T‑188/12. sz. ügy
Patrick Breyer
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az Osztrák Köztársaság által a Bíróság előtti kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban benyújtott beadványok – A hozzáférés megtagadása”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. február 27.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata – Az eljárás folyamán közölt dokumentumok – Okafogyottá vált kereset – Okafogyottság
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentum fogalma – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés és 3. cikk, a) pont)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentum fogalma – Terjedelem – Valamely tagállam által a Bíróság előtti, utóbb befejezett eljárásban benyújtott beadványok – Bennfoglaltság
(EUMSZ 258. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés, 3. cikk, a) pont és 4. cikk, (2) bekezdés)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Terjedelem – A Bíróság igazságszolgáltatási tevékenysége körébe tartozó dokumentumok kizártsága – Fogalom – Valamely tagállam által kötelezettségszegés megállapítása iránti, utóbb befejezett eljárásban benyújtott beadvány – Kizártság
(EUMSZ 15. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés és EUMSZ 258. cikk ; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés és 5. cikk)
5. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelése – Az eljárás feleinek biztosított védelem az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben – Terjedelem – Az ellenfél ellenkérelmének interneten való közzététele – Megengedhetetlenség – A költségmegosztás körében való figyelembe vétel
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 87. cikk, 3. §; a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (8) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 27–29. pont)
2. A dokumentum fogalma, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 3. cikkének a) pontja tágan határoz meg, „az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang‑, kép‑ vagy audiovizuális felvétel) függetlenül” kiterjed minden, „az [uniós] intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom[ra]”. E meghatározás lényegében olyan tárolt adattartalom fennállására vonatkozik, amelyek az előállításuk után másolhatók és megtekinthetők, azzal a pontosítással, hogy egyrészt a tárolóeszköz jellegének, a tárolt tartalom típusának és jellegének, valamint az adattartalom terjedelemének, hosszúságának vagy fontosságának sincs jelentősége azon kérdést illetően, hogy az említett meghatározás vonatkozik‑e erre az adattartalomra, vagy sem, másrészt a tartalomra vonatkozó egyetlen korlátozás, amelyre az e rendelkezésben szereplő meghatározás kiterjedhet, az a feltétel, amely szerint az említett tartalomnak a szóban forgó intézmény hatáskörébe tartozó politikákra, tevékenységekre vagy döntésekre kell vonatkoznia.
(vö. 41., 42. pont)
3. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 3. cikke a) pontjának összefüggésében értelmezett 2. cikke (3) bekezdésének értelmében vett, az intézmény birtokában lévő dokumentumnak kell minősíteni az EUMSZ 258. cikk szerinti, kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a Bírósághoz benyújtott és a Bizottságnak mint az eljárásban részt vevő félnek továbbított, valamely tagállam által szerkesztett beadványt.
E következtetést nem cáfolja az a körülmény, hogy e beadványt nem az eljárásban félként részt vevő intézményhez, hanem a Bírósághoz címezték, és hogy ezen intézmény csupán a Bíróság által készített másolatot kapott. Az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében az említett rendelet kizárólag az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, amely dokumentumokat az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek, e rendelkezés azonban nem köti e rendeletnek az intézményhez érkezett dokumentumokra való alkalmazását ahhoz a feltételhez, hogy a szóban forgó dokumentumot ezen intézményhez címezzék, és kibocsátója közvetlenül adja azt át. Ugyanígy, mivel az 1049/2001 rendelet 3. cikkének a) pontja tágan értelmezi a dokumentum fogalmát, és az a tárolt tartalom fennállásán alapul, az e rendelkezés értelmében vett dokumentum létezését nem befolyásolja az, hogy a vitatott beadványt másolat formájában, és nem eredeti példányként adták át a Bizottságnak.
