T‑137/04. sz. ügy

Kurt Martin Mayer és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„92/43/EGK tanácsi irányelv − A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről − 2004/69/EK bizottsági határozat – Az alpesi biogeográfiai régió közösségi jelentőségű természeti területeinek listája – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

A felperesek közvetlen érintettsége – mint az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján benyújtott, megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának feltétele – azt kívánja meg, hogy a megtámadott közösségi intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, és ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az e jogi aktus végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a közösségi szabályozás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valamely intézmény közösségi jogi aktust intéz valamely tagállamhoz, ez az aktus akkor vonatkozik közvetlenül valamennyi érintett személyre, ha a tagállam általi végrehajtása automatikus módon történik, vagy ha a jogkövetkezményei egyértelműek. Ha azonban a jogi aktus meghagyja a tagállam számára a további eljárás vagy annak mellőzésének lehetőségét, illetve ha a tagállamot nem kötelezi meghatározott módon történő eljárásra, akkor nem maga a jogi aktus vonatkozik közvetlenül az érintett személyre, hanem a tagállam intézkedése vagy intézkedésének hiánya.

E tekintetben 92/43 irányelv értelmében az alpesi biogeográfiai régióra vonatkozó közösségi jelentőségű területek jegyzékének elfogadásáról szóló 2004/69 határozat, amely osztrák övezeteket nyilvánít közösségi jelentőségű természeti területté, nem érinti sem az ingatlantulajdonosok jogait és kötelezettségeit, sem e jogok gyakorlását, mert semmilyen kötelezettséget sem ró a gazdasági szereplőkre vagy a magánszemélyekre, és semmilyen rendelkezést sem tartalmaz a közösségi jelentőségű természeti területek védelmi rendszerével – így a védelmi intézkedésekkel és az engedélyeztetési eljárással – kapcsolatban.

Ugyanígy az érintett tagállamokat a közösségi jelentőségű természeti területek megtámadott határozattal történő kijelölését követően terhelő, a 92/43 irányelven, különösen annak 4. és 6. cikkén alapuló kötelezettségek közül egyik sem alkalmazandó közvetlenül e gazdasági szereplőkre, ugyanis ezek az érintett tagállam számára írják elő olyan jogi aktus megalkotását, amely szabályozza a szóban forgó kötelezettség végrehajtásának módját.

(vö. 58–60., 65. pont)