T‑193/16. sz. ügy

NG

kontra

Európai Tanács

„Megsemmisítés iránti kereset – 2016. március 18‑i EU–Törökország nyilatkozat – Sajtóközlemény – A »nemzetközi megállapodás« fogalma – A jogi aktust kibocsátó azonosítása – A jogi aktus hatálya – Az Európai Tanács ülése – Az Európai Unió tagállamai állam‑, illetve kormányfőinek az Európai Unió Tanácsa helyiségeiben tartott találkozója – A valamely harmadik állam képviselőjével való találkozó során az uniós tagállamok képviselői minősége – Az EUMSZ 263. cikk első bekezdése – Hatáskör hiánya”

Összefoglaló – A Törvényszék végzése (kibővített első tanács), 2017. február 28.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Az Európai Tanács aktusai – Bennfoglaltság – Korlátok

(EUSZ 15. cikk; EUMSZ 263. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Uniós intézmény, szerv vagy hivatal kötelező joghatásokat kiváltó jogi aktusai – A Tanács internetes oldalán sajtóközlemény formájában közzétett nyilatkozat a tagállamok államfői és a török miniszterelnök találkozójának eredményeiről – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés)

1.      A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot uniós intézményi rangra emelte. Ezért ellentétben azzal, amit az uniós bíróság korábban megállapított, az ezen intézmény által elfogadott jogi aktusok, amely intézmény az EUSZ 15. cikk értelmében nem lát el jogalkotási feladatokat, és a tagállamok állam‑, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll, már nem mentesülnek az EUMSZ 263. cikk alapján előírt jogszerűségi vizsgálat alól.

Mindemellett az olyan tagállami képviselők által elfogadott jogi aktusok, akik személyesen részt vesznek az uniós intézmények egyikének épületében tartott találkozón, és nem a Tanács tagjainak vagy az Európai Tanács tagjainak minőségében, hanem az uniós tagállamok állam‑, illetve kormányfői minőségében járnak el, nem tartoznak az uniós bíróság által gyakorolt jogszerűségi vizsgálat hatálya alá. E tekintetben az EUMSZ 263. cikkből kitűnik, hogy általánosságban az uniós bíróság a nemzeti hatóság által hozott jogi aktus jogszerűségének elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, valamint több tagállam nemzeti hatóságainak az olyan képviselői által elfogadott jogi aktus jogszerűségének elbírálására sem, akik a valamely uniós rendelettel létrehozott bizottság keretében járnak el. Mindazonáltal nem elegendő, hogy valamely aktust a kereset alpereseként eljárás alá vont intézmény uniós „tagállami határozatnak” minősítsen ahhoz, hogy az ilyen aktusra ne vonatkozzon az EUMSZ 263. cikkel a jelen esetben az Európai Tanács aktusai tekintetében bevezetett jogszerűségi vizsgálat. Ehhez még ugyanis azt kell ellenőrizni, hogy a kérdéses aktus tartalmára és elfogadásának összes körülményére tekintettel nem minősül‑e valójában az Európai Tanács határozatának.

(vö. 44–46. pont)

2.      Nem tekinthető az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megsemmisítés iránti keresettel megtámadható aktusnak a 2016. március 18‑án sajtóközlemény formájában a Tanács internetes oldalán közzétett azon nyilatkozat, amely az uniós tagállamok állam‑, illetve kormányfői, valamint a török miniszterelnök Törökország és az EU kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság kezelése tárgyában folytatott találkozója eredményeinek ismertetésére irányult. Egy ilyen aktus nem tekinthető sem az Európai Tanács, sem pedig egyébként valamely más uniós intézmény, szerv vagy hivatal által elfogadott aktusnak, vagy az ilyen aktus létezését feltáró olyan aktusnak, amely azon megállapodásnak felel meg, amelyet az Európai Tanács és a Török Köztársaság 2016. március 18‑án kötött.

Ugyanis mivel – a Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szempontjából – a megtámadott aktust sajtóközlemény előterjesztésével konkretizálták, az ezen sajtóközleménnyel közzétett EU–Törökország nyilatkozat elfogadásának hátterét, valamint e nyilatkozat tartalmát szükséges értékelni annak meghatározásához, hogy ez a nyilatkozat az Európai Tanácsnak betudható és ezért az EUMSZ 263. cikkben előírt jogszerűségi vizsgálat hatálya alá tartozó aktusnak minősülhet‑e, vagy ilyen aktus létezését tárhatja‑e fel. E tekintetben az uniós tagállamoknak és a Török Köztársaságnak hivatalosan megküldött, az EU–Törökország találkozóra vonatkozó dokumentumok bizonyítják, hogy az említett sajtóközlemény útján közzétett EU–Törökország nyilatkozat sajnálatosan kétértelmű kifejezései ellenére e tagállamok képviselői az említett tagállamok állam‑, illetve kormányfői minőségében találkoztak a török miniszterelnökkel az Európai Tanács és a Tanács közös helyiségeinek épületében. E tekintetben abból a körülményből, hogy az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke, akiket formálisan nem hívtak meg, egyaránt jelen volt ezen a találkozón, nem lehet azt megállapítani, hogy az Európai Tanács valamennyi említett tagjának jelenléte miatt az említett találkozóra az Európai Tanács és a török miniszterelnök között került sor.

Egyebekben még azt is feltételezve, hogy a jogvita tárgyát képező találkozón informálisan nemzetközi megállapodás megkötésére kerülhetett sor, ez a megállapodás az uniós tagállamok állam‑, illetve kormányfői és a török miniszterelnök cselekménye lett volna. Márpedig az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztett kereset keretében a Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a tagállamok által megkötött nemzetközi megállapodás jogszerűségéről döntsön.

(vö. 49., 67., 68., 72–74. pont)