A Közszolgálati Törvényszék F-104/14. sz., Verile és Gjergji kontra Bizottság ügyben 2013. december 11-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2014. február 17-én benyújtott fellebbezés

(T-104/14. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall, D. Martin és G. Gattinara meghatalmazottak)A másik fél az eljárásban: Marco Verile (Cadrezzate, Olaszország) és Anduela Gjergji (Brüsszel, Belgium)KérelmekA fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-130/11. sz., Verile és Gjergji kontra Bizottság ügyben 2013. december 11-én hozott ítéletét;mondja ki, hogy mindkét fél maga viseli a jelen e

A másik fél az eljárásban: Marco Verile (Cadrezzate, Olaszország) és Anduela Gjergji (Brüsszel, Belgium)

kében a fellebbező

négy jogalapra hivatkozik.Az első jogalap a sérelmet okozó aktus fogalmának megsérté

sén alapul, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elfogadhatónak ítélte az elsőfokú eljárásbeli keresetet azáltal, hogy a Bizottság által az érintet

és Gjergji kontra Bizottság ügyben 2013. dec

ember 11-én hozott ítéletét;mondja ki, hogy mindkét fél maga viseli a jelen eljárásban felmerült saját költségeit;M. Verilét és A. Gjergjit kötelezze a Közszolgálati Törvényszék előtt i

ndított eljárás költségeinek

viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekFellebbezése alátámasztása érdekében

a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.Az első jogalap a sérelmet okozó aktus fogalmának megsértésén alapul, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elfogadhatónak ítélte az elsőfokú eljárásbeli keresetet azáltal, hogy a Bizottság által az érintettekhez intézett – az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése alapján a nyugdíjjogosultságuk átvitele keretében a nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó – javaslatot minősítette sérelmet okozó aktusn

ak (a megtámadott ítélet 37–55. pontja).A második jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék jogellenesen vette hivatalból figyelembe a 2011-ben elfogadott, a nyugdíjjogosultság átvitelére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket érintő jogellenességi kifogást. A Bizottság úgy érvel, hogy erre a jogalapra az elsőfokú eljárás felperesei az elsőfokú eljárásban kifejezetten nem hivatkoztak, továbbá annak tárgyában nem folytattak kontradiktórius vitát (

a megtámadott ítélet 72. és 73. pontja).A harmadik jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VIII. melléklete 11. cikkének és a nyugdíjjogosultság átviteléről szóló rendelkezések értelmezése során a Közszolgálati Törvényszék által elkövetett téves jogalkalmazásokon alapul (a megtámadott ítélet a 74–98., 106., 109. és 110. pontja). A Bizottság úgy érvel, hogy azzal a megállapítással, hogy az említett VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt „aktualizált tőkeérték” fogalma különbözik az említett VIII. melléklet 11. cikkének (1) bekezdésében foglalt és e melléklet 8. cikkében meghatározott „biztosításmatematikai egyenérték” fogalmától, a Közszolgálati Törvényszék a szó szerinti értelmezésre szorítkozott, és abból olyan következtetéseket vont le, amelyek jelentős különbségeket teremthetnek a nyugdíjjogosultságuk „befelé irányuló” átvitelét kérelmező tisztviselők, és az e jogosultságok „kifelé irányuló” átvitelét kérelmező tisztviselők között. A Bizottság azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék értelmezése összeegyeztethetetlen mind az Európai Unió nyugdíjrendszere pénzügyi egyensúlyának követelményeivel, mind a „befelé irányuló” átvitelt kérelmező tisztviselők tulajdonhoz való jogával.A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék többször tévesen alkalmazta a jogot azzal a megállapítással, hogy az elsőfokú eljárás felpereseinek a nyugdíjjogosultságaik átvitelére vonatkozó jogai a nyugdíjjogosultság átvitelére vonatkozó, 2011-ben elfogadott általános végrehajtási rendelkezések hatálybalépésének időpontjában már „teljesen kialakultak”, hiszen csak a jóváírásról szóló végleges határozat határozza meg az átvitt nyugdíjjogosultságokat (a megtámadott ítélet 99–108. pontja).