Ideiglenes változat
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2024. május 16.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A pénzügyi eszközök piacai – 2014/65/EU irányelv – 3. cikk – Mentesség a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól – Mentesített befektetési közvetítő – Olyan tagállami szabályozás, amely megtiltja e közvetítő számára, hogy ügyfélmegbízásokat továbbítson egy más tagállamban letelepedett befektetési vállalkozás számára”
A C‑695/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Městský soud v Praze (prágai városi bíróság, Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2022. november 10‑én érkezett, 2022. október 26‑i határozatával terjesztett elő
a Fondee a.s.
és
a Česká národní banka
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: E. Regan tanácselnök, Csehi Z., M. Ilešič, I. Jarukaitis és D. Gratsias (előadó) bírák,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Fondee a.s. képviseletében J. Šovar advokát,
– a Česká národní banka képviseletében P. Krutiš és J. Spiryt,
– a cseh kormány képviseletében J. Očková, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,
– a finn kormány képviseletében M. Pere, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében C. Auvret, M. Mataija és P. Němečková, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2023. november 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 349. o.; helyesbítés: HL 2016. L 188., 28. o.) 34. cikkével összefüggésben értelmezett 3. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint az EUMSZ 56. cikknek az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Fondee a.s. és a Česká národní banka (cseh nemzeti bank, Cseh Köztársaság) között az előbbivel szemben az utóbbi által a Cseh Köztársaságtól eltérő tagállamban letelepedett értékpapír‑kereskedő részére befektetési eszközökkel kapcsolatos megbízások továbbítására vonatkozó tilalom megsértése miatt kiszabott bírság tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 Amint az a 2014/65 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjából kitűnik, ezen irányelv meghatározza a befektetési vállalkozások engedélyezési és működési feltételeire vonatkozó követelményeket.
4 Ezen irányelv „Választható mentességek” című 3. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőket írja elő:
„(1) A tagállamok választhatják azt is, hogy ezt az irányelvet nem alkalmazzák azon személyekre, akik tekintetében az adott tagállam a székhely szerinti tagállam, feltéve, hogy az ilyen személyek tevékenységeit nemzeti szinten engedélyezik és szabályozzák, és akik:
[…]
b) nem nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, kivéve az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, és/vagy az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást; és
c) az ilyen szolgáltatás nyújtása során kizárólag a következőknek továbbíthatnak megbízásokat:
i. az ezen irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások;
[…]
(3) Az ezen irányelv alá az (1) bekezdés értelmében nem tartozó személyeket nem illeti meg a befektetési szolgáltatás nyújtásának vagy tevékenység folytatásának vagy fióktelep létrehozásának a 34., illetve a 35. cikkben említett szabadsága.”
5 Az említett irányelv „Fogalommeghatározások” című 4. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:
„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. »befektetési vállalkozás«: minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.
[…]
2. »befektetési szolgáltatások és tevékenységek«: az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike.
[…]
46. »tőzsdén kereskedett alap«: olyan alap, amelynek legalább egy befektetési jegyével vagy részvényosztályával kereskednek a nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett befektetési egységek vagy részvények ára jelentős mértékben ne térjen el azok nettó eszközértékétől, illetve adott esetben azok indikatív nettó eszközértékétől;
[…]”
6 Ugyanezen irányelv „Az engedélyezés követelménye” címet viselő 5. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:
„Valamennyi tagállamnak elő kell írnia, hogy a befektetési szolgáltatások rendszeres üzleti tevékenységként, szakmai alapon történő nyújtása, illetve a befektetési tevékenységek ilyen módon történő végzése e fejezettel összhangban előzetes engedélyezéshez legyen kötött. Az ilyen engedélyt a székhely szerinti tagállamnak a 67. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatósága adja meg.”
