C‑631/15. sz. ügy

Carlos Álvarez Santirso

kontra

Consejería de Educación, Cultura y Deporte del Principado de Asturias

(a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo nº 1 de Oviedo [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – 1999/70/EK irányelv – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 4. szakasz – A közszektorban kötött, egymást követő határozott idejű munkaszerződések – Nem egyetemi oktatás – Nemzeti szabályozás – Illetménykiegészítés nyújtása – Feltétel – Az értékelési folyamat során pozitív eredmény elérése – Ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott tanárok – Kizártság – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve”

Összefoglaló – A Bíróság végzése (tizedik tanács), 2016. szeptember 21.

1.        Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Az ítélkezési gyakorlatból egyértelműen levezethető válasz – Az eljárási szabályzat 99. cikkének alkalmazása

(EK 267. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 99. cikk)

2.        Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Hatály – Ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott tanárok – Bennfoglaltság

(1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 2. szakasz, 1. pont és 3. szakasz, 1. pont)

3.        Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – A határozott időre alkalmazott munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalma – Alkalmazási feltételek – Fogalom – Az oktatói tevékenység értékelésére vonatkozó tervben való részvétel, valamint pozitív értékelés esetén anyagi ösztönzésben részesülés – Bennfoglaltság

(1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 4. szakasz, 1. pont)

4.        Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – A határozott időre alkalmazott munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalma – Nemzeti szabályozás, amely az oktatói tevékenység értékelésére vonatkozó tervben való részvételt, valamint pozitív értékelés esetén az anyagi ösztönzésben való részesülést kizárólag a határozatlan idejű munkaszerződés keretében közszolgálati alkalmazottként foglalkoztatott oktatóknak tartja fenn a határozott idejű munkaszerződés keretében ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott oktatók kizárásával – Objektív okok hiánya – Megengedhetetlenség

(1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 4. szakasz, 1. pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 25., 26. pont)

2.      Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelvet és az ezen irányelv mellékletében szereplő keretmegállapodást valamennyi olyan munkavállalóra alkalmazni kell, aki díjazás ellenében végez munkát a közte és a munkáltatója között fennálló, határozott idejű munkaviszony keretében. Az említett keretmegállapodásban szereplő előírások tehát a közigazgatási szervekkel és a közszféra egyéb jogalanyaival létesített, határozott idejű munkaszerződésekre és munkaviszonyokra alkalmazandók.

Ebből következik, hogy valamely tagállam autonóm közösségéhez tartozó közoktatási központokban ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott tanár az 1999/70 irányelv és az említett keretmegállapodás hatálya alá tartozik.

(vö. 27–29. pont)

3.      A szociálpolitika területén annak meghatározásánál, hogy valamely intézkedés az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja szerinti munkafeltételek körébe tartozik‑e, a döntő feltétel a munkaviszony, azaz a munkavállaló és munkáltatója között fennálló viszony.

E tekintetben a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja szerinti munkafeltételek fogalmába tartoznak a háromévenként járó juttatások, a hatévente járó, továbbképzési juttatások, valamint a magasabb fizetési fokozatba való besorolhatóság érdekében teljesítendő szolgálati időre vonatkozó szabályok vagy az éves értékelő jelentéshez megkövetelt szolgálati idő kiszámítására vonatkozó szabályok

Ebből következik, hogy az oktatók értékelésére vonatkozó tervben való részvételt, valamint pozitív értékelés esetén az abból következő anyagi ösztönzést egyaránt úgy kell tekinteni, hogy azok a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja értelmében vett munkafeltételek. Egyrészt ugyanis az értékelési tervben való részvételi lehetőséghez előírt ötéves szolgálati időre vonatkozó feltétel teljesíti a fentebb felidézett döntő kritériumot. Másrészt az értékelési terv keretében a pozitív értékelés elérése semmilyen hatással nem jár az előmenetel vagy a szakmai fejlődés rendszerére, hanem az kizárólag illetménykiegészítésként fejeződik ki. Márpedig valamely, anyagi ösztönzés formájában kifejezésre jutó díjazási tényezőt munkafeltételként ugyanolyan mértékben kell biztosítani a határozott időre alkalmazott munkavállalónak mint a határozatlan időre alkalmazott munkavállalónak. A keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjának olyan értelmezése, amely kizárná a munkafeltételek fogalmának meghatározásából az értékelési tervben való részvétel jogát, valamint pozitív értékelés esetén az abból következő anyagi ösztönzést, az e rendelkezéssel követett cél figyelmen kívül hagyásával korlátozná a határozott időre alkalmazott munkavállalóknak biztosított, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem hatályát.

