T‑331/09. sz. ügy

Novartis AG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A TOLPOSAN közösségi szóvédjegy bejelentése – A TONOPAN korábbi nemzetközi szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – A vásárlóközönség figyelmének szintje

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk,(1) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok – Az áruk egymást kiegészítő jellege

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk,(1) bekezdés, b) pont)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk,(1) bekezdés, b) pont)

1.      Az érintett vásárlóközönség figyelmi szintjét illetően a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség átfogó értékelése során az érintett áruk fogyasztóiról általában feltételezni kell, hogy szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztók. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az átlagos fogyasztó figyelmének szintje aszerint változhat, hogy milyen típusú árukról vagy szolgáltatásokról van szó.

Ami a gyógyászati készítményeket illeti, az egészségügyi szakemberek fokozott figyelmet tanúsítanak a gyógyszerek felírása során. A végső fogyasztókat illetően abban az esetben, ha a gyógyászati készítményeket vény nélkül árusítják, feltételezni kell, hogy ezen áruk iránt az ésszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő fogyasztók érdeklődnek, mivel ezek az áruk az egészségi állapotukat érintik, és kicsi a valószínűsége annak, hogy ezek a fogyasztók az említett áruk különböző változatait összetévesztik egymással. Ezenkívül, még ha az orvosi vény kötelező volna is, a fogyasztók valószínűleg fokozottabb figyelmet tanúsítanak a szóban forgó áruk felírása során, tekintettel arra, hogy azok gyógyászati készítmények. Ennélfogva úgy lehet tekinteni, hogy a gyógyszerek esetében – függetlenül attól, hogy orvosi rendelvényre vagy anélkül kaphatók – a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztók fokozott figyelmet tanúsítanak.

(vö. 23., 26. pont)

2.      Az áruknak vagy a szolgáltatásoknak a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett hasonlóságának értékelésénél figyelembe kell venni az áruk vagy szolgáltatások kapcsolatát jellemző összes releváns tényezőt. E tényezők magukban foglalják különösen az áruk természetét, rendeltetését és használatát, valamint versengő vagy kiegészítő voltukat. Olyan egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni, mint például az érintett termékek értékesítési csatornái.

A gyógyszerekhez hasonló áruk azonos jellegűek (gyógyszerészeti áruk), azonos a céljuk vagy rendeltetésük (egészségi problémák kezelése), azokat azonos fogyasztóknak szánják (az orvosi ágazat szakembereinek és a pácienseknek), azonos értékesítési csatornákon elérhetők (főszabályként a gyógyszertárakban). Ez a megállapítás abból ered, hogy a szóban forgó áruk ugyanazon általános árucsoporthoz, a gyógyszerekhez tartoznak. Márpedig igen nagy csoportról van szó, amely olyan árukat foglal magában, amelyek különbözők lehetnek. Ennélfogva csak csekély fokú hasonlóság állapítható meg az összes gyógyszer között annak alapján, hogy a gyógyszerek az áruk ugyanazon főcsoportjába tartoznak.

Mivel a gyógyszerek közötti hasonlóság helyes értékelése céljából figyelembe vett tényezők alapján nem lehet különbséget tenni a gyógyszerek különböző alcsoportjai között, más tényezőket kell figyelembe venni. Ezen tényezők különösen a gyógyszerek versengő és kiegészítő jellege, valamint azok célja és különleges rendeltetése (sajátos egészségi problémák kezelése). Ezen tényezők figyelembevétele során meghatározó jelentősége van a gyógyszer orvosi javallatának.

A gyógyszerek ezen sajátosságát már figyelembe vette az ítélkezési gyakorlat, amely szerint abban az esetben, amikor a fogyasztó mindenekelőtt sajátos igényeinek megfelelő árut vagy szolgáltatást keres, a szóban forgó áru vagy szolgáltatás célja vagy rendeltetése meghatározó jellegű lesz választásának irányultságát illetően. Ennélfogva, abban az esetben, amikor a fogyasztók a vásárlást megelőzően a cél vagy rendeltetés szempontját veszik figyelembe, az az elsődleges szempont áruk vagy a szolgáltatások alcsoportjának meghatározásakor. A gyógyászati készítmények célját vagy rendeltetését azok orvosi javallata mutatja leginkább.

Ennélfogva az a tény, hogy a szóban forgó árukat ugyanazon időben ugyanaz a fogyasztó használhatja, nem elegendő ahhoz, hogy azokat kiegészítő áruknak lehessen tekinteni. Ugyanis kiegészítő áruk vagy szolgáltatások olyan, egymással szoros kapcsolatban álló áruk vagy szolgáltatások, amelyek egyike annyira nélkülözhetetlen vagy fontos a másik használatához, hogy a fogyasztók azt gondolhatják, hogy ugyanazon vállalkozás felel ezen termékek előállításáért vagy szolgáltatások nyújtásáért.

(vö. 30., 35–37., 41. pont)

3.      Tekintettel arra a tényre, hogy egyrészt a szóban forgó áruk csak csekély mértékben hasonlók, és az ütköző védjegyek közepes mértékű hasonlóságot mutatnak, másrészt az érintett vásárlóközönség a közepesnél nagyobb figyelmet tanúsít, az orvosi ágazat szakembereiből, valamint az osztrák és spanyol végső fogyasztókból álló érintett vásárlóközönség számára nem áll fenn a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség egyrészről a TOLPOSAN szómegjelölés – amelynek lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó „Tolperizon tartalmú gyógyszerek; tolperizontartalmú állatgyógyászati készítmények izomrelaxáló hatással” vonatkozásában kérték – másrészről a TONOPAN szómegjelölés között, amelyet korábban Ausztriára és Spanyolországra kiterjedő hatállyal rendelkező nemzetközi védjegyként lajstromoztak az ugyanebbe az osztályba tartozó „fejfájás és migrén kezelésére való fájdalomcsillapítókkal” kapcsolatban.

(vö. 29., 32., 58. pont)