2011. január 25-én benyújtott kereset - Air France - KLM kontra Bizottság

(C-62/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Air France - KLM (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Wachsmann és S. Thibault-Liger ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 263. cikk alapján az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint a Svájci Államszövetség és az Európai Közösség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39258 - "légi árufuvarozás"-ügy) 2010. november 9-én hozott C (2010) 7694 végleges európai bizottsági határozatot az Air France - KLM táraságot érintő részében, valamint semmisítse meg a határozat rendelkező részét alátámasztó indokokat;

illetve legalább semmisítse meg a 2010. november 9-i C (2010) 7694 végleges határozat 5. cikkének b) és d) pontját, amelyben a Bizottság két bírságot szab ki az Air France - KLM tárasággal szemben, és semmisítse meg az ezt alátámasztó indokolást, vagy pedig az EUMSZ 261. cikk alapján megfelelően csökkentse e bírságok összegét;

mindenképpen a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes tizenkét jogalapot hoz fel.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság - az indokolási kötelezettséget, a leányvállalati magatartások anyavállalatoknak való betudhatóságára és a vállalkozások cégcsoporton belül jogutódlására vonatkozó szabályokat, valamint a személyes felelősség és a büntetések egyéniesítésének elvét megsértve - tévesen a felperesnek tudta be a Société Air France és a KLM magatartását.

A második jogalap azon alapul, hogy azáltal, hogy a megtámadott határozatot olyan hatóság hozta, amely - az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke második bekezdését, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdését megsértve - egyidejűleg rendelkezik vizsgálati és szankcionálási jogkörrel, sérült a független és pártatlan bírósághoz való jog.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság - mivel a 2002-ben elfogadott engedékenységi közleményét¹ a Lufthansa/Swiss társaságra alkalmazta, noha nem felelt meg e közlemény feltételeinek - megsértette e közleményt, az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvét.

A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a felperesnek betudott jogsértés meghatározása tekintetében ellentmondás van a megtámadott határozat rendelkező része és indokolása között.

Az ötödik jogalap az indokolás hiányán, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul, mivel a Bizottság megszüntette az eljárást tizenegy légitársasággal szemben.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság - mivel a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatását² alkalmazta a felperessel szemben kiszabott bírságok számítására annak ellenére, hogy ezt az iránymutatást a vizsgálat megkezdése után fogadta el - megsértette a súlyosabb büntetés visszaható hatálya tilalmának elvét és a bizalomvédelem elvét; a 2006. évi iránymutatás ilyen visszaható hatályú alkalmazása pedig a bírságösszegek jelentős emelkedését eredményezte, amit a tényállás megvalósulásának időpontjában nem lehetett ésszerűen előrelátni.

A hetedik jogalap a felperessel szemben kiszabott bírságok számításához kapcsolódóan a felperes meghallgatáshoz való jogának és a fegyveregyenlőség elvének megsértésén alapul, mivel nem került sor kontradiktórius vitára a bírságszámítás lényeges tényezőiről.

A nyolcadik jogalap a felperessel szemben kiszabott bírságok számításával kapcsolatos hibákon alapul, mivel a bírságokat olyan téves eladási értékek alapján számították ki, amelyeknek (i) csak az érintett pótdíjakat kellett volna tartalmazniuk, a díjbevételeket azonban nem, illetve amelyek (ii) nem tartalmazhatták volna a Société Air France és a KLM által az Európai Gazdasági Térségben elért bevételek 50%-át kitevő összegeket.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság - nyilvánvaló értékelési hibákból és az egyenlő bánásmód elvének megsértéséből eredően - tévesen értékelte a Société Air France és a KLM magatartásának súlyát, mivel egyrészről nem vette figyelembe a pótdíjakkal kapcsolatos jogsértés kisebb súlyát, a felek csekély piaci részesedését, a Société Air France és a KLM által alkalmazott alacsony haszonkulcsot és utóbbiak pénzügyi helyzetének a légifuvarozási ágazatban fellépő gazdasági válság miatti romlását, másrészről pedig a jogsértés körébe vonta azokat a kapcsolatokat is, amelyek az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított magatartásokat érintik.

A tizedik jogalap az arányos büntetés elvének megsértésén és nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a Bizottság a felperessel szemben kiszabott bírságokhoz számított egy 16%-os kiegészítő összeget, és az e jogcímen felszámított 16%-os rátát nem indokolta meg.

A tizenegyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen számolta ki Société Air France társasággal szemben felhozott jogsértés időtartamát, ami a felperessel szemben e jogsértésért kiszabott bírság indokolatlan emelkedéséhez vezetett.

A tizenkettedik jogalap azon alapul, hogy a felperessel szemben kiszabott bírságok 15 %-os csökkentése nyilvánvalóan elégtelen tekintettel a tagállamok és a harmadik országok közötti légi árufuvarozást szabályozó rendszerekre.

____________

¹ - A bírságok kartellügyekben való elengedéséről és csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o.).

² - Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.).