)] 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés szerinti kizárás.”

9        A 2016. április 18‑i decreto legislativo n. 50 – Attuazione delle direttive 2014/23/EU, 2014/24/EU e 2014/25/EU sull’aggiudicazione dei contratti di concessione, sugli appalti pubblici e sulle procedure d’appalto degli enti erogatori nei settori dell’acqua, dell’energia, dei trasporti e dei servizi postali, nonché per il riordino della disciplina vigente in materia di contratti pubblici relativi a lavori, servizi e forniture (a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv, a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU irányelv végrehajtásának részletes szabályairól, valamint az építési beruházások, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzésekre irányuló közbeszerzések terén hatályos jogszabályok reformjáról szóló 50. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet, a GURI 2016. április 19‑i 91. száma) képezi az új Codice dei contratti pubblicit (közbeszerzési törvénykönyv).

10      E törvénykönyv 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az árubeszerzésekre irányuló közbeszerzési szerződések, a jelen törvénykönyv tárgyi hatálya alól részben vagy egészben kizárt, bevételt hozó szerződések odaítélésére a gazdaságosság, a hatékonyság, a pártatlanság, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, az arányosság, a nyilvánosság, a környezetvédelem és az energiahatékonyság elvének figyelembevételével kerül sor.”

11      Az említett törvénykönyv 17. cikke (1) bekezdésének i) pontja a következőket írja elő:

„A jelen törvénykönyv rendelkezései nem alkalmazhatóak az alábbi szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre és koncessziókra[:] […] a vasúton vagy metrón történő személyszállításra irányuló közszolgáltatás […]”.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12      2015. december 29‑én Szardínia tartomány az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján előzetes tájékoztatást tett közzé a vasúti szállítási közszolgáltatások közvetlen odaítélésével kapcsolatban.

13      E közzétételt követően a már piacon lévő gazdasági szereplő, a Trenitalia ajánlatán kívül az adott ágazatban tevékenykedő két másik gazdasági szereplő nyújtott be szándéknyilatkozatot. E gazdasági szereplők egyike ezzel összefüggésben kérte, hogy Szardínia tartomány jelölje meg a versenyeljárás lefolytatásának formális keretét, valamint részletesebb információkat tartalmazó további dokumentációt kért.

14      Szardínia tartomány, mivel úgy ítélte meg, hogy nem szükséges versenyeljárást indítania, a Trenitaliával folytatott tárgyalásokat követően a 2017. június 27‑i és július 17‑i határozataiban közvetlenül a Trenitaliának ítélte oda a tartományi vasúti személyszállítási közszolgáltatást a 2017. november 1‑je és 2025. december 31. közötti időszakra vonatkozóan.

15      Mivel az AGCM e közvetlen odaítélési eljárás állítólagos szabálytalanságaira vonatkozó bejelentést kapott, ezen odaítélés ellen keresetet terjesztett a Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna (Szardínia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) elé.

16      E bíróság előtt az AGCM úgy érvel, hogy a közvetlen odaítéléseknek az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az átláthatóság általános elvein kell alapulniuk. E hatóság emlékeztet arra, hogy az 1370/2007 rendelet (29) és (30) preambulumbekezdése előírja a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló szándék közzétételét, annak lehetővé tétele érdekében, hogy a lehetséges gazdasági szereplők reagálni tudjanak, valamint úgy szól, hogy a közvetlen odaítélésre fokozottan vonatkozik az átláthatóság követelménye. Ezenkívül az AGCM hangsúlyozza, hogy mivel e rendelet 7. cikke (2) bekezdésének célja lehetőséget nyújtani az érdekelteknek arra, hogy a közvetlen odaítélési eljárás keretében benyújtandó ajánlatot készítsenek, Szardínia tartománynak a már piacon lévő gazdasági szereplőtől kellett volna kérnie a kereslet szintjére, a személyzetre, a gördülőállományra és egyebekre vonatkozóan ez utóbbi birtokában lévő valamennyi adat benyújtását annak érdekében, hogy azokat a részvételi szándékukat kifejező gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássa.

17      Az AGCM szerint ugyanis egy vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést közvetlenül odaítélni szándékozó területi hatóság köteles az esetlegesen érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani minden, a kereskedelmi ajánlat megtételéhez szükséges információt. Ezenfelül el kell végeznie az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást követően benyújtott ajánlatok összehasonlító elemzését, és meg kell indokolnia, hogy miért az adott gazdasági szereplőnek ítélte oda a szerződést.

18      Ezzel szemben Szardínia tartomány álláspontja szerint, amelyet a Trenitalia támogat, a közvetlen odaítélési eljárás keretében előírt valamennyi eljárási követelményt tiszteletben tartották, és az esetlegesen kapott ajánlatok és részvételi szándékok összehasonlító elemzése, illetve versenyeztetése magának a – többek között az 1370/2007 rendeletben meghatározott – közvetlen odaítélési eljárásnak a természetét sértené.

