T‑230/10. sz. ügy

Spanyol Királyság

kontra

Európai Bizottság

„EMOGA – Garanciarészleg – A finanszírozásból kizárt kiadások – Gyümölcsök és zöldségek – A kiadások igazolásának kötelezettsége – A termelő szervezetek elismerésének feltételei”

Az ítélet összefoglalása

1.      Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcsök és zöldségek – Termelői szervezetek – Az EMOGA általi finanszírozás – Feltétel – A felmerült kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás bizonyítéka

(2200/96 tanácsi rendelet, 15. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés; 1433/2003 bizottsági rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés, c) pont)

2.      Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcsök és zöldségek – Termelői szervezetek – Az EMOGA általi finanszírozás – Ezen szervezetek nemzeti hatóságok általi elismerése – Feltétel – Demokratikus működés

(2200/96 tanácsi rendelet, 11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, d) pont; 1433/2003 bizottsági rendelet, 4., 13. cikk, (2) bekezdés, b) pont, és 14. cikk, (2) bekezdés)

1.      A gyümölcs‑ és zöldségpiac közös szervezéséről szóló 2200/96 rendelet 15. cikke (5) bekezdése első albekezdésének, valamint a működési alapok, a működési programok és a pénzügyi hozzájárulás tekintetében a 2200/96 rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1433/2003 rendelet 18. cikke (2) bekezdése c) pontjának együttes olvasatából az következik, hogy uniós pénzügyi támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható működési program jogcímén termelői szervezet számára, hogy a szóban forgó programmal kapcsolatban felmerült kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás tekintetében bizonyítékot szolgáltatnak.

E szabály nem zárja ki a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatos költségek figyelembevételét, amennyiben a szóban forgó költségeket közvetlenül a forgalmazók, és közvetve a termelői szervezetek viselik. Csak azt kell ugyanis bizonyítani, hogy a szóban forgó költségeket a termelői szervezetek viselik, közvetve vagy közvetlenül.

(vö. 19., 20., 22. pont)

2.      A termelői szervezetekre vonatkozó uniós szabályozás célja ezek demokratikus működésének biztosítása, két alapelv érvényesülése mellett. Egyfelől a termelői szervezet termelő tagjainak ellenőrizniük kell szervezetüket és annak döntéseit. Másfelől a termelői szervezet tagjai között legalább öt termelőnek kell lennie, és e tagok közül főszabály szerint egyik sem rendelkezhet a szavazatok több mint 20%‑ával.

A termelői szervezetek demokratikus működésének biztosítása céljából figyelembe kell venni a termelői szervezet tagjainak részesedéseivel rendelkező természetes vagy jogi személyek kilétét. Márpedig ilyen ellenőrzés hiányában ugyanazon természetes vagy jogi személy, aki/amely valamely termelői szervezet több tagja részesedéseinek nagyobb részével, illetve egészével rendelkezik, és így e tagok, különösen pedig döntéshozatali folyamataik felett ellenőrzést gyakorol, e tagok mögé rejtőzhet. E körülmények között az említett második elv megkerülhető lenne, mivel a termelői szervezet tagjainak látható száma nem fejezné ki a termelői szervezet valóban független tagjainak számát.

Egyébiránt a 2200/96 rendeletnek a termelői csoportok előzetes elismerése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1432/2003 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében az egy tag rendelkezésére álló szavazati jogok 20%–os maximális értéke tagállam általi megnövelésének arányban kell lennie a szóban forgó tagnak a termelői szervezet értékesített termelése értékéhez való hozzájárulásával. Következésképpen a tagállamnak meg kell tennie az annak elkerüléséhez szükséges intézkedéseket, hogy egyetlen tag a szavazati jogok több mint 20%‑ával rendelkezzen a termelői szervezetben.

(vö. 47–51., 53., 57., 59. pont)