(vö. 34–39. pont)

4.      Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely objektív okokkal való bármely igazoláson kívül az oktatói tevékenység értékelési tervében való részvételt, valamint pozitív értékelés esetén az abból következő anyagi ösztönzést kizárólag a határozatlan ideig tartó munkaviszony keretében közszolgálati alkalmazottként foglalkoztatott oktatóknak tartja fenn a határozott ideig tartó munkaviszony keretében ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott oktatók kizárásával.

E tekintetben az objektív okok fogalma azt követeli meg, hogy ezt a bánásmódbeli egyenlőtlenséget a szóban forgó munkafeltételeket jellemző, pontosan meghatározott és konkrét tényezők megléte igazolja, abban az egyedi kontextusban, amelyben az felmerül, objektív és átlátható szempontokon alapulva, annak megvizsgálása érdekében, hogy ezen egyenlőtlenség valós igényeknek felel‑e meg, alkalmas‑e a kitűzött cél elérésére, és ahhoz szükséges‑e. Az említett tényezők különösen azon feladatok egyedi jellegéből és sajátos jellemzőiből adódhatnak, amelyek elvégzésére határozott idejű szerződéseket kötöttek, vagy adott esetben a tagállam valamely jogszerű szociálpolitikai célkitűzésének megvalósítására irányuló törekvésből.

A tagállamok – arra a mérlegelési mozgástérre tekintettel, amellyel a saját közigazgatási rendszerük kialakítását illetően rendelkeznek – főszabály szerint az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás megsértése nélkül előírhatnak szolgálati időre vonatkozó feltételeket bizonyos állások betöltéséhez, a belső előléptetésre való pályázás lehetőségét a hivatásos köztisztviselőkre korlátozhatják, illetve megkövetelhetik e köztisztviselőktől, hogy bizonyítsák, rendelkeznek a kiválasztási eljárás tárgyát képező csoportnál eggyel alacsonyabb csoportnak megfelelő szakmai tapasztalattal. Mindazonáltal, e mérlegelési mozgástér ellenére a tagállamoknak átlátható módon kell alkalmazniuk az általuk meghatározott kritériumokat, és e kritériumoknak ellenőrizhetőeknek kell lenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a határozott időre alkalmazott munkavállalók bármiből is ki legyenek zárva kizárólag a szolgálati idejüket és a szakmai tapasztalatukat igazoló munkaszerződés vagy munkaviszony tartama alapján.

Ha valamely kiválasztási eljárás keretében az ilyen eltérő bánásmód abból ered, hogy figyelembe kell venni az ezen eljárással betölteni kívánt állásra vonatkozó, az ideiglenes köztisztviselő és a munkáltatója közötti munkaviszony határozott időtartamán kívüli objektív követelményeket, az említett eltérő bánásmód igazolható lehet a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja és/vagy 4. pontja értelmében. Ezzel szemben az az általános és absztrakt feltétel, hogy az ötéves szolgálati időt kizárólag közszolgálati alkalmazottként lehet eltölteni, amely feltétel nem veszi figyelembe többek között sem a közszolgálati alkalmazott által ellátandó feladatok különös jellegét, sem azok sajátos jellemzőit, nem felel meg a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontjára vonatkozó ítélkezési gyakorlat követelményeinek. Annál is inkább ez a helyzet, amikor a nemzeti szabályozás az oktatói tevékenység értékelési tervéhez való csatlakozást, valamint pozitív értékelés esetén az illetménykiegészítés kedvezményét kizárólag azoknak a tanároknak írja elő, akiket ötéves szolgálati idővel rendelkező közszolgálati alkalmazottként foglalkoztatnak, jóllehet az ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott tanárok pontosan ugyanazokat a csatlakozási kritériumokat teljesítik, azonban kizárták őket az előnyök kedvezményéből.

(vö. 51., 53–56., 58., 60. pont és rendelkező rész)