19      E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna (Szardínia tartomány közigazgatási bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1) Úgy kell‑e értelmezni az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését, hogy az előírja a szerződést közvetlenül odaítélni szándékozó hatóság részére, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy közzétegye az észszerű és komoly ajánlat előkészítéséhez szükséges információkat vagy azokról tájékoztatást nyújtson a szolgáltatás nyújtásában esetlegesen érdekelt valamennyi piaci szereplő részére?

2) Úgy kell‑e értelmezni az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (4) bekezdését, hogy a szerződés közvetlen odaítélését megelőzően az illetékes hatóságnak össze kell hasonlítania a 7. cikk (4) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatás közzétételét követően a szolgáltatás nyújtására vonatkozóan esetlegesen kapott valamennyi ajánlatot?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

20      E kérdésekkel, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) és (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy egy vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést közvetlenül odaítélni szándékozó illetékes nemzeti hatóság egyfelől köteles közzétenni vagy az érdekelt gazdasági szereplők számára megküldeni minden ahhoz szükséges információt, hogy azok kellően részletes ajánlatot készíthessenek, amely alkalmas arra, hogy összehasonlító értékelés tárgyát képezze, másfelől pedig köteles az ezen információk közzétételét követően esetlegesen kapott valamennyi ajánlat összehasonlító értékelését elvégezni.

21      Az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy minden illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy legalább egy évvel az ajánlati felhívás közzététele előtt vagy egy évvel a közvetlen odaítélés előtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában legalább bizonyos, e rendelkezésben kifejezetten feltüntetett információkat közzétegyenek. E rendelkezés értelmében ezen információk az illetékes hatóság neve és címe, a tervezett odaítélési mód, valamint az odaítélés tárgyát képező lehetséges szolgáltatások és területek.

22      E rendelet 7. cikkének (4) bekezdése megköveteli, hogy az illetékes hatóság bármely érdekelt fél kérelmére megküldje a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésre vonatkozó határozatának indokolását.

23      Annak megállapítása érdekében, hogy e rendelkezések – amint azt az AGCM állítja – arra kötelezik‑e az illetékes hatóságot, hogy az esetlegesen kapott ajánlatok összehasonlító értékelése és a tényleges versenytárgyalás érdekében minden lehetséges információt közzétegyen vagy megküldjön, az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően nemcsak e rendelkezések kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a rendelkezések részét képezik, mivel e rendelkezések értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (lásd ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Inspecteur van de Belastingdienst ítélet, C‑631/17, EU:C:2019:381, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24      Először is e rendelkezések szövegét illetően meg kell állapítani, hogy azok nem követelik meg a tervezett odaítéléssel kapcsolatos olyan információk közzétételét vagy megküldését, amelyek lehetővé tennék egy olyan ajánlat elkészítését, amely alkalmas arra, hogy összehasonlító értékelés tárgyát képezze, és azt sem írják elő, hogy az ezen információk közzétételét követően esetlegesen kapott valamennyi ajánlat összehasonlító értékelését el kell végezni.

25      Egyrészt ugyanis az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése azon információk felsorolására szorítkozik, amelyeket az illetékes hatóságnak legalább egy évvel a közvetlen odaítélés előtt szükségképpen közzé kell tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ráadásul az említett információk önmagukban nem teszik lehetővé olyan ajánlat elkészítését, amely összehasonlító értékelés tárgyát képezheti. E tekintetben elegendő megemlíteni, hogy az illetékes hatóság által közvetlenül odaítélni tervezett, vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésre vonatkozóan e rendelkezésben szereplő információk csupán „az odaítélés tárgyát képező lehetséges szolgáltatások[ra] és területek[re]” vonatkoznak. Ezek az információk nem teszik lehetővé az érdekelt gazdasági szereplő számára a tervezett szerződés konkrét jellemzőinek megismerését.

26      Az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében szereplő, a közvetlen odaítélésről szóló határozat indokolásának megküldésére vonatkozó kötelezettséget illetően meg kell állapítani másrészt, hogy e rendelkezés szövegéből nem lehet arra következtetni, hogy ez a kötelezettség nem csupán azon okokra utal, amelyek az illetékes hatóságot arra vezették, hogy közvetlenül ítélje oda a szerződést, hanem az illetékes hatóság által esetlegesen kapott ajánlatok mennyiségi vagy minőségi értékelésére is.

27      Ezt követően, az 1370/2007 rendelet 7. cikke (2) és (4) bekezdése rendelkezéseinek szövegkörnyezetét és azon szabályozás célkitűzéseit illetően, amelynek a részét képezik, először is emlékeztetni kell arra, hogy e rendelet állapítja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések közvetlen vagy versenytárgyalás útján történő odaítélésének szabályait.

28      Az említett rendelet 2. cikkének h) pontja a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésének két módja között tesz különbséget, a „közvetlen odaítélés” fogalmát úgy határozva meg, mint egy közszolgáltatási szerződésnek egy adott közszolgáltató számára előzetes versenytárgyalási eljárás nélkül történő odaítélése.

