2009. március 28-án benyújtott kereset - Ryanair kontra Bizottság

(T-123/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Ryanair Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: E. Vahida és I-G. Metaxas­Maragkidis ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság az EK 230. és EK 231. cikk értelmében nyilvánítsa semmisnek az Európai Közösségek Bizottsága C 26/2008. sz. állami támogatás ügyben (az Alitalia S.p.A számára nyújtott 300 millió euró kölcsön) 2008. november 12-én hozott határozatának azon részét, amelyben a Bizottság nem rendeli el a támogatásnak az Alitalia jogutódaitól való visszatéríttetését, és további időt biztosít Olaszország számára határozatának végrehajtására;

az Elsőfokú Bíróság az EK 230. és EK 231. cikk értelmében teljes egészében nyilvánítsa semmisnek a N510/2008. sz. állami támogatás ügyben (az Alitalia S.p.A eszközeinek elidegenítése) 2008. november 12-én hozott határozatát;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot saját költségeinek, és a felperes részéről felmerült költségeknek a viselésére;

az Elsőfokú Bíróság hozzon meg minden megfelelőnek tartott intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes vitatja a C 26/2008. sz. (ex NN 31/08), az Alitalia S.p.A számára nyújtott 300 millió euró kölcsönre vonatkozó állami támogatás ügyben 2008. november 12-én hozott bizottsági határozat (az értesítés a C(2008) 6743. számú dokumentummal történt)¹, illetve a N510/2008. sz. ügyben az Alitalia eszközeinek elidegenítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozóan 2008. november 12-én hozott C(2008) 6745 végleges bizottsági határozat jogszerűségét, mivel a Bizottság úgy találta, hogy az említett eljárás nem ad okot állami támogatás biztosítására, amennyiben az olasz hatóságok teljesítenek bizonyos követelményeket.

Keresetének alátámasztása végett a felperes a következő jogalapokra hivatkozik:

Az első megtámadott határozatot illetően a felperes arra hivatkozik, hogy az részben semmis, mivel nem rendeli el az Alitalia jogutódai általi visszatérítést és további időt biztosít Olaszország számára a kölcsön visszatéríttetésére.

A második megtámadott határozatot illetően a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság azzal, hogy a komoly nehézségek fennállása ellenére sem indított hivatalos vizsgálati eljárást, hiányos és nem megfelelő határozatot hozott, és megsértette a felperesnek az EK 88. cikk (2) bekezdéséből eredő eljárási jogait. A felperes azt állítja továbbá, hogy egy egyszerű előzetes vizsgálatot követően a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel támogatás hiányára vonatkozó feltételt megállapító határozat meghozatalát illetően. A felperes továbbá úgy érvel, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg az intézkedések valamennyi releváns jellemzőjét és összefüggését. A felperes szerint a Bizottság többek között nem vizsgálta meg, hogy az olaszországi rendkívüli közigazgatási eljárás önmagában okot adott-e támogatás nyújtására, illetve hogy az olasz kormány úgy módosította-e a jogszabályokat, hogy azok kedvezzenek a Compagnia Aerea Italiana tervének.

A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, amikor nem vette figyelembe az Alitalia eszközei elidegenítésének lehetséges alternatíváit, mint a felszámolási eljárás, vagy a részvények átruházása. A felperes úgy érvel továbbá, hogy a Bizottság nem alkalmazta a piacgazdasági befektető elvét az Alitalia eszközei elidegenítésére, különösen mivel nem vizsgálta meg a szolgáltatás folytonossága kifejezett feltételének, és azon implicit feltételnek az árakra gyakorolt hatását, amely utóbbi szerint az Alitalia utasszállító tevékenysége vevőjének olasz illetőségű kell lennie, mivel nem találta úgy, hogy az Alitalia eszközei elidegenítésének eljárása nyilvánvalóan nem volt megfelelő, és mivel nem vizsgálta meg a CAI által ajánlott tényleges árat, és nem állapította meg az Alitalia eszközei piaci ára meghatározásának feltételeit.

A felperes ezenfelül úgy érvel, hogy a Bizottság tévesen azonosította a felet, amelynek vissza kell térítenie a kölcsönt, ez utóbbi ugyanis a CAI kellene legyen, tekintetbe véve az Alitalia és a Compagnia Aerea Italiana közötti folytonosságot. A felperes végül arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettséget.

____________

¹ - HL 2009 L 52, 3. o.