7 A 2014/65 irányelv „A befektetési szolgáltatások nyújtásának és tevékenységek végzésének szabadsága” című 34. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok biztosítják, hogy területükön az ezen irányelvnek megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden befektetési vállalkozás, illetve a [hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26‑i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2013. L 176., 338. o.)] megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden hitelintézet szabadon nyújthasson befektetési szolgáltatásokat és/vagy végezzen befektetési tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, feltéve, hogy engedélyük kiterjed az ilyen szolgáltatásokra és tevékenységekre. Kiegészítő szolgáltatást kizárólag valamely befektetési szolgáltatással és/vagy tevékenységgel együttesen lehet nyújtani.
A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében nem írnak elő további követelményeket az ilyen befektetési vállalkozás vagy hitelintézet számára.”
8 Az említett irányelv 67. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy minden tagállam kijelöli az ezen irányelvben előírt feladatok ellátásáért felelős illetékes hatóságokat.
9 A szóban forgó irányelv I. melléklete, amely a szolgáltatások, tevékenységek és pénzügyi eszközök jegyzékét meghatározza, a befektetési szolgáltatásokról és tevékenységekről szóló A. szakaszának (1) pontjában említi az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadását és továbbítását. E melléklet pénzügyi eszközökre vonatkozó C. szakaszának (3) pontja a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit említi.
A cseh jog
10 A zákon č. 256/2004 Sb. o podnikání na kapitálovém trhu (a gazdasági tevékenység tőkepiacon történő folytatásáról szóló 256/2004. sz. törvény) alapügyre alkalmazandó változatának (a továbbiakban: tőkepiaci törvény) 4. §‑a (2) bekezdésének a) és e) pontja a fő befektetési szolgáltatások között említi a befektetési eszközökre vonatkozó megbízások átvételét és továbbítását, valamint a befektetési eszközökhöz kapcsolódó befektetési tanácsadást.
11 E törvény 5. §‑ának (1) bekezdése az „értékpapír‑kereskedőt” olyan jogi személyként határozza meg, amely a cseh nemzeti bank engedélye alapján jogosult fő befektetési szolgáltatások nyújtására. Az említett törvény 6. §‑ának (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az ilyen engedéllyel rendelkező jogi személynek a Cseh Köztársaságban kell székhellyel rendelkeznie.
12 A tőkepiaci törvény 29. §‑ának (1) bekezdése szerint az e törvény értelmében vett „befektetési közvetítő” csak az e törvény 4. §‑a (2) bekezdésének a) vagy e) pontjában említett fő befektetési szolgáltatásokat nyújthatja. Azon befektetési eszközök körét, amelyek tekintetében a befektetési közvetítő szolgáltatásokat nyújthat, az említett § (3) bekezdése határozza meg. Végül ugyanezen § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a befektetési közvetítők, amennyiben a tőkepiaci törvény 4. §‑a (2) bekezdésének a) vagy e) pontjában említett fő befektetési szolgáltatásokat nyújtják, megbízásokat továbbíthatnak többek között értékpapír‑kereskedőknek, bankoknak vagy befektetési társaságoknak.
13 A tőkepiaci törvény 162. §‑a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az a természetes vagy jogi személy bűncselekményt követ el, aki jogellenesen végez az e törvény hatálya alá tartozó olyan tevékenységet, amelyhez többek között a cseh nemzeti bank engedélyére vagy jóváhagyására, illetve az általa vezetett nyilvántartásba vételre van szükség.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
14 A Fondee a tőkepiaci törvény 29. §‑ának (1) bekezdése szerinti befektetési közvetítői tevékenységet végez a Cseh Köztársaságban a cseh nemzeti bank által kiadott engedély alapján. 2021. január 18‑i határozatával ez utóbbi e törvény 162. §‑a (1) bekezdésének a) pontja alapján bírságot szabott ki vele szemben azzal az indokkal, hogy 2019. október 7. és december 27. között ügyfelei 407 megbízását továbbította egy, a Cseh Köztársaságon kívüli székhelyű értékpapír‑kereskedőnek.