29      Következésképpen a „közvetlen odaítélés” kizárja az előzetes versenytárgyalást.

30      Márpedig, amennyiben az 1370/2007 rendelet 7. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit úgy kellene értelmezni, hogy azok a versenytárgyalásra jellemzőhöz lényegében hasonló közzétételi rendszert vezetnek be, és megkövetelik az esetlegesen kapott ajánlatok összehasonlító értékelését, az ilyen értelmezés a közvetlen odaítélési eljárás és a versenytárgyalási eljárás azonosnak tekintéséhez vezetne, és figyelmen kívül hagyná az 1370/2007 rendeletben ezen eljárásokra vonatkozóan meghatározott jelentős különbségeket.

31      Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az az 1370/2007 rendelet (25) preambulumbekezdésében szerepel – e rendeletnek nem a vasúti szolgáltatások piacának megnyitása a célja, hanem a közszolgáltatási szerződések ellentételezésére és/vagy kizárólagos jogaira vonatkozó jogi keret megteremtése.

32      Másodszor meg kell állapítani, hogy a (30) preambulumbekezdésével összhangban az említett rendelet értelmében a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésekre fokozottan vonatkozik az átláthatóság követelménye, valamint hogy a (29) preambulumbekezdése szerint az ugyanezen rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő közzétételi intézkedések arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék a lehetséges közszolgáltatók számára a reagálást.

33      Következésképpen az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján közzétett információknak lehetővé kell tenniük a gazdasági szereplő számára, hogy az e rendelkezésben meghatározott időponttól kezdve eleve vitathassa azt, hogy az illetékes hatóság közvetlen odaítélést tervez (lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 20‑i Rudigier ítélet, C‑518/17, EU:C:2018:757, 64. és 66. pont). Jóllehet biztosítani kell a vitatásra vonatkozó ezen jog tényleges érvényesülését, egy gazdasági szereplő magát a közszolgáltatási szerződés közvetlen odaítélését eleve anélkül is eredményesen vitathatja, hogy az illetékes hatóság köteles lenne előzetesen közzétenni vagy az érdekelt gazdasági szereplők számára megküldeni az összes olyan információt, amely ahhoz szükséges, hogy azok komoly és észszerű ajánlatot nyújtsanak be.

34      Végül az 1370/2007 rendelet 7. cikke (2) és (4) bekezdésének keletkezése is megerősíti e rendelkezés szó szerinti értelmezését.

35      E tekintetben, amint azt az osztrák kormány az írásbeli észrevételeiben kiemelte, az európai uniós jogalkotó nem fogadta el az 1370/2007 rendelet előkészítő munkálatai során megfogalmazott, a verseny nagyobb mértékű megnyitására irányuló bizottsági javaslatot. Ezen intézmény ugyanis a közvetlenül odaítélt szerződések tekintetében többek között azt javasolta, hogy a többi lehetséges gazdasági szereplőnek legyen lehetősége az előzetes tájékoztatást követő hat hónapon belül olyan ajánlatot benyújtani az illetékes hatósághoz, amely meghaladja azon gazdasági szereplő korábbi eredményeit, amelynek közvetlenül odaítélni szándékozták a szerződést. E javaslat szerint az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia ezeket az ajánlatokat, és közölnie kell az elfogadás vagy elutasítás indokait (a közszolgáltatási követelményekkel és a vasúti, közúti és belvízi személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélésével kapcsolatos tagállami tevékenységről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó módosított javaslat [2002. február 21‑i COM(2002) 107 végleges; HL 2002. C 151. E, 146. o.] 7. cikkének (2) bekezdése).

36      Ezzel szemben az uniós jogalkotó az 1370/2007 rendelet 7. cikke (2) és (4) bekezdésének olyan megfogalmazását választotta, amely egyáltalán nem tesz említést az említett 7. cikk (2) bekezdésében előírt közzétételt követően esetleg kapott ajánlatok összehasonlító értékelésére vonatkozó kötelezettségről.

37      A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az 1370/2007 rendelet 7. cikkének (2) és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést közvetlenül odaítélni szándékozó illetékes nemzeti hatóság egyfelől nem köteles közzétenni vagy az esetlegesen érdekelt gazdasági szereplők számára megküldeni minden ahhoz szükséges információt, hogy azok kellően részletes ajánlatot készíthessenek, amely alkalmas arra, hogy összehasonlító értékelés tárgyát képezze, másfelől pedig nem köteles az ezen információk közzétételét követően esetlegesen kapott valamennyi ajánlat összehasonlító értékelését elvégezni.

 A költségekről

38      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést közvetlenül odaítélni szándékozó illetékes nemzeti hatóság egyfelől nem köteles közzétenni vagy az esetlegesen érdekelt gazdasági szereplők számára megküldeni minden ahhoz szükséges információt, hogy azok kellően részletes ajánlatot készíthessenek, amely alkalmas arra, hogy összehasonlító értékelés tárgyát képezze, másfelől pedig nem köteles az ezen információk közzétételét követően esetlegesen kapott valamennyi ajánlat összehasonlító értékelését elvégezni.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: olasz.