T‑107/17. sz. ügy
Frank Steinhoff és társai
kontra
Európai Központi Bank
A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2019. május 23.
„Szerződésen kívüli felelősség – Gazdaság‑ és monetáris politika – EKB – Nemzeti központi bankok – A görög államadósság átütemezése – A magánszektor részvétele – Kollektív fellépési záradékok – A hitelviszonyt megtestesítő görög értékpapírok kötelező cseréje – Magánhitelezők – Az EKB véleménye – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – A pacta sunt servanda elv – Az Alapjogi Charta 17. cikkének (1) és (2) bekezdése – Az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése – EUMSZ 124. cikk”
1. Kártérítési kereset – Keresetindítási határidők – Ötéves elévülési idő – A keresetnek a határidő lejártát megelőző napon való benyújtása – Elfogadhatóság – A keresetlevél hiányainak utólagos pótlása – Hatás hiánya
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés, és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 46. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
(lásd: 30–33. pont)
2. Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Az eljárás nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott iratok benyújtása – Az eljárás nyelvén készített fordítás benyújtásának kötelezettsége – Megsértés – Következmények
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 46. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 35–37. pont)
3. Kártérítési kereset – Tárgy – Az Európai Központi Bank által okozott kár megtérítésére irányuló kérelem – Az uniós bíróság hatásköre – A Bank részéről a kár valamely tagállam magatartásának való betudása – Hatás hiánya
(EUMSZ 268. és EUMSZ 340. cikk)
(lásd: 42–46. pont)
4. Kártérítési kereset – Önálló jelleg – A megsemmisítés iránti keresettől való eltérés
(EUMSZ 263. és EUMSZ 268. cikk)
(lásd: 51. pont)
5. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – Értékelési szempontok
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 52–54. pont)
6. Kártérítési kereset – Tárgy – Valamely nem kötelező erejű és politikai jellegű aktussal okozott kár megtérítése iránti kérelem – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 55–57. pont)
7. Gazdaság‑ és monetáris politika – Monetáris politika – Végrehajtás – Az Európai Központi Bank (EKB) által a hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabálytervezetek tárgyában a nemzeti hatóságoknak címzett vélemények – Kötelező jelleg – Hiány – Az EKB‑nak a vélemények elfogadására vonatkozó mérlegelési jogköre
(EUMSZ 127. cikk, (4) bekezdés; 98/415 tanácsi határozat, (3) preambulumbekezdés, és 2. és 4. cikk)
(lásd: 71., 72. pont)
8. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A pacta sunt servanda elv – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 77., 78. pont)
9. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – A valamely tagállamnak címzett véleményben az Európai Központi Bank által az ellen emelt kifogás hiánya, hogy a pacta sunt servanda elvét megsértették azáltal, hogy a nemzeti államadósság átütemezése céljából a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra alkalmazandó feltételeket módosító törvényt fogadtak el – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 79–85. pont)
10. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – Tulajdonhoz való jog – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 96., 97. pont)
11. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – A tulajdonhoz való jog – Korlátozások – Megengedhetőség – Feltételek
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk, (1) bekezdés, és 52. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 99., 100. pont)
12. Gazdaság‑ és monetáris politika – Monetáris politika – Végrehajtás – Az Európai Központi Bank (EKB) által a hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabálytervezetek tárgyában a nemzeti hatóságoknak címzett vélemények – Valamely tagállam által olyan törvény elfogadása, amely bizonyos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének korlátozásáról rendelkezik a nemzetgazdaságnak és az euróövezetnek az érintett tagállam nemteljesítésével kapcsolatos kockázattal szembeni védelme céljából – A tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása – Hiány
(EUMSZ 127. cikk, (4) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk, (1) bekezdés; 98/415 tanácsi határozat)
(lásd: 105., 108–116. pont)
13. A tőke szabad mozgása – A tőkemozgásra vonatkozó korlátozások – Az érintett tagállam által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének korlátozására vonatkozó nemzeti szabályozás – A nemzetgazdaságnak és az euróövezetnek az érintett tagállam nemteljesítésével kapcsolatos kockázattal szembeni védelme szükségességére alapított igazolás – Megengedhetőség
(EUMSZ 63. cikk)
(lásd: 119., 120. és 122–124. pont)
14. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelése – Az eljárás feleinek biztosított védelem az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben – A szabad bizonyítás elvével való összeegyeztetés – Más ügyből származó eljárási irat felhasználása – Megengedhetőség – Valamely eljárási irat hiányzó oldalakkal történő benyújtása – A válasz szakaszában történő hiánypótlás – Az ellenérdekű fél védelemhez való jogának megsértése – Hiány
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk)
(lásd: 129–131. pont)
15. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – A pénzügyi intézményekhez kiváltságos hozzáférést prudenciális alapú igazolás nélkül biztosító intézkedések elfogadásának tilalma – Az érintett tagállam által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének korlátozására vonatkozó nemzeti szabályozás – A nemzetgazdaságnak és az euróövezetnek az érintett tagállam nemteljesítésével kapcsolatos kockázattal szembeni védelme szükségességére alapított igazolás – Megengedhetőség
(EUMSZ 124. cikk; 3604/93 tanácsi rendelet, 2. cikk)
(lásd: 136–138. pont)
16. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A pénzügyi intézményekhez kiváltságos hozzáférést prudenciális alapú igazolás nélkül biztosító intézkedések elfogadásának tilalma – Kizártság
(EUMSZ 124. cikk, és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 139., 140. pont)
17. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 143., 144. pont)
Összefoglalás
A 2019. május 23‑án hozott Steinhoff és társai kontra EKB ítéletben (T‑107/17) a Törvényszék elutasította azt a kártérítési keresetet, amely a magánhitelezőket állítólag annak következtében ért kár megtérítésére irányul, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a Görög Köztársaság által kibocsátott és garantált értékpapírokra vonatkozó véleményét.(1)
2012. február 2‑án a Görög Köztársaság az EUMSZ 282. cikk (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 127. cikk (4) bekezdése alapján a 4050/2012. sz. görög törvénytervezetről elfogadandó vélemény iránti kérelemmel fordult az EKB‑hoz, amely tervezet a görög államadósság átütemezése érdekében a görög állam által kibocsátott vagy garantált, átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra alkalmazandó feltételeknek az ezen értékpapírok tulajdonosaival való megállapodás keretében, különösen „kollektív fellépési záradékok” (a továbbiakban: KFZ) alkalmazása alapján történő módosításáról szóló szabályokat vezetett be. Mivel az EKB pozitív véleményt adott ki a törvénytervezettel kapcsolatban, a törvényt 2012. február 23‑án elfogadta a görög parlament.
A KFZ mechanizmusa értelmében az érintett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében javasolt módosítások jogilag kötelezővé váltak a görög jog hatálya alá tartozó és 2011. december 31‑ét megelőzően kibocsátott, a magánbefektetők részvételére vonatkozó (Private Sector Involvement, a továbbiakban: PSI) felhívásokat jóváhagyó minisztertanács aktusában meghatározott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok minden tulajdonosára abban az esetben, ha az említett módosításokat az értékpapír‑tulajdonosoknak az említett értékpapírok névértékének legalább kétharmadát képviselő többsége jóváhagyja. Mivel elérték az értékpapírcsere megvalósításához előirányzott határozatképességet és többséget, a 4050/2012. sz. törvény alkalmazásában a hitelviszonyt megtestesítő görög értékpapírok valamennyi tulajdonosa értékpapírjainak cseréjére, és következésképpen ezen értékpapírok értékének csökkentésére sor került. A felperesek görög hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosaiként a PSI és a 4050/2012. sz. törvénnyel végrehajtott KFZ alapján részt vettek a görög államadóság átütemezésében azt követően, hogy elutasították az értékpapírjaik cseréjére vonatkozó ajánlatot.
Keresetükben a felperesek az EKB‑t tették felelőssé azon kárért, amelyet állítólag amiatt szenvedtek el, hogy az EKB a véleményében nem hívta fel a Görög Köztársaság figyelmét arra, hogy a görög államadósságnak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kötelező cseréjén keresztül tervezett átütemezése jogellenes.
Az EKB szerződésen kívüli felelőssége kapcsán a Törvényszék először is megállapította, hogy az EKB véleményei nem kötik a nemzeti hatóságokat. A 98/415 határozat(2) (3) preambulumbekezdése és 4. cikke értelmében ugyanis a nemzeti hatóságoknak csak figyelembe kell venniük e véleményeket, és e vélemények nem érintik e hatóságoknak az e tervezetekben említett ügyekkel kapcsolatos felelősségét. Ebből következik, hogy noha az EKB‑val való konzultáció kötelezettsége megköveteli, hogy az EKB célravezető módon a nemzeti hatóságok tudomására hozhassa álláspontját, nem kötelezheti a nemzeti hatóságokat arra, hogy azt kövessék. Másodszor a Törvényszék megállapította, hogy az EKB a véleményei elfogadása során széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Az EKB‑t megillető széles mérlegelési jogkör azt jelenti, hogy az EKB szerződésen kívüli felelősségét csak e mérlegelési jogkör korlátainak nyilvánvaló és súlyos túllépése válthatja ki. Következésképpen az EKB szerződésen kívüli felelősségét csak a magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése válthatja ki.
Ebben az összefüggésben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felperesek tévesen állították, hogy az EKB a szerződésen kívüli felelősségének kiváltására alkalmas módon, jogellenesen járt el akkor, amikor a vitatott véleményben nem kifogásolta a pacta sunt servanda elv megsértését, amelyet a 4050/2012. sz. törvény elfogadása valósított meg velük szemben. Az ugyanis, hogy a felperesek a Görög Köztársaság által kibocsátott és garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat jegyeztek, a felperesek és a Görög Köztársaság között szerződéses jogviszonyt teremtett. E szerződéses jogviszonyra nem irányadó a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény(3) 26. cikkében szereplő pacta sunt servanda elv. Ezen Egyezmény 1. cikke alkalmazásában ugyanis ezt az Egyezményt csak az államok közötti szerződésekre kell alkalmazni. Következésképpen a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény 26. cikke nem minősül a magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabálynak.