15 A cseh nemzeti bank úgy ítélte meg, hogy a Fondee ezáltal lehetővé tette ügyfelei számára, hogy a 2014/65 irányelv értelmében vett tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok befektetési jegyeibe fektessenek be, amelyek az említett törvény értelmében vett befektetési eszközöknek minősülnek. A cseh nemzeti bank megállapításai szerint a Fondee ügyfelei megbízást adtak ez utóbbi internetes oldalán, amelyet a Fondee ezt követően egy hollandiai székhelyű társaságnak továbbított. Az ügyletet egy háromoldalú szerződés alapján hajtják végre, amely e társaság, a Fondee és annak ügyfelei között jött létre.
16 A Fondee panaszt nyújtott be a terhére bírságot kiszabó határozattal szemben a cseh nemzeti bank banktanácsához, amely azt 2021. március 18‑i határozatával elutasította. A Fondee ezt követően keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt a panaszt elutasító határozat hatályon kívül helyezése iránt.
17 A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott információkból kitűnik, hogy az olyan „befektetési közvetítők”, mint a Fondee, mentesülnek a 2014/65 irányelv alkalmazása alól, mivel a Cseh Köztársaság élt az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében e célból biztosított lehetőséggel.
18 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az alapeljárásban részt vevő felek között nem vitatott, hogy a Fondee nem nyújt befektetési szolgáltatásokat a Csehország területén kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek számára. Hozzáteszi azonban, hogy a Fondee közvetítőként részt vesz abban, hogy a Hollandiában letelepedett befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásokat nyújtson a Csehország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfeleknek. A kérdést előterjesztő bíróság ezért úgy véli, hogy a Fondee‑t a szolgáltatások „passzív kedvezményezettjeként” megilleti a szolgáltatásnyújtás szabadsága.
19 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapeljárásban részt vevő felek nem értenek egyet abban, hogy a 2014/65 irányelv 3. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági szereplők, mint a Fondee, hivatkozhatnak‑e az EUMSZ 56. cikkre. A cseh nemzeti bank különösen azzal érvel, hogy a befektetési közvetítőknek a 2014/65 irányelv e rendelkezésében előírt, a szolgáltatásnyújtás szabadságához való jog alkalmazásából való kizárása e közvetítőknek az ilyen szolgáltatások nyújtásában való mindenfajta részvételére vonatkozik, így a tagállam megtilthatja az említett közvetítőknek, hogy az ügyfeleik megbízásait más tagállamban letelepedett befektetési szolgáltatókhoz továbbítsák.
20 E körülmények között határozott úgy a Městský soud v Praze (prágai városi bíróság, Cseh Köztársaság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Megilleti‑e az [EUMSZ 56. cikkben] biztosított szolgáltatásnyújtás szabadságához való jog azt a személyt, aki a [2014/65/EU] irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján ki van zárva ezen irányelv hatálya alól, és aki az [említett] irányelv 3. cikkének (3) bekezdése alapján nem gyakorolja az ezen irányelv 34. cikke szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságát, ha ő maga nem nyújt befektetési szolgáltatásokat az egységes európai útlevél alapján egy másik tagállamban székhellyel rendelkező ügyfél részére, azonban valamely egységes európai útlevelet használó külföldi személytől igénybe vesz befektetési szolgáltatást, vagy egyéb módon részt vesz e szolgáltatás végső ügyfél részére történő nyújtásában (e szolgáltatás nyújtása során közvetítőként jár el)?
2) [I]genlő válasz esetén ellentétes‑e az uniós joggal, különösen az [EUMSZ] 56. cikkel az olyan szabályozás, amely megtiltja a befektetési közvetítőnek, hogy az ügyfél megbízásait külföldi értékpapír‑kereskedő részére továbbítsa?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
21 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez érdemi választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket (2021. október 6‑i W. Ż. [A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑487/19, EU:C:2021:798, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
22 A jelen ügyben meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok is tette indítványának 23. pontjában, hogy a 2014/65 irányelv teljes mértékben harmonizálta a hatálya alá tartozó, határokon átnyúló befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó nemzeti szabályozásokat, amelyek között szerepel – amint az ezen irányelv I. mellékletéből kitűnik – az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása.
