A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2009. április 2.

F‑129/07. sz. ügy

Georges‑Stravros Kremlis

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Az eljárás megválasztása – Képviseletvezető – Betöltetlen állás – Szolgálati érdekből történő kirendelés – Hatáskör hiánya – A kirendelési eljárás alkalmazási köre”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G.‑S. Kremlis a Bizottság athéni (Görögország) képviseletének betöltetlen képviseletvezetői állására benyújtott pályázatát elutasító és e posztra P.‑t kinevező 2001. december 21‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat: A Bizottság 2006. december 21‑i határozatának megsemmisítése iránti kérelemről nem szükséges határozni annyiban, amennyiben e határozat a Bizottság athéni (Görögország) képviseletének betöltetlen képviseletvezetői állására P.‑t nevezi ki. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottság 2006. december 21‑i határozatát megsemmisíti annyiban, amennyiben abban elutasítja a felperes által a Bizottság athéni képviseletének betöltetlen képviseletvezetői állására benyújtott pályázatot. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi valamennyi költség viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szolgálati érdekből történő kirendelés

(Személyzeti szabályzat, 37. cikk, első bekezdés, a) pont, második franciabekezdés)

2.      Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A Bizottság képviseletvezetői állására benyújtott pályázat elutasítása ellen indított kereset – Nem megfelelő eljárás alapján elutasított pályázat – Elfogadhatóság

1.      A Bizottság képviseletének képviseletvezetője által ellátott feladatok „politikailag érzékeny jellege” önmagában nem elegendő valamely tisztviselő kirendelésének igazolására. A személyzeti szabályzat 37. cikke első bekezdése a) pontja második franciabekezdésének ilyen értelmezése lehetővé tenné minden olyan, rendes körülmények között az intézmény felső vezetése körébe tartozó tisztviselőnek az adott biztos mellé történő kirendelését, aki „politikailag érzékeny” feladatot lát el, ezzel pedig magát az európai közszolgálatnak a személyzeti szabályzat 35. cikkében kialakított szerkezetét veszélyeztetné, megkérdőjelezve többek között a hierarchikus viszonyok átláthatóságát.

Egyébiránt a szolgálat érdekében „a Szerződésekben előírt hivatalt ellátó személy mellé” történő kirendelés intuitu personae bizalmi viszony fennállását feltételezi ez utóbbi személy és a kirendelt tisztviselő között, amely magában foglalja, hogy folyamatosan szoros és közvetlen kapcsolat szövődhet az érintettek között a Bizottság adott tagja és a teljes kabinetje sajátos munkamódszereinek függvényében. Az olyan körülmények, mint az, hogy a képviseletvezető jelentéseit közvetlenül az adott területért felelős biztosnak címzi, hogy telefonbeszélgetésekre, elektronikuslevél‑váltásra vagy találkozókra került sor a képviseletvezető, illetve a biztos vagy annak kabinetje valamely tagja között, vagy akár az, hogy a közlések tartalma bizalmas, önmagukban nem bizonyítják a biztos és az érintett képviseletvezető közötti munkakapcsolat intuitu personae jellegét.

A személyzeti szabályzat 37. cikke első bekezdése a) pontja második franciabekezdésének alkalmazhatósága kizárólag az e rendelkezésben megfogalmazott feltételektől függ, és semmi esetre sem az alkalmazásból származó adminisztratív következményektől. Minden más értelmezés oda vezetne, hogy lehetővé válna a személyzeti szabályzat 37. cikkének az eredetitől eltérő célra történő alkalmazása, és így igazolást nyerne az eljárással való visszaélés.

(lásd a 74., 77., 79. és 81. pontot)

2.      A Bizottság képviseleteinek képviseletvezetői állására való kinevezésre vonatkozó jogkörrel a Bizottság kommunikációs főigazgatója rendelkezik, míg ugyanezen állások tekintetében a képviseletvezetőnek a Bizottság tagja mellé történő kirendelése esetén a vonatkozó jogkört a Bizottságnak a személyzeti és igazgatási ügyekért felelős tagja gyakorolja a Bizottság elnökével egyetértésben, a kinevezésre jogosult hatóság határozata szerint. Mivel e különbség önmagában befolyásolhatja a kinevezési eljárások kimenetelét, annak a felperesnek, akinek pályázatát az említett két eljárás egyike keretében kellett volna értékelni, ám azt a másik eljárás alapján elutasították, fennmarad az eljáráshoz fűződő érdeke annak érdekében, hogy a szóban forgó jogellenesség ne ismétlődhessen meg hasonló kiválasztási eljárás során.

(lásd a 85. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑362/05. P. sz., Wunenburger kontra Bizottság ügyben 2007. június 7‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑4333. o.) 50. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑370/03. sz., Wunenburger kontra Bizottság ügyben 2005. július 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑189. o. és II‑853. o.) 20. pontja.