T‑240/10. sz. ügy

Magyarország

kontra

Európai Bizottság

„Jogszabályok közelítése – GMO‑k környezetbe történő szándékos kibocsátása – Forgalombahozatali engedélyezési eljárás – Az EFSA tudományos szakvéleményei – Komitológia – Szabályozási bizottsági eljárás – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Hivatalból való figyelembevétel”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első kibővített tanács), 2013. december 13.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – A megtámadott jogi aktust kibocsátó intézmény hatáskörének hiánya – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat – Feltétel – A kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 263. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Terjedelem – Eljárási szabályok megsértése – Géntechnológiával módosított szervezetek forgalombahozatali engedélyezési eljárása – Az engedélyező határozatok módosított tervezeteinek az illetékes szabályozási bizottságok elé való terjesztésének Bizottság általi elmulasztása – Bennfoglaltság – Következmény – Az említett engedélyező határozatok semmissége

(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés és EUMSZ 264. cikk, első bekezdés; 1829/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2001/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv; 1999/468 tanácsi határozat, 5. cikk)

3.      Európai uniós jog – Értelmezés – Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Figyelembevétel – Szakhatóság véleményén alapuló határozatok – Az említett vélemények e határozatok indokolásába való beépítése

1.      A lényeges eljárási szabályoknak az EUMSZ 263. cikk szerinti megsértése olyan, ún. eljárásgátló jogalap, amelyet az uniós bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. Ugyanez vonatkozik a fent említett cikk szerinti hatáskör hiányára. Egyebekben az uniós bíróságnak az eljárásgátló jogalap hivatalból való figyelembevételére vonatkozó kötelezettségét a kontradiktórius eljárás elvére tekintettel kell gyakorolnia.

(vö. 70., 71. pont)

2.      Különösen a lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül valamely eljárási szabály megsértése, ha e szabály tiszteletben tartása esetén az eljárás eredménye vagy az elfogadott jogi aktus tartalma lényegesen más lehetett volna.

Ami a Bizottság által a géntechnológiával módosított szervezetek forgalombahozatalára vonatkozóan javasolt intézkedéseket illeti, ezeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468 határozat 5. cikkében megállapított szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezen eljárás előírja a Bizottság számára azon kötelezettséget, hogy az illetékes szabályozási bizottság elé terjessze az intézkedések tervezetét.

Ezért amennyiben azt kell megállapítani, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek forgalombahozatalára vonatkozó eljárás eredménye vagy az elfogadott engedélyező határozatok tartalma lényegesen más lehetett volna, ha a Bizottság tiszteletben tartotta volna az 1999/468 határozat 5. cikkében előírt eljárást, ez utóbbi – amikor a forgalombahozatalt engedélyező határozatok elfogadásakor nem terjeszti az illetékes szabályozási bizottságok elé ezen engedélyező határozatok módosított tervezeteit – megsérti az 1999/468 határozat 5. cikke szerinti eljárásjogi kötelezettségeit, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18 irányelv, továbbá a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003 rendelet fenti cikkre utaló rendelkezéseit, és ezáltal mindkét határozat tekintetében lényeges eljárási szabályokat sért az EUMSZ 263. cikk második bekezdése értelmében, amit a Törvényszék köteles hivatalból figyelembe venni. Következésképpen e határozatok az EUMSZ 264. cikk első bekezdésének megfelelően teljes egészükben semmisek.

(vö. 80., 84., 85., 87. pont)

3.      Valamely jogi aktus rendelkező részét az elfogadásához vezető okok figyelembevételével kell értelmezni, és attól elválaszthatatlan, mivel a jogi aktus egészet alkot. Az intézmény – azáltal, hogy a határozataiban egy szakhatóság véleményeire támaszkodik – beépíti e vélemény tartalmát a határozatainak elfogadásához vezető értékelésbe és azok indokolásába.

(vö. 90., 91. pont)