T‑53/10. sz. ügy

Peter Reisenthel

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – A megsemmisítési kérelem megsemmisítési osztály általi elutasítása – A megsemmisítési osztály határozatának faxon történő kézbesítése – A fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés – A fellebbezés indokolását tartalmazó beadvány – Benyújtási határidő – A kereset elfogadhatósága – A 6/2002/EK rendelet 57. cikke – A határozatok kijavítása – A 2245/2002/EK rendelet 39. cikke – A jogsértő határozatok visszavonására lehetőséget adó általános jogelv”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Az OHIM határozatai – Kijavítás – Nyilvánvaló hiba – Fogalom – A védelemhez való jog megsértése – Kizártság

(2245/2002 bizottsági rendelet, 39. cikk)

2.      Intézmények jogi aktusai – Visszavonás – Jogellenes aktusok – Feltételek – Az ésszerű határidő és a bizalomvédelem elvének betartása

3.      Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Hiba – A jogi aktus hatályon kívül helyezése – Feltételek

1.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet végrehajtásáról szóló, 2245/2002 rendelet 39. cikke értelmében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) határozataiban csak a nyelvi és másolási hibák, valamint a nyilvánvaló hibák javíthatók ki. Ezeket saját kezdeményezésére vagy az érdekelt fél kérésére az a szervezeti egység javítja ki, amely a határozatot hozta.

Figyelembe véve a valamely illetékes hatóság által hozott jogerős határozat rendelkező része kötőerejének fontosságát, és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartására figyelemmel, az ilyen határozat későbbi kijavítását kivételes esetekben lehetővé tevő szabályt szigorúan kell értelmezni. Ennélfogva a nyilvánvaló hiba fogalma olyan alaki hibákra korlátozódik, amelyek hibás jellege magából a határozatból is egyértelműen kiderül, és amelyek nincsenek kihatással a határozat rendelkező részében és indokolásában foglaltak hatályára és érdemi részére. A nyilvánvaló hiba fogalma viszont nem terjedhet ki a megtámadott határozat érdemi részének érvénytelenségét eredményező hibákra.

A védelemhez való jog abból eredő megsértése, hogy a határozatot még azelőtt meghozták, hogy lejárt volna a felperes részére észrevételeinek megtételére biztosított határidő, nem minősül a 2245/2002 rendelet 39. cikke értelmében vett nyilvánvaló hibának. Az ilyen jellegű jogsértés ugyanis olyan hiba, amely kihatással van a határozat meghozatalára vezető eljárásra, és ennélfogva a határozat érdemi részének érvénytelenségét eredményezheti.

(vö. 35., 37. pont)

2.      Lehetőség van egyes anyagi jogokat keletkeztető, jogsértő közigazgatási határozatok visszaható hatályú visszavonására, amennyiben a jogi aktust meghozó intézmény követi az ésszerű határidők betartására és az aktus kedvezményezettjének bizalomvédelemhez való jogára vonatkozó feltételeket, aki az aktus jogszerűségében okkal bízhatott.

(vö. 40. pont)

3.      Annak ellenére, hogy létezik más jogi alap is, a jogi alap téves megválasztása az érintett jogi aktus érvénytelenségét vonja maga után, amennyiben annak kihatása lehetett a jogi aktus tartalmára, többek között azáltal, hogy az elfogadásához alkalmazandó eljárást szabálytalanná tette

(vö. 41. pont)