A Törvényszék (ötödik tanács) T-201/21. sz., Covington & Burling és Van Vooren kontra Bizottság ügyben 2023. június 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2023. augusztus 23-án benyújtott fellebbezés

(C-540/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európi Bizottság (képviselők: S. Ciubotaru, C. Ehrbar és A. Spina meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Covington & Burling, Bart Van Vooren

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a fellebbezéssel megtámadott ítéletet;

kötelezze az alperest a T-201/21. sz.  üggyel és a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében az Európai Bizottság két jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a komitológiai szabályoknak az 1049/2001/EK rendelet¹ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt, „az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné” feltétel értelmezése szempontjából vett relevanciáját.

Az első jogalap két részből áll.

Egyrészt, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,¹ valamint a bizottságok számára készült eljárásiszabályzat-mintának a dokumentumokhoz való hozzáférés alól az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott releváns kivétel alkalmazása szempontjából vett relevanciáját.

Másrészt, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a bizottságok számára készült eljárásiszabályzat-mintát és a 182/2011/EU rendeletet tévesen értelmezte annak értékelése során, hogy „a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné-e”.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, „a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné” tagmondatot értékelte.

A második jogalap két részből áll.

Egyrészt, a Törvényszék a Bizottság által a vitatott határozatban előadott érveket hiányosan értékelte, amikor azt mérlegelte, hogy „a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné-e”, és ezáltal megsértette indokolási kötelezettségét.

Másrészt, a Törvényszék nem alkalmazta a megfelelő jogi normákat, és az egybevágó valószínűsítő körülmények együttesének részeként elmulasztotta a releváns tényezők értékelését.

____________

¹ Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti ás tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

¹ HL 2011. L 55., 13. o.