A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2011. szeptember 29.

F‑93/05. sz. ügy

Harald Mische

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Kinevezés – Felvétel és egyidejűleg más intézményhez történő áthelyezés – Az új, kevésbé előnyös szabályok alkalmazásával történő besorolás – A kereset elfogadhatósága – A keresetindításhoz fűződő érdek – Elkésettség”

Tárgy:      Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben H. Mische először is a Parlament 2004. október 4‑i, a felperest az A*6 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába besoroló határozatának megsemmisítését, továbbá a szabályos besorolásából következő valamennyi jogába történő visszahelyezését, végül kártérítés megítélését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket. A Tanács – mint beavatkozó – maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Besorolásról szóló határozat ellen irányuló megsemmisítés iránti kereset – A tisztviselő felvételével egyidejűleg történő áthelyezése – A besorolásról szóló határozat betudhatósága

(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (1) bekezdés, b) pont, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A benyújtás időpontja

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A benyújtási határidő kezdete

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

1.      A kereset tárgyának a kereset benyújtásakor fenn kell állnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlan, és a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, különben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt előterjesztő fél számára előnnyel járjon. Ezen feltételek nem teljesülnek a tisztviselő besorolásáról szóló parlamenti határozat megsemmisítése iránti kereset esetében, amennyiben megállapítást nyer, hogy először is ezt a besorolást az érintett felvételéről, és ezzel egyidejűleg a Bizottsághoz történő áthelyezéséről szóló parlamenti határozatban rögzítették, másodszor erre a felvételre csak a Bizottság kifejezett kérésére került sor egyedül abból az okból, hogy – a személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján – a szervezeti egységeinél egy üres beosztás betöltésre kerüljön, harmadszor – ráadásul – a Bizottság aktívan részt vett a besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő besorolás meghatározásában, és a tényleges felvétel időpontjának rögzítésében, negyedszer pedig az utóbbi később, a beosztásról szóló határozatában közelebbről meghatározta azon beosztás besorolási fokozatba való besorolását, amelybe az érintettet áthelyezték, és módosította az érintett fizetési fokozatba való besorolását. E körülmények között a Bizottság határozata ezekben a kérdésekben a Parlament határozatának helyébe lépett, anélkül hogy az utóbbit ebben a vonatkozásban valaha végrehajtották volna, mivel e két határozat ugyanazon a napon lépett hatályba, és az érintett nem dolgozott a Parlamentnél. Egyébiránt az érintett tisztviselőt nem lehetett volna áthelyezni a Bizottsághoz, ha őt a Parlament nem sorolta volna be a Bizottság által meghatározott besorolási fokozatba.

Ebből következik, hogy – legalábbis ami az említett tisztviselő besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő besorolását illeti – a Parlament határozata csak alakilag tudható be ezen intézménynek, mivel ezt a besorolást valójában a Bizottság határozta meg.

(lásd a 23–25. és 27. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑373/06. P., C‑379/06. P. és C‑382/06. P. sz., Flaherty és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2008. április 17‑én hozott ítéletének 25. pontja.

2.      Az előzetes közigazgatási panasz benyújtása időpontjának meghatározását illetően a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a panaszt nem akkor kell benyújtottnak tekinteni, amikor elküldik az intézménynek, hanem amikor ez utóbbihoz megérkezik. Márpedig, ami a három hónapos határidő lejáratának napját illeti, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti határidő a harmadik hónapban a határidőt megindító esemény vagy jogi aktus napjával azonos számot viselő nap végén jár le.

(lásd a 29. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének 8. és 13. pontja; 152/85. sz., Misset kontra Tanács ügyben 1987. január 15‑én hozott ítéletének 8. és 9. pontja.

a Közszolgálati Törvényszék F‑73/06. sz., Van Neyghem kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének 43. és 45. pontja.

3.      A három hónapos határidőt – amely a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint általában abban az időpontban kezdődik, amikor az érintett személyt a határozatról értesítették, de semmiképpen sem később, mint amikor az érintett a határozatot kézhez kapta – úgy kell értelmezni, hogy ez a határidő már azon a napon elkezdődik, amikor a tisztviselő a határozat indokolásáról és a rendelkező részének tartalmáról tudomást szerez, függetlenül attól, hogy az esetleg nem a határozatot meghozó intézmény útján történik.

(lásd a 30. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑196/95. sz., H kontra Bizottság ügyben 1997. június 3‑án hozott ítéletének 31. pontja.