A Törvényszék (kibővített első tanács) T-430/18. sz., American Airlines kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az American Airlines, Inc. által 2021. február 26-án benyújtott fellebbezés

(C-127/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: American Airlines, Inc. (képviselők: J.-P. Poitras avocat, J. Ruiz Calzado abogado, J. Wileur avocat)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Delta Air Lines, Inc.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

semmisítse meg a 2018. április 30-i C(2017) 2788 final bizottsági határozatot;

másodlagosan, amennyiben szükségesnek ítéli, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az a Bíróság ítéletével összhangban vizsgálja meg újra az ügyet;

a Bizottságot kötelezze saját költségei és a fellebbező részéről mind a jelen eljárásban, mind pedig a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére;

tegyen meg minden egyéb intézkedést, amelyeket a Bíróság megfelelőnek ítél.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyben azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elfogadta a Bizottság azon téves jogértelmezését, amely szerint az American-US Airways összefonódási kötelezettségvállalások (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) 1.10. pontjában foglalt „megfelelő használat” teszt mindössze a „visszaélésszerű használat hiányát” jelenti, ennek alapján pedig ez az ítélet tévesen helybenhagyta a Delta Air Lines részére történeti jogokat odaítélő, 2018. április 30-i C(2018) 2788 final bizottsági határozatot (M.6607 – US Airways/American Airlines ügy).

A jogalap három részből áll:

Az első részben a fellebbező arra összpontosít, hogy a történeti jogoknak a kötelezettségvállalások 1.10. pontja szerinti odaítélése szempontjából mi a helyes jogi megközelítés a „megfelelő használat” teszt értelmezése tekintetében, és levezeti, hogy a Törvényszék az értelmezésen alapuló megközelítése során tévesen alkalmazta a jogot.

A második részben a fellebbező levezeti, hogy a Törvényszék ezenkívül azáltal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy elfogadta a Bizottság azon elemzését, amely szerint a „megfelelő használat” mindössze a „visszaélésszerű használat hiányát” jelenti, ennek alapján pedig tévesen elfogadta azt, hogy a Delta elmulasztott felhasználni 470 korrekciós résidőt.

A harmadik részben a fellebbező azokat a további jogi hibákat emeli ki, amelyeket a Törvényszék az ítéletben azáltal követett el, hogy az RM-formanyomtatvány téves jogi elemzéséből kiindulva értelmezte a kötelezettségvállalások 1.9. pontját, különösen pedig az „ajánlatnak megfelelő” fordulatot.

____________