Ezenkívül a Törvényszék megjegyezte, hogy az EKB véleményeinek címzettjei nem a magánszemélyek, és fő tárgyukat nem a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valamely tagállam általi kibocsátását követően valamely magánszemély és e tagállam között fennálló szerződéses jogviszony képezi. A 98/415 határozat 2. cikke értelmében ugyanis az EKB véleményeinek címzettjei az EKB‑val történő konzultációra köteles tagállami hatóságok, és nem a magánszemélyek. Következésképpen, amikor a Görög Köztársaság egy olyan törvénytervezetről konzultál az EKB‑val, amely a nemzeti bankokat és a pénzintézetekre vonatkozó szabályokat érinti, amennyiben e szabályok lényegesen befolyásolják a pénzintézetek és pénzpiacok stabilitását, az EKB nem köteles állást foglalni arról, hogy e tagállam a hitelviszonyt megtestesítő állami értékpapírok tulajdonosaival szemben tiszteletben tartja‑e a szerződések jogának általános elvét, a pacta sunt servandát. Így az EKB véleményezési hatásköre nem biztosít a felpereseknek ahhoz való jogot, hogy az EKB az őket a Görög Köztársaság által kibocsátott és garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jegyzése nyomán a Görög Köztársasággal szemben megillető szerződéses jog megsértését kifogásolja.
Ezt követően a Törvényszék megállapította, hogy a felperesek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai értékének korlátozása nem minősült aránytalan beavatkozásnak a Görög Köztársaság gazdaságának és az euróövezetnek a kifizetések Görög Köztársaság általi beszüntetésének és a Görög Köztársaság gazdasága összeomlásának a kockázatával szembeni védelmére irányuló célhoz viszonyítva. A felperesek tehát tévesen állították, hogy a szóban forgó intézkedések az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésében biztosított, tulajdonhoz való jog megsértésének minősülnek.
Továbbá a Törvényszék az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdésében biztosított szabad tőkemozgás megsértésének hiányára következtetett, úgy ítélve meg, hogy a jelen esetben a 4050/2012. sz. törvény alapján hozott intézkedéseket közérdeken alapuló nyomós okok igazolták, mivel az e törvényhez vezető körülmények valóban kivételesek voltak, mivel átütemezés hiányában hiteles kilátás volt a Görög Köztársaság rövid távú fizetőképtelenségére, vagy legalábbis részleges teljesítőképtelenségére. Ezzel együtt a szóban forgó intézkedések célja az is volt, hogy biztosítsák az egész euróövezet bankrendszerének stabilitását. A felperesek továbbá nem bizonyították, hogy a szóban forgó intézkedések aránytalanok voltak. Ezek lehetővé tették az egész euróövezet bankrendszere stabilitásának a helyreállítását, és nem bizonyított, hogy túllépték volna az e stabilitás helyreállításához szükséges mértéket. Közelebbről, a magánhitelezőknek a hitelviszonyt megtestesítő görög értékpapírok cseréjében kizárólag önkéntes alapon történő részvétele, amelyet a felperesek javasolnak, nem tette volna lehetővé ezen értékpapírcsere sikerének biztosítását. Ugyanis mivel az említett csere nem biztosította volna a magánhitelezők közötti egyenlő bánásmódot, kevés magánhitelező fogadta volna el a cserét, figyelemmel az azzal járó erkölcsi kockázatra, tudniillik arra, hogy ők viselnék a hitelviszonyt megtestesítő görög értékpapírok cseréjében részt nem vevő hitelezők által vállalt kockázatok következményeit.
Végül a Törvényszék úgy vélte, hogy a felperesek tévesen hivatkoztak az EKB velük szemben fennálló felelősségét megalapozó, abból adódó jogellenes magatartásra, hogy az EKB a jelen ügyben nem hozta fel az EUMSZ 124. cikket. Az EUMSZ 124. cikk ugyanis tilt minden olyan, nem prudenciális megfontoláson alapuló intézkedést, amely többek között a tagállamoknak kiváltságos hozzáférést biztosít a pénzügyi szervezetekhez, annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hatékony és eredményes költségvetési politikát folytassanak, elkerülve azt, hogy az államháztartási hiány monetáris finanszírozása vagy a kormányok pénzpiacokhoz való kiváltságos hozzáférése a tagállamok túlzott eladósodásához vagy túlzott hiányhoz vezessen. Márpedig a 4050/2012. sz. törvénynek nem az a célja, hogy a Görög Köztársaság eladósodását növelje, hanem épp ellenkezőleg, arra irányul, hogy ezen eladósodás túlzott jellegére tekintettel azt a felperesek tulajdonában álló értékpapírok leértékelése révén csökkentse. Továbbá a törvénytervezet hozzájárult mind a görög államháztartás stabilitásának, mind az euróövezet pénzügyi rendszere stabilitásának a megőrzéséhez. Mindenesetre az EUMSZ 124. cikknek nem célja a felperesek védelme, és nem biztosít számukra jogokat.