T‑494/10. sz. ügy

Bank Saderat Iran

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Nyilvánvaló értékelési hiba”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. február 5.

1.      Eljárás – A megtámadott aktus helyébe az eljárás folyamán lépő határozat vagy rendelet – Új elem – Az eredeti kérelmek és jogalapok kiterjesztése

2.      Alapvető jogok – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Harmadik államhoz tartozónak tekintett jogi személyek által történő hivatkozás – Megengedhetőség – Az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresetekre vonatkozóan előírt eljárási szabályok – A kormányzati szervek által benyújtott keresetek elfogadhatatlansága – Uniós bíróság előtti elfogadhatatlanság – Kizártság

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17., 41. és 47. cikk)

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Minimális követelmények

(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 423/2007 tanácsi rendelet, 15. cikk, (3) bekezdés, 961/2010 tanácsi rendelet, 36. cikk, (3) bekezdés és 267/2012 tanácsi rendelet, 46. cikk, (3) bekezdés; 2010/413 tanácsi határozat, 24. cikk, (3) bekezdés)

4.      Az Európai Unió joga – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Terhelő bizonyítékok közlésének kötelezettsége – Terjedelem

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) és (6) bekezdés)

5.      Az Európai Unió joga – Elvek – Védelemhez való jog – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga – A Tanácsnál erre vonatkozóan előterjesztett kérelemtől függő jog

(423/2007 tanácsi rendelet, 961/2010 tanácsi rendelet és 267/2012 tanácsi rendelet; 2010/413 tanácsi határozat)

6.      Európai Unió – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozattal érintett jogalany megsemmisítés iránti keresete – A bizonyítási teher megoszlása – Bírósági felülvizsgálat

(423/2007 tanácsi rendelet, 668/2010 tanácsi rendelet, 961/2010 tanácsi rendelet, 1245/2011 tanácsi rendelet és 267/2012 tanácsi rendelet; 2010/413 tanácsi határozat, 2010/644 tanácsi határozat és 2011/783 tanácsi határozat)

7.      Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások

(EUMSZ 264. cikk, második bekezdés és EUMSZ 280. cikk; a Bíróság alapokmánya, 56. cikk, első bekezdés és 60. cikk, második bekezdés; 423/2007 tanácsi rendelet, 668/2010 tanácsi rendelet, 961/2010 tanácsi rendelet, 1245/2011 tanácsi rendelet és 267/2012 tanácsi rendelet; 2010/413 tanácsi határozat, 2010/644 tanácsi határozat és 2011/783 tanácsi határozat)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 30. pont)

2.      Az uniós jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltja a harmadik államokhoz tartozó jogi személyek számára, hogy a maguk érdekében az alapvető jogokhoz kötődő védelemre és garanciákra hivatkozzanak. Éppen ellenkezőleg, az Európai Unió Alapjogi Chartája 17., 41. és 47. cikke „[m]indenki” jogait garantálja, amely megfogalmazás a jogi személyeket is magában foglalja. Ugyanezen jogokra hivatkozhatnak tehát az említett személyek az uniós bíróság előtt, amennyiben e jogok összeegyeztethetők jogi személy minőségükkel.

Az alapvető jogokból való ilyen kizárás nem alapítható az emberi jogok európai egyezményének 34. cikkére sem, amelynek értelmében az Emberi Jogok Európai Bíróságához kormányzati szervek által benyújtott keresetek nem fogadhatók el.

(vö. 34–36., 39. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47–49. pont)

4.      A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve megköveteli egyrészt, hogy az érdekelt jogalannyal közöljék a számára sérelmet okozó jogi aktust megalapozó, őt terhelő bizonyítékokat. Másrészt lehetőséget kell adni számára arra, hogy az e bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontját megfelelően kifejthesse.

Következésképpen, ami a valamely jogalany pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó első aktust illeti, hacsak az Unió vagy a tagállamai biztonságát vagy a nemzetközi kapcsolataik irányítását érintő kényszerítő megfontolásokkal nem ellentétes, a terhelő bizonyítékok közlésének vagy az érintett aktus elfogadásával egyidejűleg, vagy az elfogadást követően lehető leghamarabb kell történnie. Az érintett jogalanynak – kérelmére – ahhoz is joga van, hogy ezen bizonyítékok tekintetében megfelelően kifejtse álláspontját az aktus elfogadását követően. Ugyanilyen fenntartással, a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó minden későbbi határozatot főszabály szerint meg kell előznie az új terhelő bizonyítékok közlésének és az érintett jogalany tekintetében egy arra vonatkozó új lehetőségnek, hogy álláspontját ismertesse.

Következésképpen a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedés elfogadására irányuló javaslatnak az érintett személlyel az észrevételei előterjesztésére meghatározott határidő elteltét követően történő közlése nem teszi lehetővé számára az ügy irataihoz kellő időben való hozzáférést, tehát sérti a védelemhez való jogot.

Továbbá, ami a hatékony bírói jogvédelem elvét illeti, a bírósági felülvizsgálat hatékonysága azt jelenti, hogy a szóban forgó uniós hatóság köteles közölni a korlátozó intézkedés indokait az érintett jogalannyal, amennyiben lehetséges, vagy az ezen intézkedés elfogadásának időpontjában, vagy legalábbis azután, hogy arra sor került, a lehető leghamarabb, hogy lehetővé tegye e címzetteknek a jogorvoslathoz való joguk határidőn belül történő gyakorlását. Az említett indokok közlésére vonatkozó ezen kötelezettség tiszteletben tartása ugyanis egyaránt szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a korlátozó intézkedések címzettjeinek a jogaiknak a lehető legjobb feltételek mellett történő védelmét, és az ügy teljes ismeretében annak eldöntését, hogy hasznos‑e az uniós bírósághoz fordulni, valamint ahhoz, hogy utóbbinak teljes mértékben lehetővé tegye a szóban forgó jogi aktus jogszerűségére vonatkozó, őt megillető felülvizsgálat gyakorlását.

A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat elfogadását igazoló indokok általános jellege, valamint a határozat elfogadására irányuló javaslat késedelmes közlése az ilyen határozat címzettjének minősülő személy hatékony bírói jogvédelemhez való joga megsértésének minősül.

(vö. 51., 52., 54., 79., 90., 99. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 53. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 105., 115., 116. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 118., 119., 125., 126. pont)