23 Márpedig, amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, az európai uniós szinten kimerítő vagy teljes harmonizáció tárgyát képező területen tett bármely nemzeti intézkedést e harmonizációs intézkedés rendelkezései, nem pedig az elsődleges jog alapján kell megítélni (2023. április 20‑i Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato [Ginosa település önkormányzata] ítélet (C‑348/22, EU:C:2023:301, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
24 Következésképpen az előterjesztett kérdéseket kizárólag a 2014/65 irányelv rendelkezései alapján kell megvizsgálni.
25 Ami különösen a 2014/65 irányelv 34. cikkét illeti, meg kell állapítani, hogy az a befektetési szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett befektetési vállalkozás általi nyújtására vonatkozik.
26 Márpedig, amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az előterjesztett kérdések a 2014/65 irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozó olyan személyekre vonatkoznak, akik kizárólag a származási tagállamukban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfeleknek nyújtanak szolgáltatásokat.
27 E körülmények között meg kell állapítani, hogy kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/65 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azok a személyek, akiket valamely tagállam mentesített ezen irányelv alkalmazása alól, jogosultak arra, hogy végrehajtás céljából továbbítsák az e tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek megbízásait más tagállamban letelepedett és e másik tagállam illetékes hatósága által az említett irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásoknak, következésképpen azzal ellentétes az ilyen továbbítást tiltó nemzeti szabályozás.
28 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2014/65 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy ne alkalmazzák ezt az irányelvet azon személyekre, akik tekintetében az adott tagállam a székhely szerinti tagállam, feltéve hogy tiszteletben tartják az e rendelkezésben előírt feltételeket, köztük a c) pont i. alpontjában szereplő feltételt.
29 A 2014/65 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja így kifejezetten biztosítja a lehetőséget azon személyek számára, akiket valamely tagállam mentesített ezen irányelv alkalmazása alól, hogy az általuk kapott megbízásokat engedélyezett befektetési vállalkozásoknak továbbítsák.
30 A jelen ügyben – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvényében – az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Cseh Köztársaság élt az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt lehetőséggel. Ugyanakkor, amint az e határozatból szintén kitűnik, a tőkepiaci törvény 29. §‑ának (4) bekezdése megtiltja az e törvény értelmében vett befektetési közvetítők számára, így a Fondee‑nak is, hogy megbízásokat továbbítsanak a más tagállamokban letelepedett befektetési vállalkozásoknak.
31 Márpedig, amint arra a főtanácsnok az indítványának 30. és 31. pontjában lényegében rámutatott, a 2014/65 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja a megbízásoknak nemcsak az ezen irányelv alkalmazása alól mentesített személy székhelye szerinti tagállamban letelepedett és engedélyezett, hanem valamennyi engedélyezett befektetési vállalkozás felé történő továbbítására vonatkozik.
32 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2014/65 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy azok a személyek, akiket valamely tagállam mentesített ezen irányelv alkalmazása alól, jogosultak arra, hogy végrehajtás céljából továbbítsák az e tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek megbízásait más tagállamban letelepedett és e másik tagállam illetékes hatósága által az említett irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásoknak, következésképpen azzal ellentétes az ilyen továbbítást tiltó nemzeti szabályozás.
A költségekről
33 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
A pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontját
a következőképpen kell értelmezni:
azok a személyek, akiket valamely tagállam mentesített ezen irányelv alkalmazása alól, jogosultak arra, hogy végrehajtás céljából továbbítsák az e tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek megbízásait más tagállamban letelepedett és e másik tagállam illetékes hatósága által az említett irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásoknak, következésképpen azzal ellentétes az ilyen továbbítást tiltó nemzeti szabályozás.
Aláírások