2011. március 15-én benyújtott kereset - Nemzeti Kutatóközpont kontra Bizottság

(T-167/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Centre national de la recherche scientifique (Párizs, Franciaország) (képviselők: N. Lenoir ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható és megalapozott;

kötelezze a Bizottságot arra, hogy a belga jog szerint a szerződésre alkalmazandó törvényes mértékű késedelmi kamattal növelve térítse meg a Bizottság által a 2010-1232. sz. fizetési felszólításban szerződés címén követelt 20 989,82 euró állítólagos tartozást, amely okot adott a 2010. december 17-i beszámítási aktusra (BUDG/C3 D(2009) B.2 - 1232 hiv. sz.);

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2002-2006) keretében kötött, az ALLOSTEM projektre vonatkozó LSHB-CT-2004-503319. sz. szerződés (a továbbiakban: ALLOSTEM szerződés) általános szerződési feltételei II.19. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozik annyiban, amennyiben a Bizottság korlátozta - sőt megvonta - a felperes azon lehetőségét, hogy a szerződés megfelelő teljesítését a személyi állomány költségeinek támogathatósága tekintetében bizonyítsa, azáltal, hogy nem tartotta tiszteletben a támogatható költségek meghatározásának szempontjait.

A második jogalap az ALLOSTEM szerződés általános szerződési feltételei II.19. és II.20. cikkében előírt kötelezettségek megsértésére vonatkozik annyiban, amennyiben a Bizottság kizárta a "munkahely elvesztése esetén járó támogatáshoz", valamint egy határozott időtartamra szóló szerződéssel alkalmazott biológus szülési szabadságához kapcsolódó költségek támogathatóságát.

A harmadik jogalap az ALLOSTEM szerződés 12. cikkének megsértésére vonatkozik, amely cikk az említett szerződésből eredő összes tartozás biztos jellegének megítélését a belga jognak veti alá. A felperes azzal érvel, hogy:

A Bizottság kizárólag az uniós jogra támaszkodott, nem pedig a belga jogra annak mérlegelésekor, hogy a követelt tartozás biztos volt-e vagy sem, és

a tartozással szemben olyan kifogással éltek, amely azt teljesen megfosztotta biztos jellegétől.

____________