Language of document :

A Törvényszék (harmadik tanács) T-238/19. sz., Wepa Hygieneprodukte GmbH és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2021. október 6-án hozott ítélete ellen a WEPA Hygieneprodukte GmbH és a WEPA Deutschland GmbH & Co. KG, utóbbi korábban Wepa Leuna GmbH és Wepa Papierfabrik Sachsen GmbH által 2021. december 16-án benyújtott fellebbezés

(C-795/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: WEPA Hygieneprodukte GmbH, WEPA Deutschland GmbH & Co. KG, utóbbi korábban Wepa Leuna GmbH és Wepa Papierfabrik Sachsen GmbH (képviselők: H. Janssen, A. Vallone, D. Salm ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Németországi Szövetségi Köztársaság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság helyezze teljes egészében hatályon kívül a Törvényszék (harmadik tanács) T-238/19. sz. ügyben 2021. október 6-án hozott ítéletét;

semmisítse meg a „Németország által az alapterhelésű fogyasztók részére a StromNEV 19. §-a alapján végrehajtott SA.34045 (2013/C) (ex 2012/NN) támogatási program” ügyben hozott 2018. május 28-i bizottsági határozatot;

másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

a Bizottságot kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalapjukban a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék elferdíti a tényeket, és figyelmen kívül hagyja a nemzeti jog tartalmát és hatályát, amennyiben határozatát arra alapítja, hogy először is a Bundesnetzagentur (szövetségi hálózati ügynökség) kötelező jelleggel állapítja meg a Stromnetzentgeltverordnung (a villamosenergia-hálózati díjakról szóló német rendelet, StromNEV) 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt pótdíj összegét, másodszor a szövetségi hálózati ügynökség e tekintetben nagyon részletes szabályokat írt elő, harmadszor pedig az említett pótdíj teljes egészében fedezte a hálózatüzemeltetők által elszenvedett bevételkieséseket. A Törvényszék számára tehát nem álltak rendelkezésre olyan releváns tények, amelyek alátámasztanák a pótdíj révén beszedett pénzeszközök feletti állami ellenőrzést.

Második jogalapjukban a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyja az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrásból nyújtott támogatás fennállására vonatkozó követelményeket. A Törvényszék először is figyelmen kívül hagyja azt, hogy a StromNEV 19. §-ának (2) bekezdésében előírt pótdíj nem adó, „kötelező teher” vagy „adójellegű díj” (a második jogalap első része). Másodszor a Törvényszék figyelmen kívül hagyja azt, hogy az alapterhelésű fogyasztóknak a StromNEV 19. §-a (2) bekezdésének második mondatában előírt mentesítése és a StromNEV 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt pótdíj nem minősül állami forrásból nyújtott támogatásnak (a második jogalap második része). Márpedig, ha a pótdíj nem minősül adónak, mint a jelen esetben is, akkor nem állnak fenn az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt tényállási feltételek a Törvényszék szerint sem. Ezen túlmenően, még ha adóról is lenne szó, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének tényállási feltételei azért sem állnak fenn, mert a pótdíj nem az állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás.

____________