Language of document :

A Sofiyski rayonen sad (Bulgária) által 2021. december 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Y. YA. kontra K. P.

(C-797/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski rayonen sad

Az alapeljárás felei

Kérelmező: Y. YA.

Ellenérdekű fél: K. P.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy a bíróságok függetlenségének megsértése miatt a polgárok számára nem biztosítják a hatékony bírói jogvédelemhez szükséges jogorvoslati lehetőségeket, ha az Európai Unió valamely tagállamában megengedett, hogy a bírákat – a beleegyezésükkel – határozatlan időre a többi állami szervtől független igazságszolgáltatási vezető szerv határozata alapján egy magasabb szintű bírósághoz rendeljék ki, amennyiben előírtak ugyan a kirendelés megszüntetéséről szóló határozatra vonatkozó feltételeket, valamint az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget, ez utóbbinak azonban nincs halasztó hatálya a folyamatban lévő eljárás alatt, és milyen kritériumok alapján kell konkrétan vizsgálni, hogy a határozatlan időre történő kirendelés megengedett-e?

Más választ kellene-e adni az első kérdésre, ha a kirendelés megszüntetését elrendelő határozat objektív feltételeit törvény írja elő, és azok bírósági felülvizsgálat alá tartoznak, a kirendelendő bírák kiválasztására vonatkozóan azonban nem írnak elő ilyen, bírósági úton felülvizsgálható feltételeket?

Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a bírák kirendelése ilyen feltételek mellett megengedett, ha objektív szabályokat követnek, annak vizsgálata során, hogy a nemzeti rendelkezések mennyiben ellentétesek a megfelelő jogorvoslati lehetőségekre vonatkozóan az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt követelménnyel, nemcsak a törvényben meghatározott kritériumokat, hanem azt is figyelembe kell-e venni, hogy az illetékes közigazgatási és igazságszolgáltatási hatóságok milyen módon alkalmazzák e kritériumokat?

Úgy kell-e értelmezni a 2006/929/EK bizottsági határozatot, hogy a fenti három kérdésre adott válasz változna, ha olyan nemzeti kirendelési gyakorlatot állapítottak meg, amely a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonló szabályozáson alapul, és ez az említett határozat által létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kifogásokat eredményezett?

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a bírák kirendelésére vonatkozó nemzeti rendelkezések adott esetben ellentétesek az olyan jogorvoslati lehetőségek megteremtésére vonatkozó kötelezettséggel, amelyek az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint a hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek, úgy kell-e értelmezni ezt a rendelkezést, hogy az kizárja a nemzeti bíróságnak olyan felsőbb szintű bíróság által adott kötelező utasításokat, amelynek ítélkező testületében kirendelt bíró is részt vett, és milyen feltételek mellett van ez így? Különösen, eljárási hibában szenvednek-e az olyan utasítások, amelyek érdemben nem érintik a jogvitát, hanem bizonyos eljárási cselekmények elvégzését írják elő?

____________