C‑162/15. P. sz. ügy

Evonik Degussa GmbH

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Verseny – EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk – 1/2003/EK rendelet – 30. cikk – A hidrogén‑peroxid és a perborát európai piacán jogellenes kartellt megállapító bizottsági határozat – E határozat kibővített, nem bizalmas változatának közzététele – Bizonyos információk bizalmas kezelése iránti kérelem elutasítása – A meghallgatási tisztviselő megbízatása – 2011/695/EU határozat – 8. cikk – Bizalmas kezelés – Szolgálati titok védelme – EUMSZ 339. cikk – Az »üzleti titok vagy más bizalmas információ« fogalma – Engedékenység iránti kérelemből származó információk – Bizalmas kezelés iránti kérelem elutasítása – Jogos bizalom”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. március 14.

1.        Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A versenyszabályok megsértését szankcionáló bizottsági határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a meghallgatási tisztviselő által hozott határozat – A meghallgatási tisztviselő kötelezettségei – Terjedelem és korlátok

(45/2001 és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendeletek; 2011/695 bizottsági határozat, 8. cikk)

2.        Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – Elavult információk – Kizártság – Titkosnak vagy bizalmasnak nem tekinthető információk

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 339. cikk)

3.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Terjedelem – A versenyszabályok betartásának ellenőrzésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos igazgatási ügyiratokra való alkalmazás – Az ilyen eljárásban szereplő érdekek ilyen ügyiratokba tartozó bizonyos dokumentumok hozzáférhetővé tétele általi sérelmének általános vélelme – A vélelemnek a versenyszabályok megsértését megállapító határozatok közzétételére való alkalmazása – Kizártság

(EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk)

4.        Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésben részt vevő vállalkozás által az engedékenységi politika előnyeiből való részesülés érdekében a Bizottsághoz önként benyújtott információk közzététele – Megengedhetőség – Az engedékenységben való részesülés érdekében tett nyilatkozatból vett szó szerinti idézetek közzététele – Megengedhetetlenség

(EUMSZ 101. és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. és 30. cikk)

5.        Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésben részt vevő vállalkozás által az engedékenységi politika előnyeiből való részesülés érdekében a Bizottsághoz önként benyújtott információk közzététele – Az érintett vállalkozás engedékenységi közlemény értelmében vett jogainak megsértése – Hiány

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

1.      A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló 2011/695 határozat 8. cikke azon információk uniós jogban szabályozott védelmének eljárási szintű biztosítására irányul, amelyek a versenyszabályok alkalmazására vonatkozó eljárások során jutnak a Bizottság tudomására. Ezt a védelmet úgy kell érteni, hogy az minden olyan okra vonatkozik, amely igazolhatja a szóban forgó információk bizalmasságának védelmét.

Ebből az következik, hogy az olyan információk nyilvánosságra hozatalának korlátozására alkalmas indokok, mint amelyeket valamely vállalkozás az engedékenységben való részesülés érdekében a Bizottsággal közölt, nem korlátozódnak kizárólag az ezen információk nyilvánosságra hozatallal szembeni sajátos védelmét biztosító szabályokra alapított indokokra, és a meghallgatási tisztviselőnek az uniós jog szabályaira vagy elveire alapított indokon alapuló minden olyan kifogást meg kell tehát vizsgálnia, amelyre az érintett a szóban forgó információk bizalmasságának védelme érdekében hivatkozik. A 2011/695 határozat 8. cikke (2) bekezdésének hatályát ugyanis jelentősen csökkentené, ha ezt a rendelkezést úgy kellene értelmezni, hogy az kizárólag a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendeletben, vagy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben foglaltakhoz hasonló, kifejezetten az információk nyilvánosságra hozatallal szembeni védelmét szolgáló szabályok figyelembevételét teszi lehetővé a meghallgatási tisztviselő számára.

(lásd: 51., 54. és 55. pont)

2.      Az öt éve vagy annál régebben keletkezett, korábban titkos vagy bizalmas információk az idő múlásával főszabály szerint elavultnak tekintendők, és ezáltal elvesztik titkos vagy bizalmas jellegüket, hacsak az e jellegre hivatkozó fél kivételesen nem bizonyítja, hogy koruk ellenére ezek az információk még mindig lényegi elemeit képezik a saját vagy érintett harmadik személyek piaci helyzetének. A megdönthető vélelemhez vezető e megfontolások érvényesek mind az uniós bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások keretében beavatkozó felek tekintetében történő, bizalmas kezelés iránti kérelmek, mind pedig a versenyjog megsértését megállapító határozat Bizottság általi közzétételére tekintettel benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmek összefüggésében is.

(lásd: 64. pont)

3.      A harmadik személyeknek az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikk hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bizottsági iratanyagba való betekintésére, illetve a jogsértéseket megállapító határozatok közzétételére vonatkozó rendszer közötti különbségekre tekintettel az ítélkezési gyakorlat azon feltételeket szűkítő szabályai, amelyek mellett a Bizottság az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján harmadik személyek számára hozzáférhetővé teheti az említett iratanyagban foglalt dokumentumokat, nem alkalmazhatók a jogsértéseket megállapító határozatok közzétételével összefüggésben.

Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat nem bizalmas változatának közzétételét ugyanis az 1/2003 rendelet 30. cikke írja elő. E rendelkezés az uniós versenyjog hatékony alkalmazásával kapcsolatos megfontolásoknak tesz eleget, mivel az ilyen közzététel többek között segíti az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértések sértettjeit az e jogsértések elkövetőivel szembeni kártérítési kereseteik tekintetében. E különböző érdekeket ugyanakkor együtt kell mérlegelni az uniós jog által többek között az érintett vállalkozások számára biztosított jogok, így a szakmai vagy üzleti titok védelméhez való jog, vagy az érintett magánszemélyek számára biztosított jogok, például a személyes adatok védelméhez fűződő jog védelmével.

(lásd: 77–79. pont)

4.      Az olyan dokumentumokból származó információk szó szerinti idézetek formájában való közzététele, amelyeket valamely vállalkozás az engedékenységi nyilatkozat alátámasztása érdekében szolgáltat a Bizottság számára, eltér a magából e nyilatkozatból vett szó szerinti idézetek közzétételétől. Míg az elsőt a többek között az üzleti titok, a szolgálati titok vagy más bizalmas információk védelmének tiszteletben tartása mellett engedélyezni kell, a másodikra semmilyen esetben nem kerülhet sor.

(lásd: 87. pont)

5.      Az EUMSZ 101. cikk szerinti eljárás keretében a Bizottsággal együttműködő vállalkozás kizárólag arra a védelemre tarthat igényt, amely egyrészt a bírság alóli mentességgel, illetve a bírság csökkentésével kapcsolatos, amelyben a vállalkozás azért cserében részesül, hogy olyan bizonyítékot szolgáltat a Bizottság számára a feltehető jogsértésről, amely jelentős hozzáadott értéket képvisel a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest, és amely másrészt azzal kapcsolatos, hogy a Bizottság nem hozza nyilvánosságra a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény alapján hozzá intézett dokumentumokat és írásbeli nyilatkozatokat.

Ezért az 1/2003 rendelet 30. cikke alapján az üzleti titok tiszteletben tartásával történő közzététel nem veszélyezteti azt a védelmet, amelyre a vállalkozás a 2002. évi engedékenységi közlemény értelmében igényt tarthat, mivel ez a védelem kizárólag a bírság megállapítására és az e közleményben kifejezetten említett dokumentumok és nyilatkozatok kezelésére vonatkozhat.

(lásd: 97., 98. pont)