2023. november 28-án benyújtott kereset – Asociația Inițiativa pentru Justiție kontra Bizottság
(T-1126/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Asociația Inițiativa pentru Justiție (Constanţa, Románia) (képviselők: V.-D. Oanea ügyvéd és C. Zatschler SC)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló 2006/928/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 15-i (EU) 2023/1786 bizottsági határozatot;1 és
a Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap nyilvánvaló értékelési hibákon és téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben megállapítást nyert, hogy teljesültek a Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, EEM) létrehozásáról szóló 2006/928/EK határozatban felállított értékelési kritériumok.
A második jogalap az EUMSZ 296. cikkben, a Charta 41. cikkében és az európai uniós jog általános elveiben foglalt indokolási kötelezettség megsértésén alapul.
A harmadik jogalap az EUSZ 2. cikk és az EUSZ 49. cikk, valamint lényeges eljárási szabályok megsértéséén alapul, amennyiben az EEM alkalmazásának megszüntetése és hatályon kívül helyezése előtt nem szerezték be a Parlament és a Tanács hozzájárulását.
Az EEM feladata volt, hogy mind politikai, mind jogi szempontból lehetővé tegye Románia számára, hogy az összes koppenhágai kritérium és az EUSZ 49. cikk teljes körű tiszteletben tartása nélkül az Európai Unió tagállamává váljon, amely cikk teljes mértékben tiszteletben tartja az EUSZ 2. cikket mint a csatlakozás conditio sine qua nonját.
Az EEM létrehozása tehát nem a Bizottság egyoldalú diszkrecionális döntése volt, és az nem is az intézménye feltételeivel való párhuzam biztosítására irányult, az EEM hatályon kívül helyezéséhez pedig szintén szükség volt legalább a Parlament és a Tanács egyetértésére. Annak meghatározásának igénye nélkül, hogy szükséges lett volna-e az EUSZ 49. cikkben előírt többség (egyhangúság a Tanácsban és egyszerű többség a Parlamentben), a Bizottság ezen intézmények közül egyiknek sem kérte a tényleges hozzájárulását, és azt nem is kapta meg.
Ezenkívül, a Bizottság – anélkül, hogy megvárta volna a másik két intézmény visszajelzését – az EEM alapján már nem végzett monitoring tevékenységet, így kész tények elé állította a többi intézményt, egyúttal meghiúsította azon saját hatáskörét, hogy elvégezze a rá háruló értékeléseket, és később tegyen javaslatot az EEM hatályon kívül helyezésére.
____________
1 HL 2023. L 229., 94. o.