Language of document : ECLI:EU:T:2011:306

A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2011. június 28.


T‑454/09. P. sz. ügy


Rinse van Arum

kontra

Európai Parlament

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – 2005. évi értékelési időszak – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑139/07. sz., Van Arum kontra Parlament ügyben 2009. szeptember 10‑én hozott ítélete ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑291. o. és II‑A‑1‑1571. o.).

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Rinse van Arum viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a jelen eljárásban az Európai Parlamentnél felmerült költségeket.


Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése – Elfogadhatatlanság

(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Érdempontok kiosztása

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

3.      Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

4.      Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – A kinevezésre jogosult hatóság által panasz keretében végzett felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk)

5.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 43. cikk, 1. §, és 44. cikk, 1. §, c) pont)

6.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)


1.      A Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt részeit, valamint a kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket. Nem tesz eleget ennek a követelménynek az a fellebbezés, amely azoknak a jogalapoknak és érveknek az ismétlésére vagy szó szerinti átvételére szorítkozik, amelyeket már a Közszolgálati Törvényszék elé terjesztettek. Az ilyen fellebbezés ugyanis valójában csak a Közszolgálati Törvényszéknél benyújtott kereset újbóli megvizsgálására irányul, ez azonban nem tartozik a Törvényszék hatáskörébe.

(lásd a 26. és 27. pontot)

Hivatkozás: a Törvényszék T‑78/09. P. sz., Parlament kontra Collée ügyben 2010. március 17‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 20–22. pontja.


2.      A személyzeti szabályzat 45. cikkének megfelelően, amely kimondja, hogy az előléptetésre az előléptethető tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata alapján kerül sor, az érdempontoknak az általános végrehajtási rendelkezésekben előírt kiosztása nem az egyes tisztviselők értékelő jelentésének elkülönült vizsgálatán alapszik, hanem a tisztviselő érdemeinek más tisztviselők érdemeivel való összehasonlítása alapján. Ennélfogva az a tény, hogy a tisztviselő végleges értékelő jelentése számára kedvezőbb, mint amilyen az érdempontok kiosztásának időpontjában volt, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a tisztviselőnek további érdempontokat kell kapnia.

(lásd a 67. pontot)

Hivatkozás: a Törvényszék fent hivatkozott Parlament kontra Collée ügyben 2010. március 17‑én hozott ítéletének 61. pontja.


3.      Ha valamely félnek megengednék, hogy először a Törvényszék előtt hozzon fel olyan jogalapot, amelyet a Közszolgálati Törvényszéknél nem terjesztett elő, az azt jelentené, hogy a Közszolgálati Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a Törvényszékhez, amelynek hatásköre a fellebbezési eljárásban korlátozott. A fellebbezési eljárás keretében tehát a Törvényszék hatásköre az első fok bírái előtt megvitatott jogalapokról hozott jogi döntés megítélésére korlátozódik.

(lásd a 79. pontot)


Hivatkozás: a Bíróság C‑186/02. P., és C‑188/02. P. sz., Ramondín és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. november 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑10653. o.) 60. pontja; C‑25/05. P. sz., Storck kontra OHIM ügyben 2006. június 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑5719. o.) 61. pontja.


4.      Az értékelő jelentések az értékelő szabadon kialakított véleményét tükrözik, nem pedig a kinevezésre jogosult hatóság véleményét. Következésképpen az értékelő jelentéssel szemben benyújtott panasz keretében a kinevezésre jogosult hatóságnak, akárcsak a bíróságnak, amelyhez keresettel fordultak, nincs joga az értékelő helyébe lépni és kimerítő felülvizsgálatot végezni, hanem korlátozott felülvizsgálatra kell szorítkoznia.

(lásd a 109. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 6/79. és 97/79. sz., Grassi kontra Tanács ügyben 1980. július 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1980., II‑2141. o.) 15. pontja; a Törvényszék T‑1/91. sz., Della Pietra kontra Bizottság ügyben 1992. július 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑2145. o.) 23. pontja; a Törvényszék T‑187/98. sz., Cubero Vermurie kontra Bizottság ügyben 2000. október 3‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑195. o. és II‑885. o.) 36. pontja; a Törvényszék T‑165/04. sz., Vounakis kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2155. o. és II‑A‑735. o.) 28. pontja.


5.      A keresetlevél szövegének tartalmaznia kell a felperes érvelésének lényeges elemeit, a mellékletek ugyanis csupán a bizonyítást szolgálják.

(lásd a 133. pontot)


Hivatkozás: a Törvényszék T‑416/03. sz., Angelidis kontra Parlament ügyben 2006. december 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑317. o. és II‑A‑2‑1607. o.) 92. és 93. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.


6.      Mivel a Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikke értelmében a Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat, kizárólag a Közszolgálati Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a tényállás megállapítására – kivéve, ha megállapításainak anyagi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered – és a tények értékelésére.

(lásd a 153. pontot)

Hivatkozás: a Törvényszék T‑338/07. P. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2010. március 19‑én hozott ítéletének 61. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.