2013. szeptember 30-án benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság
(T-527/13. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Olaszország (képviselők: S. Fiorentino, P. Grasso avvocati dello Stato és G. Palmieri meghatalmazott)
Alperes: az Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Olasz Köztársaság által nyújtott SA.33726 (11/C) [korábbi SA.33726 (11/NN)] számú állami támogatásra (az olaszországi tejilletékre vonatkozó fizetési halasztás) vonatkozó, 2013. július 18-án közölt 2103. július 17-i C(2013) 4046 végleges bizottsági határozatát;
másodlagosan, részlegesen semmisítse meg a hivatkozott határozat 2. cikkének b), c) és d) pontját annyiban, amennyiben az a 2003/530/EK tanácsi határozatból eredő visszatérítettési kötelezettséget kiterjeszti;
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az olasz kormány megtámadta az Olasz Köztársaság által nyújtott SA.33726 (11/C) [korábbi SA.33726 (11/NN)] számú állami támogatásra (az olaszországi tejilletékre vonatkozó fizetési halasztás) vonatkozó, 2013. július 18-án közölt 2103. július 17-i C(2013) 4046 végleges bizottsági határozatát.
E határozatban az Európai Bizottság:
kinyilvánította, hogy a tejilletékre vonatkozó 2010. december 31-én esedékes részletének megfizetésének elhalasztása – amelyről Olaszországban éppen 2010 decemberében döntöttek – a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül, különösen annak alkalmazási feltételei miatt;
megállapította, hogy a 2003/530/EK tanácsi határozatban rögzített feltételeknek a fizetési halasztás révén való megsértése a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül;
arra kötelezte Olaszországot, hogy a fizetési halasztás kedvezményezettjeivel téríttesse vissza a szóban forgó összeegyeztethetetlen támogatások kamatokkal növelt összegét.
Keresete alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik:
Az első, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK rendelet (HL L 337., 35-41. o.) 3. cikke (7) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogalap:
E tekintetben rá kell mutatni, hogy a megtámadott határozat e rendelkezéseket azon téves előfeltételezésből kiindulva alkalmazza, miszerint a 2003. július 16-i a 2003/530/EK tanácsi határozatban engedélyezett létező támogatás a tejtermékek tekintetében nyújtható maximális összeget jelenti, és ebből következően minden további támogatási intézkedés – még ha bele is fér a de minimis rendszer kereteibe (és még ha teljesen elhanyagolható jelentőségű is) – összesítve már önmagában is az engedélyezettnél magasabb mértékű támogatást eredményezett.
A második, a fent hivatkozott 1535/2007/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. oldal) 1. cikke c) pontjának és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 794/2004/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (HL L 140., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 3. oldal) megsértésére, valamint a nem megfelelő indokolásra vonatkozó második jogalap:
E tekintetben rá kell mutatni, hogy a megtámadott határozat a [1535/2007/EK rendelet] (az egyenként és önmagukban a de minimis rendszerbe tartozó támogatások halmozására vonatkozó) 3. cikkének (2) bekezdését olyan esetre nézve alkalmazta, amikor a de minimis rendszer keretébe tartozó támogatás egy létező támogatáshoz kapcsolódott. Ezen túlmenően a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a határozatban a jogvita tárgyát képező intézkedést – amely egy létező támogatást módosít – a 659/1999 rendelet 1. cikke c) pontjának értelmében vett új támogatásnak minősítette. Ugyanis az éves befizetések valamelyike esedékességének fél évvel való meghosszabbítása különálló intézkedést képezett, és mindenesetre nem változtatta meg lényegében a létező támogatást. Ezenfelül nem tartalmazott egy, a létező támogatások rendszerének kezdeti költségvetését „0%-kal meg nem haladó emeléstó és nem befolyásolta e rendszer összeegyeztethetőségének értékelését. Mindenesetre, a Bizottság nem nyújtott megfelelő indokolást e pontok tekintetében.