Továbbá a dokumentum fogalmának tág meghatározásából, valamint a bírósági eljárások védelmével kapcsolatos kivételnek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében szereplő megfogalmazásából, sőt létéből az következik, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta kizárni az intézmények peres tevékenységét abból a körből, amelyre a polgárok hozzáférési joga kiterjed. E megfontolás még inkább következik abból, hogy e rendelet nem zárja ki az intézmények peres tevékenységét a hatálya alól, és nem is korlátozza azt kizárólag az igazgatási tevékenységükre. Valamint, mivel a beadványokat a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében továbbították a Bizottságnak, amelyet az EUMSZ 258. cikk szerinti hatáskörei gyakorlása keretében indított, azokat a Bizottság a hatásköreinek gyakorlása keretében kapta meg.
Egyébként a valamely tagállam által a bírósági eljárás során benyújtott beadványoknak az 1049/2001 rendelet hatálya alá vonása nem eredményezi a bírósági eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó különös szabályokban foglalt célkitűzések sérelmét. A bírósági eljárások védelme ugyanis adott esetben biztosítható az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt kivétel alkalmazása révén, azzal a pontosítással, hogy a bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel értelmezése céljából figyelembe vehető, az uniós bíróságokra vonatkozó különös szabályokban nem szerepel a harmadik személyeknek a bírósági eljárások során az említett bíróságokhoz benyújtott beadványokhoz való hozzáférési joga.
(vö. 48–51., 53., 54., 57., 61., 104., 105. pont)
4. A Bírósághoz valamely tagállam által ez e tagállammal szemben a Bizottság által indított kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében benyújtott beadványok – a Bizottság által a bírósági eljárás céljából szerkesztett beadványokhoz hasonlóan – sajátos jellemzőkkel bírnak, mivel jellegüknél fogva szintén a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének részét képezik. Tekintettel ugyanis arra, hogy e beadványokban az alperes tagállam különösen felhozhat minden lehetséges jogalapot a védelmének biztosítása érdekében, az alperes tagállam beadványai azokat az adatokat tárják az uniós bíróság elé, amelyek alapján a Bíróságnak határozatát meg kell hoznia.
E tekintetben a valamely tagállam által kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében készített beadványok – az uniós bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységének körébe tartozásuk ellenére – nem tartoznak a dokumentumokhoz való hozzáférés jogára vonatkozóan az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének keretében megállapított kivétel alá, még a Bizottság beadványai sem. Azon kívül ugyanis, hogy a Bizottság által, valamint valamely tagállam által bírósági eljárás céljából készített beadványok közös sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, sem az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése, sem az, hogy e beadványokat különböző személyek bocsátották ki, sem pedig e beadványok jellege nem teszi szükségessé a Bizottságtól és a tagállamoktól származó beadványok közötti különbségtételt a dokumentumokhoz való hozzáférés joga hatálya alá tartozás érdekében. Következésképpen az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az az intézmények által a bírósági eljárás céljából készített beadványokhoz való hozzáférés tekintetében bármilyen kibocsátói szabályt kimondana, amely különbségtételt követelne meg a valamely intézmény által bírósági eljárás céljából készített beadványok és a valamely tagállam által a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás bírósági szakaszában készített beadványok között.
Különbséget kell viszont tenni egyrészt a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alól az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése negyedik albekezdésének értelmében történő kizárása, másrészt az ilyen eljárás céljából készített beadványok között, amelyek noha az említett igazságszolgáltatási tevékenység részét képezik, egyébként nem tartoznak az említett rendelkezésben felállított kizárás alá, hanem vonatkozik rájuk a dokumentumokhoz való hozzáférés joga. Ennélfogva a tagállamok által a bírósági eljárásban benyújtott beadványoknak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet hatálya alá vonása – amennyiben e rendelet alkalmazási feltételei teljesülnek, és nem érintve adott esetben az e rendelet 4. cikkében foglalt valamely kivétel alkalmazását, továbbá az e rendelkezés (5) bekezdésében előírt azon lehetőséget, hogy az érintett tagállam kérje az intézménytől, hogy az ne tegye hozzáférhetővé a beadványait – nem ellentétes az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésével.
(vö. 72., 73., 79–83. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 118–120. pont)