A Törvényszék (harmadik tanács) T-376/21. sz., Instituto Cervantes kontra Bizottság ügyben 2023. június 14-én hozott ítélete ellen az Instituto Cervantes által 2023. augusztus 18-án benyújtott fellebbezés
(C-534/23. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Instituto Cervantes (képviselők: E. van Nuffel d'Heynsbroeck ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Spanyol Királyság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2023. június 14-i Instituto Cervantes kontra Bizottság ítéletét (T-376/21, EU:T:2023:331), amelyben a Törvényszék elutasította a felperesnek az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei részére nyújtandó nyelvi képzésre irányuló keretszerződésekre vonatkozó (HR/2020/OP/0014. sz.) közbeszerzési szerződés 3. tételét (spanyol nyelvi képzés) az első helyre rangsorolt CLL Centre de Langues – Allingua-csoportnak és a második helyre rangsorolt fellebbezőnek odaítélő bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelmét;
vizsgálja meg érdemben a keresetet, és semmisítse meg a megtámadott határozatot;
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező fellebbezése alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik.
1. Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a fellebbező jogszerűen tévesen értelmezte az ajánlatok elektronikus benyújtásának módjaira vonatkozó előírásokat, amelyek az ajánlata jellemzőinek értékelése során egyes olyan műszaki dokumentumok elutasítását eredményezték, amelyeket az ajánlattal fizikai valójukban nem nyújtottak be, de amelyekre a benyújtott ajánlatban szereplő link utalt.
A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a tényeket, és tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a hiba nem jogszerű, mivel először is a hiba a vitatott közbeszerzési eljárással ellentétes és azzal egyidejűleg bekövetkezett előzményeknek tudható be, másodszor pedig az ajánlattevők jelentős része ugyanazt a hibát követte el.
A jogalap keretében azt is előadja, hogy téves jogalkalmazáson alapul az az érvelés, amellyel a Törvényszék ezt követően a teljesség kedvéért elutasította a kattintható szöveges link révén hozzáférhető dokumentum teljessége vizsgálatának hiányára vonatkozó kifogást, mivel az Európai Bizottság a jogszerű hibával összefüggésben már nem utasíthatja el a műszaki dokumentumot.
2. A második jogalap az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 167. cikke (4) bekezdésének megfelelően az ajánlatokra vonatkozó jellemzők összehasonlítására vonatkozó azon kötelezettség tényleges teljesítésének elmulasztására vonatkozik, amelyet az ajánlatkérőnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása érdekében kell teljesítenie, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatát a szerződés valamennyi tétele tekintetében azonosan értékelik és minősítik, jóllehet a versengő ajánlatok eltérőek.
A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az ajánlatok összehasonlítása során az ajánlatkérő szerv elvégezheti minden egyes ajánlat önálló értékelését, majd ezen önálló értékelések alapján egyszerűen rangsorolhatja az ajánlatokat, miközben a versenyben lévő ajánlatok relatív tulajdonságainak egyértelművé tétele maga után vonja az odaítélési szempontok tekintetében benyújtott műszaki javaslatok konkrét összevetését.
____________
1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).