Language of document : ECLI:EU:C:2013:571

C‑5/12. sz. ügy

Marc Betriu Montull

kontra

Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS)

(a Juzgado de lo Social n° 1 de Lleida [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Szociálpolitika – 92/85/EGK irányelv – A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme – 8. cikk – Szülési szabadság – 76/207/EGK irányelv – A női és a férfi munkavállalók közötti egyenlő bánásmód – 2. cikk, (1) és (3) bekezdés – A munkaviszonyban álló anyák számára gyermek születését követően biztosított szabadsághoz való jog – Az igénybevétel lehetősége akár a munkaviszonyban álló anya, akár a munkaviszonyban álló apa által – Önálló vállalkozó anya, aki egyetlen állami szociális biztonsági rendszerbe sem tartozik – A munkaviszonyban álló apa kizárása a szabadsághoz való jogból – Biológiai apa és örökbe fogadó apa – Az egyenlő bánásmód elve”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 19.

1.        Szociálpolitika – A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – A várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme – 92/85 irányelv – Állami szociális biztonsági rendszerbe nem tartozó önálló vállalkozó nő – Szülési szabadság igénybevételéhez való jog – Hiány – A 92/85 irányelv hatálya alá nem tartozó munkavállaló nő

(92/85 tanácsi irányelv, 8. cikk)

2.        Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – 76/207 irányelv – A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – A várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme – 92/85 irányelv – Szülési szabadság – Nemzeti intézkedés, amely lehetővé teszi a női vagy férfi munkavállaló számára, hogy szülési szabadságot vegyen igénybe az anya számára kötelező szabadságot követő időszakra nézve – Az említett szabadságnak a férfi munkavállaló számára történő nyújtása érdekében támasztott azon követelmény, hogy a gyermek anyja munkavállaló jogállással rendelkezzen – Megengedhetőség – Nemen alapuló eltérő bánásmód – Igazolás

(76/207 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) és (3) bekezdés, és 92/85 tanácsi irányelv, 8. cikk)

1.        Egy olyan szabadfoglalkozású anyának, aki egyetlen állami szociális biztonsági rendszerbe sem tartozik, nincs a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85 irányelvben előírt szülési szabadságra való jogosultsága. Ugyanis az ilyen önálló vállalkozó nő helyzete nem tartozik ez utóbbi irányelv hatálya alá az, amely csak az olyan várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalókra vonatkozik, akik valamely munkáltató irányításával végzik munkájukat.

(vö. 59., 64. pont)

2.        A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85 irányelvet, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti intézkedés, amely úgy rendelkezik, hogy a gyermek munkavállalói jogállású apja az ugyancsak munkavállalói jogállású anyával egyetértésben szülési szabadságot vehet igénybe az anya számára a szülést követő hathetes kötelező szabadságot követő időszakra nézve – az anya egészségének veszélyeztetésének esetét leszámítva –, ugyanakkor a gyermek munkavállalói jogállású apja nem vehet igénybe ilyen szabadságot, ha az anya nem munkavállalói jogállású és egyetlen állami szociális biztonsági rendszernek sem tagja.

Ami különösen a 76/207 irányelvet illeti, jóllehet az ilyen nemzeti intézkedés az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nemen alapuló eltérő bánásmódot hoz létre, olyan intézkedésről van szó, amely a nő terhesség során és azt követően fennálló biológiai állapotának védelmére szolgál, és amely tehát igazolható ugyanezen irányelv 2. cikkének (3) bekezdése alapján.

(vö. 60., 61., 63., 66. pont és a rendelkező rész)